Magyar Vasutas, 1993 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-12 / 1. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1993. JANUAR 15. Ülésezett az országos választmány Gyorsítani a kormánymegállapodás végrehajtását Mint arról előző lapszá­munkban hírt adtunk, szak­­szervezetünk országos vá­lasztmánya december 17-én ülést tartott. A több mint száz tagú testület maratoni ülésén számos napirendet tárgyalt és döntött a legfontosabb kérdé­sekben. Nagy várakozás előz­te meg a kormány és a v,as­­utás-szakszervezetek közötti 1992. december 9-én megkö­tött megállapodásról szóló ha­tározat-tervezetet. ' A VSz tárgyaló delegációnak * képviselői az ülésen a tár­gyalások eddigi menetéről ad­tak tájékoztatást. Elsősorban az 1993. évi kollketív szerző­déssel kapcsolatos megállapo­dásokról. a MÁV foglalkozta­tási programjáról, valamint az 1993. évi bérfejlesztési tárgya­lásokról. A testület határozatot foga­dott el, amely, többek között az alábbiakat tartalmazza: Az országos választmány tudomásul veszi a megállapo­dást. Méltányolja és megkö­szöni a VSz tagságának és a vasutasoknak az egységes ki­állását a tárgyalások hátteré­nek biztosításáért. A választ­mány egyetért a. kollektív szer­ződés 1993. december 31-ig történő meghosszabbításával és módosításával. Az 1993. évi bérfejlesztést úgy vette tudo­másul, hogy a 6,9 százalékos kormányzati támogatás, és a létszámcsökkenésből felszaba­duló bér 50 százalékának megfelelő összegén kívül ke­resni kell a további bérfejlesz­tés módjait. A VSz vezetése ezzel kapcsolatban folytasson tárgyalásokat a MÁV Vezér­­igazgatósággal. A választmány tudomásul vette az 1993. április 1-jei bér­­fejlesztést. A testület kezde­ményezte, hogy vezérigazgatói szinten az 1991. évi IV. tör­vény 23. §-a alapján létszám­­leépítési bizottságot hozzanak létre. A választmányi ülés felhatalmazta a VSz területi és tagozati tanácsát, hogy foly­tassa az egyeztető tárgyaláso­kat, a bérfejlesztési tárgyalá­sokról, (amelynek tárgyalási alapja' a minimálbér) a bérta­rifa módosításáról, valamint a szervezet átalakításáról, a pri­vatizációról az érintett intéző bizottságok bevonásával. A határozatban megfogal­mazódott az az igény, hogy a választmány 1993-ban szüksé­gesnek tartja a vasútpolitikát érintő dokumentum-tervezet véleményezését. A Vasutasok Szakszervezete az 1992. de­cember 9-i megállapodásban foglalt pontok időarányos, maradéktalan teljesüléséig fenntartja a sztrájkkészültsé­get. Ezzel is nyomatékot akar adni annak, hogy a körmány­­megállapodások végrehajtásá­hoz következetesen ragaszko­dik. A testület ezután további tájékoztatót hallgatott meg, többek között a kedvezmé­nyes üdültetés rendszerének módosításáról. (Erről a la­punk 23—24. számában rész­letesen beszámoltunk.) A VSz alelnökei ezután be­számoltak az irányításuk alatt álló területeken végzett mun­káról. Az ülés résztvevői tudomá­sul vették a jogsegélyszolgá­lat átszervezéséről, s az új feltételek közötti működéséről adott tájékoztatást. Tájékoztatás hangzott el a VSz kezelésében lévő művelő­dési intézményekről is. A jö­vőben ezeket az intézménye­ket egyesületi formában kell működtetni. Jelenleg készítik a 21 művelődési intézmény új működési feltételeire vonatko­zó terveket. A választmány napirendjén szerepelt még a VSz 1993. évi költségvetési előirányzata, me­lyet a testület elfogadott. r. j. Átszervezik a júgseg A VSz tagjai a jövőben sem maradnak képviselet nélkül A Vasutasok Szakszervezete által működtetett jogsegély­­szolgálat Budapesten négy he­lyen tartott a vasutasok részé­re félfogadást. Ezenkívül Deb­recenben, Miskolcon, Szege­den, Pécsett, Záhonyban és Szombathelyen is működött jogsegélyszolgálati iroda. Min­denütt nagy tapasztalattal ren­delkező és kiváló szaktudású jogtanácsosok látták el mun­kájukat. A jogsegélyszolgálatok mű­ködésével kapcsolatosan első alkalommal felmerülő „fék'’ akkor jelentkezett, amikor 1991. július 3-án kihirdették