Magyar Vasutas, 1972 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-04 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 1ára 40 fillér 1972. JANUÁR 4. JELENTÉS AZ ÜNNEPI FORGALOMRÓL Vendégváró házigazdaként látták el feladataikat a vasutasok Dr. Mészáros Károly, miniszterhelyettes a MÁV vezérigazgatója nem hiába számított a vasutasok helytállására, sikeresen zajlott le a karácsonyi forgalom. Amint végigjártuk az ünnep előtti napokban a budapesti pályaudvarokat, az volt az érzésünk, hogy minden vasutas mélyen megszívlelte a hivatalos lap legutóbbi számában megjelent felhívást „A vasutasok munkájától függ, hogy a személyszállító vonatok tiszta, világított és fűtött kocsikkal, menetrend szerint közlekedjenek, az utastájékoztató berendezések megbízhatóan működjenek. .Vendégváró házigazdaként gondoskodjanak az utazóközönség kiszolgálásától, , a jegyváltástól a megérkezés pillanatáig. Udvarias magatartással, kifogástalan megjelenésükkel emeljék az utazás kultúráját, és legyenek mindenben az utazóközönség segítségére ...A karácsonyi és az újévi személyforgalom a vasutas dolgozók becsületbeli ügye....” — hangzott a miniszterhelyettes felhívása. S nem túlzás azt mondani, hogy — kevés hibától eltekintve — minden eszerint történt. Jó negyedóra elteltével előkerül a kisfiú apja is, aki hálálkodva mond köszönetet az elvesztett gyerek visszajuttatásáért. A hangszórók szüntelenül közlik a tájékoztató szövegeket. Az egyik betoló szerelvény végén Újvárosi József kocsimester jelzőzászlóval osztja a parancsokat. — Az újabb rendkívüli szerelvények is készenlétben állnak a tárolón — jelenti Palla Béla helyettes főnöknek, amikor a szerelvény megáll. Nem sokkal távolabb Szőnyi Lídia főtiszt, az egyik vonatmenesztő forgalmi szolgálattevő cikázik át az utasokkal teli vonatok között. A nyakában rádió adó- vevőkészülék, azzal teremt összeköttetést a toronybeli Katona István forgalmi szolgálattevővel. — Az 1704/a számú gyorsvonat kijár... A villamosmozdony könnyedén iramodik neki az útnak a 60 tengelyes szerelvénnyel. A szomszédos vágányon pedig egy vörös színű Dieselmozdony motorja dübörög... Gergely József Budapest-Nyugati pályaudvar: Mindenki a fedélzeten! A Nyugati pályaudvar környékén hömpölyög a tömeg. A ■nagycsarnok kitárult kapui szüntelenül nyelik a sok embert Az utasok százával figyelik az automata tájékoztató táblák váltakozó betűit, számait. Mások az itt is, ott is látható karszalagos informátorokat veszik körül. Közöttük nem egy „szabadnapos” forgalmi vagy kereskedelmi dolgozó. Az egyik nagy csoport közepén Kiszler János felügyelő, információs tisztviselő válaszol a kérdések özönére. Állja az ostromot, s ha szükség van rá, németül, oroszul vagy franciául ad felvilágosítást. A vasutasok közül mindenki a fedélzeten van. A vonatok egymás után indulnak, s a helyükre nyomban beállnak az újabb szerelvények. — Micsoda tömegek mennek Debrecen felől — csodálkozik szinte önkéntelenül Lelkes László főfelügyelő, miközben a 6714/a szárral mátészalkai zsúfolt vonatra mutat. — De mi győzzük szusszal. Itt van még és pontosan indulhat az 1714, az 1714/a, az 1704/a és az 1704-as Nyíregyházára, valamint a 6714-es Mátészalkára. Ezek persze csak a kora délutáni vonatok. — Délután, illetve este sem lesz kevesebb a vonat —jegyzi meg Borsos Ernő indulási ügyeletes. Az érkezési ügyeleten Bodnár Béla egy talált gyermeket patronál. Az 5—6 éves kisfiú teljes bizalommal viseltetik a vasutasok iránt. Vagy talán ösztönösen érzi, hogy Bodnár Béla ötgyermekes családapa? Budapest-Keleti pályaudvar: Megfürdettek minden személykocsit A Keleti pályaudvar indulási oldalának bejáratához egymás után érkeznek a taxik. A kocsikból kilépő utasok és a sofőrök által kirakott csomagok — hintaló, televízió, mosógép, öles bőröndök — képezik az első akadályt. A tömeggel mégis sikerül besodródnuunk a csarnokba. Ott már tágasabb a hely, s mindjárt észreveszünk három karszalagos vasutast. Az egyiket, Fekete Lajos kereskedelmi hivatalnokot egy pillanatra kivonjuk az érdeklődő utasok közül. Társai: Suhajda Endre és Forró János raktárnokok, továbbra is az „ostromlók” gyűrűjében maradnak. — Ők csak ma este jöttek volna szolgálatba, vagyis