Magyar Vasutas, 2001 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Az infláció számításának rejtelmei alószínűleg sokan nem értik, hogy a távozó pénzügyminiszter miért jelentette be a február-március hónapban várható 0,3-0,4%-os újabb nyugdíjemelést. Az sem világos mindenki előtt, hogy ez december elsejétől vagy visszamenőleg - valóságos kamatként - 2000. januártól történik. Az indoklás viszont tényszerű beismerésen alapul: két hónappal a törvény szerint járó és novemberben esedékes emelés előtt rosszul becsülték meg az infláció utolsó negyedévi alakulását. A vártnál magasabb fogyasztói árindexek miatt eltűnt a 2,6%-os emelésen felüli, kamatként jelzett 0,4%-os kiegészítés. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: reális lehet-e egy 2 éves költségvetési előirányzat, ha már 2-3 hónap alatt is jelentősen eltérnek az átalakulások a tervezettől? Az erre adandó válasz azonban félreérthető lenne, márpedig a nyugdíjasok érdekvédelmét nem szabad a pártpolitika ingoványos útvesztőibe terelni. Nézzük meg inkább azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hogyan számolja ki a fogyasztói árindexeket! Több ezer fogyasztó vásárlási adatait - a társadalom különböző foglalkozású és életkorú tagjaiból - tételes vásárlási értékek figyelembevételével csoportosítják. Meghatározzák a fogyasztási területeket, és kiszámítják azok súlyarányát az összes fogyasztási kiadáson belül. Egy novemberben közölt összeállítás szerint ez a 2000. év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva a fenti táblázat szerint alakult. A MÁV Rt. Kollektív Szerződése októbertőloktóberig számol. A KSH hivatalos közlése ----------szerint ez: 110,4%. Eltekintve az év utolsó 2 hónapjának várakozáson felüli inflációs növekedésétől, a 8+3%-os évi nyugdíjemeléssel a vásárlóérték megőrzése biztosítva látszik. A nyugdíjasok többsége ezt azonban nem így érzi. Mi lehet ennek az oka? A szubjektív megítélésen túlmenően - a közölt adatok valódiságát nem vitatva - a csoportosítás objektív adatai is megtévesztők. Ha külön számítanánk a 3 milliós nyugdíjból, illetve nyugdíjszerű járulékból élő társadalmi réteg adatait, akkor például a tartós fogyasztási cikkek árindexet mérséklő hatása kevésbé érvényesülne, mert ez a termékcsoport elenyésző súlyarányt jelent az idősek fogyasztásában. Az élelmiszerek gyűjtőfogalma is megtévesztő, mert ha az alapvető élelmiszerek - lásd: hús, kenyér, tej, liszt, olaj, cukor - múlt évi áre---------- melkedését külön számítjuk, az bizony jelentősen meghaladja a 8,5%-os áremelkedést. E csoport súlyaránya is nagyobb a nyugdíjasok fogyasztásában a táblázatban olvasható aránynál. Hosszasan lehetne elemezni a többi termékcsoport belső szerkezetét is, a fogyasztási szokások (és kényszerűségek!) függvényében, de ez alaposabb felkészültséget és statisztikai hátteret igé---------- nyelne. Mindenesetre szükségesnek látszana a gyógyszerek és az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó kiadások külön csoportban történő feltüntetése, mert ez lényegesen befolyásolná a súlyozott számtani átlaggal kiszámított átlagos infláció mértékét az idős állampolgárok esetében. Egy dolog biztosan állítható: ha a kormány nyugdíjemelésre vonatkozó intézkedései meg is felelnek a törvény előírásainak és a hivatalos statisztikai számításoknak, mégsem pótolják a nyugdíjak elmúlt 10 év alatti jelentős értékvesztését, a GDP (bruttó nemzeti termék) múlt évi növekedésének 50%-ával. Figyelembe véve a nettó bérkiáramlás alakulását, az örvendetes gazdasági felemelkedésünk ellenére azt látjuk, hogy a relatív életszínvonal-különbség évről évre nő az aktív keresők és a nyugdíjasok között. Ez is oka annak az idősek valóságos fogyasztási szerkezetét jobban tükröző statisztikai adatokon túlmenően hogy a nyugdíjasok többsége kételkedik az érzékelhető javulásban és az infláció nyilvánosságra hozott számaiban. Dr. Kun Dezső A nyugdíjasok többsége kételkedik az érzékelhető javulásban Rosszul becsülték meg az infláció utolsó negyedévi alakulását 2000. január-október Súlyarány % 1999. január-október %-ában élelmiszerek 24,7 108,5 szeszes italok, . . ... a dohányáruk__________________94 _ 111 ruházkodási cikkek 5,9 105,8 tartós fogyasztási cikkek 7,1 101,8 háztartási energia 8,6 108,4 egyéb cikkek, 170 11fm üzemanyagok , szolgáltatások 27,3 109,5 Összesen: 100,0 109,7 -Jille 2 2001 JANUÁR Mit várok az új évezred első évtizedétől? A vasutas szakszervezeti mozgalomban - a jelenlegi megosztottság helyett - egyetlen olyan érdekvédelmi szervezetet, amelyik meg tudja védeni a vasutasok áldozatokkal létrehozott, évszázados szociális, egészségügyi, kulturális rendszerét, és méltó partnere lehet azoknak a vasúti vezetőknek, akik vissza tudják állítani a vasúti áru- és személyszállítás régi elismertségét, gazdaságosságát, a vasutasok régi fegyelmét, illetve tekintélyét. Az ország nyugdíjasainak pedig azt kívánom, hogy nyugdíjuk mindenkori vásárlóértéke érje el az aktív keresők jövedelmi színvonalának legalább 80 százalékát. Dr. Kun Dezső alelnök, VSZ Országos Nyugdíjas Szervezet K ívánok több figyelmet és megértést az idős generáció iránt, az aktív munkában töltött évek után. Ezt biztosító törvényeket gazdasági, egészségügyi és szociális területen egyaránt. Igényt arra, hogy számítanak az idősek szakmai és élettapasztalataira a közéletben. A tudomány fejlődése az emberi életkor meghosszabbítását is segítette. Sajnos nagymértékben a háborúk megvívásához szükséges fegyverek fejlesztése motiválta a kutatást. A jövőben a tudomány eredményei elsősorban a békés életet, az ember és a természet viszonyának javítását szolgálják. Molnár György elnök, VSZ Országos Nyugdíjas Szervezet ELEMZÉS