az ügyvédségről, szóló 1991. évi XXIII. számú törvényt, amely az egységes jogi képviselet ki­alakításának első lépcsője volt. Ezt követte az 1992. november 30-án kihirdetett 1992. évi LXVIII. számú törvény, amely többek között a polgári rend­tartás fent hivatott pontját, azaz a szakszervezeti jogse­gélyszolgálatok bíróságok előtti képviseleti jogosultságát hatályon kívül helyezte. Erre való tekintettel a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat 1993. január 1-jétől a bíróságok előtt ügyfelét nem képvisel­heti. A jogszabályi módosítások, valamint az a tény, hogy 1993. januárjától a Magyar Állam­vasutak a jogsegélyszolgálatok anyagi működtetését nem vál­lalja, felvetette a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatok szer­vezeti struktúrája átalakításá­nak kérdését. A Vasutasok Szakszervezete a jogsegélyszolgálati teendők ellátására a volt jogsegélyszol­gálatos jogtanácsosok által alapított ügyvédi irodát bízza meg. Adott esetben ez a meg­oldás tűnik a legmegfelelőbb­nek. hiszen így VSz tagjai részére a jövőben is biztosíta­ni tudja a jogszolgálat ellátá­sát. , A Vasutasok Szakszervezete és az..ügyvédi iroda között lét­rejött megbízási szerződés ér­teimében, az iroda a VSz tag­jainak, illetve a tag halálos üzemi balesete esetén a hozzá­tartozójának nyújt ingyenes jogi szolgáltatást. A jogszolgá­lat mindennemű jogi ügyben magában foglalja a felvilágo­sítást, a szóbeli jogi tanács­adást, a bírósági periratok szerkesztését, valamint a bíró­ságok előtti jogi képviselet el­látását, a tag munkaviszonyát érintő és társadalolmbiztosítá­­si, valamint családi jogi ügyei­ben, illetve a polgári jog, bün­tetőjog és közigazgatási jog egyes területén a jógi képvise­let ellátását. A szerződéskötések esetén a tartási, életjáradéki szerződé­sek, illetve korlátozott körben a tulajdonátruházási szerző­dések elkészítése tartozik az iroda feladatkörébe a díjtalan ■jogszolgálat ellátásakor. A jogi képviselet ellátása esetén természetesen továbbra is kizáró tényező, ha a másik peres fél (például a feleség vagy a férj) is MAV-dolgozó, és tagja a Vasutasok Szak­­szervezetének. A Vasutasok Szakszervezete tagjai részére az újonnan ala­kult iroda a következő helye­ken és időpontokban tart fél­fogadást. 1. Budapest. VI.. Benczúr u. 41. Hétfő 9.00—13.00 óra. Budapest, VI., Podmaniczlcy u. 21. Hétfő 13.00—17.00. Szerda 9.00—17.00 Péntek 9.00—12.00. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u, 25. Kedd 9.00—17.00 Csütörtök 9.00—13.00: 2. Debrecen, Péterfia u. 2. Hétfő 9.00—13.00 Szerda S.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. 3. Miskolc, Tiszai pu. Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. 4. Szeced,..Széclicuyi tér 7._ Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00.- 1 5. Szombathélj', Gábor Apdar u 6. Hétfő 9.00—17.00. Szerda 9.00—17.00. *• 6. Pécs, ,fő*i41.vaudvar. • Hétfő 9.tlD—13.00. Szerda 9.00—17.00.-'-' Péntek 9.00—12.00. 7. Záhony, MÁV Állomás. Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. A Magyar Államvasutak bár 1993. januártól a jogsegély­szolgálatokat anyagilag nem .támogathatja, a jelenlegi iro­dahelyiségeket két évig díjta­lanul rendelkezésre bocsátja. Ez jelentős segítség a Vasuta­sok Szakszervezetének, amely részben az alapszervezetek, részben a központ pénzügyi keretéiből biztosítja a tagok részére a jogszolgálat folya­matos működését, és ezzel új­­fent bizonyságot tesz arról, hogy tagjainak az érdekképvi­selete elsődleges szempont. Dr. Nyáry György irodavezető Új társadalombiztosítási törvényt kellene alkotni A módosítások többsége kedvezőtlen a ntnnkavállnlóknak A magyar Országgyűlés na­pirendre tűzte a társadalom­­biztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és ki­egészítéséről rendelkező tör­vényjavaslatot. Szakszerveze­tünk a törvényjavaslatot az ÉT ezzel a témával foglalkozó munkabizottsága részére véle­ményezte. Kifejtettük, hogy a törvény