éjszakásokra raktárban, de az ünnepi forgalom miatt már délben csatasorba álltak — magyarázza Fekete Lajos. — Fél hatig ittmaradnak, azután átveszik a rendes szolgálatukat ... A Keleti pályaudvar szinte valamennyi dolgozója hasonlóképpen áldozta fel szabad idejének nagy részét, hogy ne legyen semmi fennakadás. Ittvannak, egyébként a MÁV Tisztképző Intézetének hallgatói is. A Metrótól felvezető lépcsőnél szintén két karszalagos fiatal fogadja az utasokat. Az egyik Pénzeli Sándor, a másik Marczis Sándor. Izzadnak a kérdések örömétől, de a türelmük nem fogy. — Ma, december 23-án húszan jöttünk a Keletibe kisegíteni a tisztképzőből, tízen pedig a Délibe mentek közülünk — mondja Pénzeli Sándor. — Akik nőtlenek, hajadonok, azok még holnap estére (Folytatás a 3. oldalon) Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk olvasóinknak, minden vasutasnak, nyugdíjasnak és kedves hozzátartozóiknak! Évfordulóra készülnek Petőfi Sándor szülőhelyén „Ez a város születésem helye” ... — írja Petőfi Szülőföldem című versében Kiskőrösről. Pedig ma sem város, csak egyike azon nagy községeinknek, amelyeknek lélekszáma, gazdagsága a városokéval vetekszik. Mikor nyerik el ezt a rangot? Jövőre, pontosan egy év múlva, amikor az ország, s a szülőföld a nagy körítő születésének 150. évfordulóját ünnepli. — Hogyan készül a vasút erre a nevezetes jubileumra? — kérdezem Virághalmi Elemér állomásfőnököt. — Szeretnénk, ha külsőségeiben is megmutatkozna hagyományápoló szeretetünk. Feliratok fogják hirdetni, hogy minden utas tudja, aki leszáll vagy átutazik a városon, aogy Kiskőrös Petőfi szülőhelye. Világító szökőkutat, parkot létesítünk az állomás köré. Sajnos, az utasellátó kocsmajellegű helyiségén pénzügyi nehézségek miatt nem sikerül változtatni. Kiskőrös rohamosan fejlődik. Mindenütt lázas építőmunka folyik. Csatornáznak, kultúrközpontot és szolgáltatóházat építenek. Megkezdték egy új autószerviz építését. A szőlő és a gyümölcs minden évben tovább szaporítja a gépkocsiállományt. — Hogy élnek a vasutasok? — Mi sem panaszkodhatunk. Ebből a jó módból nekünk is jut. A hűtőház, a konzervgyár, a borpalackozó, a hatalmas Tüzép-telep egész évben munkát ad dolgozóinknak. Talán a nyár, a gyümölcsszezon a legforgalmasabb. — Milyen az 1971. évi mérleg? — Jónak ígérkezik, és üzem szintén teljesítettük feladatainkat. Reméljük, hogy munkánkkal sikerül harmadszor is elnyerni a Szocialista szolgálati főnökség címet. Különösen bízunk a Petőfi, a Dózsa, a Rákóczi és a Kossuth szocialista brigádjainkban, amelyek nemcsak a gazdasági munkában, hanem a jó közösségi szellem ápolásában is élenjárnak. Kiskőrösön, a várossá alakulás izgalmában a vasutat sem felejtették ki, s ez így helyes és méltányos. A költő ugyanis elsőként ünnepelte versében a modern közlekedés „csodáját”, az acélsínen futó vasparipát. S a szerteágazó ér, amelyet megálmodott, ma már hét szálon fut keresztül egykori szülőhelyének testén. Kiskőrös állomás jelentőségét elsődlegesen a magyar-jugoszláv forgalom határozza meg, de itt kerül vagonokba e vidék kincseinek javarésze. S a jövő még biztatóbb. Molát Ferenc v Munkaértekezlet Szakszervezetünk és a MÁV vezetői december 22-én Szebó Antal főtitkár és dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatójának vezetésével munkaértekezletet tartottak a szakszervezet Benczúr utcai székházában. A korábban kötöttmegállapodás értelmében megvonták az 1971. évi mérleget. Pontosabban szólva, sorra vették, mi valósult meg az év elején célul tűzött feladatok közül. Megállapították, hogy bár a vasutasokat érintő számos, fontos kérdésben sikerült előbbre jutni, akad még tennivaló bőven. A legsürgősebb feladatok között jelölték meg az utazószemélyzet szolgálati óráinak csökkentését, ezzel összefüggésben a korszerű vonóerő gazdaságos kihasználását és a menetrendszerű közlekedés javítását. A munkaértekezlet végén Szabó Antal főtitkár és dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes eredményesnek értékelte a szakszervezet és a vezérigazgatóság vezetése között kialakult munkakapcsolatot, együttműködést. Dr. Mészáros Károly elismeréssel nyilatkozott az együttműködésről Szabó Antal értékelte az 1971. év eredményeit