módosítása és kiegészítése a jelenlegi változásokhoz igazo­dik, joghézagokat, pótol, de ez csak átmeneti megoldásnak fo­gadható el. Egy átfogó, új tár­sadalombiztosítási törvény megalkotása nélkülözhetetlen. Az előterjesztett módosítá­sok többsége a munkavállalók és a nyugdíjasok szempontjá­ból kedvezőtlen. A tervbe vett változások nem tükrözik a va­lóságos életviszonyokat, az aktív lakosság munkakörülmé­nyeit, a lakásviszonyokat. Határozottan elutasítjuk például a nyugdíjkorhatár emelését a nőknél, mégha azt fokozatosan vezetnék is be. Nem indokolja ezt többek kö­zött a növekvő munkanélküli­ség, a nők családban betöltötí­­szerepe, a társadalom egészsé­gi állapota. Ma a vasút dolgo­zóinak 30 százaléka nő. Fog­lalkoztatási körülményeik egészségi állapotukat károsan befolyásolják. Nem értünk egyet a nyugel­látások évi emelésének azzal a tervével sem, hogy az emelé.s mértéke a nettó jövedelmekkel legyen arányos. Az lenne elfo­gadható, ha az emelések ará­nya az aktív keresők munka­bérének növekedésével lenne szinkronban. Elutasítjuk az olyan módosítási javaslatokat is, amelyek az üzemi balesetek folytán meghalt személyek öz­vegyi nyugdíjának folyósítását életkorhoz kötik. A baleset vá­ratlanul és hirtelen éri az em­bereket. A váratlan halál új élethelyzet elé állítja, az özve­gyet, függetlenül életkorától. Életüket közös házaséletre, életközösségre alapozták. Ezért nem indokolt az éíéttárs halála után az anyagi támaszt meg­vonni az özvegytől. Nem tartjuk pontosnak a törvényjavaslat azon kitételét sem, amely garantálja, hogy a baleseti táppénz a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset összege legyen. Ha ebbe beletartozik az úti üzemi baleseti táppénz is, ak­kor azt elfogadjuk. E témakör­ben egyértelműbb megfogal­mazásra van szükség. A törvényjavaslatban van­nak pozitív, a biztosítottak jo­gát szolgáló elemek is, amivel egyetértünk, mint például az­zal a módosítással, hogy az ál­landó özvegyi nyugdíj a jog­szerző halálától 1 évig megil­lesse az özvegyet, de szüksé­gesnek tartjuk a kérdés továb­bi rendezését olyan értelem­ben, hogy két nyugdíjas (há­zaspár, élettárs) háztartására alapozott életvitelt halálozás esetén egy nyugdíjas is folya­matosan biztosíthassa. A tervezett módosítások olyan korrekciókat és kiegé­szítéseket tartalmaznak. ame­lyekkel részben egyetértünk, de az új társadalombiztosítási törvényben kedvezőbb megol­dást javasolunk. Például a nyugdíjszámítás alapját. képe­ző jövedelem évei számításá­nak emelését az adott biztosí­tékokkal vesszük tudomásul. A degresszív szorzó tizennégy­ezer forinttól emelt határával egyetértünk, de ezt átmeneti intézkedéseknek tekintjük. Végleges megoldást egy konszenzusra épülő társada­lombiztosítási törvény hozhat, amelynek késedelme csak to­vábbi ellentmondásokat vált­hat ki a társadalomban. Meg­ítélésünk szerint a módosítá­sok legtöbbje Szűkíti és szigo­rítja az ellátások mértékét és körét. Vasúti személykocsik a MÁV-nak Az év utolsó napjáig a Ganz—Hunsiet Vasúti Járműgyártó Rt. leszállította a MÁV által megrendelt 30 vasúti személy­kocsit. Az immár 100 százalékos osztrák tulajdonban lévő vál­lalat december elején bocsátotta futópróbára a rendelésben szereplő kocsik első példányait. A hónap közepéig huszonkettőt szállítottak le, a továbbiak pedig december 31-ig elhagyták a gyárat. A 30 másodosztályú személykocsi gyártásáról szóló, 1,485 milliárd forint értékű szerződést tavaly októberben kö­tötte meg a MÁV és a Ganz—Hunslet. A korszerű személy­­kocsik a MÁV igen szűkös személyszállítási kapacitásának gondját enyhítik majd a hazai vonalakon. A járműgyárnál megkezdték egy új villamos prototípusának legyártását is. A mintadarab még januárban elkészül, és a Ganz—Hunsiet re­méli, hogy a jármű felkelti a villamosközlekedést üzemeltető városok önkormányzatának érdeklődését. Eudfifok'Hóros után Szegedről is elindultak a kamionszállító vonatok Aki rendszeresen vagy ah kalmanként utazik gépkocsi­val Budapestről Szegedre, az tudja, mit jelentene, ha a Saját lábára állt a szolnoki járműjavító * A MA V marad a legnagyobb megrendelő A szolnoki MÁV Járműja­vító Üzem történetében új fe­jezet kezdődik: 1993. január 1-jétől jogilag egyszemélyes kft.-ként működik. A tervek szerint a magyar vasút patinás üzeme az átalakulás után kö­rülbelül 1200 dolgozóval mű­ködik mint kft., hatvan dol­gozója pedig továbbra is a MÁV kötelékében marad. Az a tény, hogy a MÁV egysze­mélyes kft.-ként a saját, lábá­ra állítja az üzemet, egyelőre nem hoz lényeges változást a cég életében. A kft. kapacitá­sának nyolcvan százalékára a vasút biztosítja a megrende­lést, továbbra is megmarad a korábbi profil, vdiVi^'á1 dízélf mozdonyok, személy-' és teherr kocsik, vasúti mérlegek jav!) fása, az eddigi. 1310-nél vala­mivel kevesebb létszámmal. Nem szűnik még Szolnokon a vasúti ágazat szakmunkáskép­zése, hiszen ott működik az ország egyik legjobban kiépí­tett tanintézete. Fenntartásában a MÁV együttműködik a kft.-vei, szervezetileg az intézmény a Budapesti MÁV Igazgatóság oktatási osztályához tartozik majd. Az üzem szociális és sportlé­tesítményeinek sorsáról a kö­vetkező időszakban döntenek A Szolnoki MÁV Sportegyesü­let 1993. évi. működésére meg­van a fedezet, a művelődési ház pedig minden bizonnyal egyesületi formában működik tovább. A város-egyik legszebb és1 legnagyobb gyermekintézj menyét, a MÁV óvodáját és bölcsődéjét március 31-ig fenntartja a MÁV, a továb­biakban alapítványi vagy ön­­kormányzati közreműködéssel kívánja működtetni., két kísérleti járatot követte a november 29-i hivatalos, amely beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Ez alkalommal két szerelvény érkezett és kettő indult útjára Szegedről az ausztriai Welsbe. A rakodás során jól vizsgáztak a MÁV, szakemberei és az országutak vándorai. A speciális, alacsony rak­felületű vasúti kocsiból álló vonatra egy speciális mobil rámpa segítségével egymás után gördültek fel a kamionok, végighaladva a 24 vagonból ál­ló szerelvényen, elfoglalták ki­jelölt helyeiket. Ezt követően a gépkocsivezetők rögzítették járműveiket, majd hónaljuk alá csapva a kispárnát és ta­karót, kézbe fogva a táskáju­kat elindultak a vonat elején lévő fekvőhelyes kocsihoz, hogy azután egy fél nap múlva, pihenten, ismét a volán mögé üljenek Welsben. Minden úgy ment, mint az a forgató­­könyvben megíródott, nem lát­szott, hogy ez még csak a kez­det. S hogyan tovább? A tervek szerint év végéig vasárnapon­ként 2-2 szerelvény érkezett, illetve, indult Szegedről. A mostani hely. a Tisza pályaud­var (a jó körülmények ellené­re) csak ideiglenesen ad ott­hont a Ro-La vonatoknak, mindaddig, míg jövőre még nem épül Kiskundorozsmán a végleges terminál. (Gellert) rendkívül szűk, túlzsúfolt és emiatt igen balesetveszélyes E5-ösről eltűnnének a kamio­nok, akár egy része is. Nos, er­re nem sokat kell várni, hiszen a MÁV megtette az első lé­péseket, a kamionok vasúti szerelvényeken történő szállí­tására. E fuvarozási mód története a 70-es évek végére vezethető vissza, amikor az egyre nö­vekvő tranzit kamionforgalom miatt a nyugat-európai orszá­gok megoldást kerestek a kör­nyezetvédelmi károk, az utak túlterheltsége és a növekvő közúti balesetek okozta prob­lémákra. Viszonylag rövid idő alatt kialakítottak egy olyan fuvarozási módot, amely egye­síti a rövid távon mozgékony közút,és a hosszú távolságon megbízható, környezetkímélő Vasúti fuvar előnyeit. Ennek a technológiának a neve az ún. „Rollende Landstrasse” azaz magyarul „Gördülő Országút”. A Ro-La fuvarozási mód ez évben osztrák szerelvényekkel a MÁV. az ÖBB, a HUNGA­­ROKOMBI és az ÖKOMBI együttműködése alapján elő­ször kísérleti jelleggel Buda­­fók-Háros és Wels; majd leg­­útóbb Szeged és Wels között beindult. Széped—Tisza pályaudvarrá1 november 8-áh és 22-én in­dult, illetve, érkezett Szegedre egy-egy kamionszerelvény. A

Next

/
Thumbnails
Contents