Magyar Zsidók Lapja, 1939 (1. évfolyam, 1-45. szám)

1939-01-12 / 1. szám

״ VíF?szfaífá(Oh meg a népeméi!“ ,az Országos Rabbi Egyesület elnök­­sége bizalommal fordul a fötisztelendő rabbi urakhoz és szeretettel kéri őket, hogy most, midőn a hívek honfiúi örö­­mébe fájdalom és aggodalom vegyül és tartja izgalomban a lelkeket, vallási ra­­­d­ósaikban és istentiszteleti szentbeszé­­deikben, szent hivatásukhoz híven és méltó módon vigasztalják, nyugtassák meg és bátorítsák a híveket, hogy szent i­itükhöz tűrhetetlenül ragaszkodva, val­­lásos élettel és nemes magatartással, fn­nszeretetük melegségével, a tétek alá­­zatosságával, egymást erősítő hittestvéri hűséggel és áldozatkészséggel tegyenek tanúságot arról, hogy megpróbáltatások között is megőrzik Istenbe vetett bizo­­dal­m­ukat és reménységüket, hogy meg­­próbáltatások között is méltók marad­­nak polgártársaik megbecsülésére és méltók maradnak a magasban őrködő égi kegyelem gondviselő mennyei oltal­­mára. A vallási tanítás erősítse meg a lelkeket, hogy csüggedetlenül tudjanak szembenézni a megnehezült életfelada­­tokkal és a gondterhes időkben lelki emelkedettséget találjanak a vallásos élet bensőségében. Midőn mélyen tisztelt rabbi urak ezt a szent küldetést teljesí­­tik, meg verryunk győződve, hogy eny­­hül­etet visznek bele híveik lelki életébe és a Mindenható Isten, akinek igéjét hirdetik, áldást ad működésükre és meghallgatja forró imádságaikat, ame- Igékkel szenvedő hittestvéreikért az égi irgalomhoz fohászkodnak. Testvéri szeretet áldásáva/ dr. Hevesi Simon Zsidó temetés Munkácson Igen tisztelt Szerkesztő Úrl Nekünk, munkácsi zsidóknak, szo­­m­oru gyászesetünk van. A cseheknek a közvetlen Munkács város melletti, Oroszvég községbe való m­ultheti betörése alkalmával egy zsidó ifjú életét is kioltotta az el­­lenséges golyó. Weisz­­­öltéin a neve ennek az Oroszvég községbeli, 19 éves zsidói mártírnak, aki ezen gyászos emlékű január 6-án vízért ment a szom­­­szédba. Egyik kezében a vizeskorsó, a másik kezét pedig a nagy hideg miatt a zsebében tartotta. A cseh katona­­m­ondorba bujtatott Kohutics, volt munkácsi cseh rendőr, ezen szavak­­kal: „te nem fogsz kémkedni“, há­­rom golyót röpített az ifjú testébe, mitől ez holtan rogyott a földre. A magyar hazáért vérüket hullajtott ezer meg ezer zsidó hős szomorúan díszes galériájában méltó h­elyet fog-­lal el ez a magyar zsidó, hős ifjú. Hazafias és hitrokoni, igaz tiszte­­lett­al Dr. Fried Sándor, halk, kormám biztos. ־ Munkács. 1039 JANUÁR 11 A MAGYAR ZSADÓK LAPJA ד .■fill•■ ifTÜ^f ■.NMaaflBI FÉNYJEL A VIHARBAN Amint a léggömböt kötelek a földhöz, úgy erősítenek minden embert bizonyos kötelékek ahhoz a talajhoz, melyből vétetett és melybe vissza fog térni. Kapcsolatban vagyunk Istenünkkel, ön­­magunkkal,a lelkiismeretünkkel, hitünk­­kel, reménységeinkkel, de szülőföldünk­­kel és embertársainkkal is. Nyugodtabb, csendesebb időben lazábbak lehetnek ezek a kötelékek, de viharban, orkánban erősebben kell megszilárdítani ezeket a kötelékeket, ha meg akarunk állni és nem akarjuk elragadtatni magunkat a tomboló vihartól. Néha egyik vagy másik köteléket kikezdi a vihar, eltépi, vagy meggyengíti. Ilyenkor a többi köteléket kell jobban megerősíteni, hogy a kisebbszámú kötelék is ellent tudjon állani a megnövekedett vészes orkánnak. A külső élet, a társadalom meggyengült kapcsolatai elől önma­­gunkba, a lélek erőforrásaihoz vonulunk vissza. Akinek ez nem sikerül, azt elkapja a szélvész. Oh, hány zsidó testvérünket láttuk és lát­juk az utóbbi hetek óta, amint ide-oda kóvályog, a vihar örvényének forgatagában meg­­megfordul, nemcsak azokat a kötelé­­keket veszítve el, melyeket a külső erők lazítottak meg és szaggattak el, hanem azokat is, melyeket botorul maga engedett el. Nem bíznak benne, nem bízik önmagában, lehullt falevél­­ként távolodik el csavarmenetben mind­­attól, ami életének a talaja, biztos alapja, erőforrása volt. Ma jobban van szükségünk a lélek belső erőforrására és erőire, mint va­­laha. Nemcsak jogok­at, nemcsak gazda­­sági pozíciókat, nemcsak reális vagyoni és hatalmi értékeket veszíthetünk el, ha­­nem lelk értékeket is. Van, aki elsőnek dobja ki a lelki értékeit a léghajóból, hogy megmentse vele a reális javakat. Az ilyen ember nemcsak elveszti a reális értéket is, de azokat vissza sem tudja szerezni. A lelki értékek elvesz­­tése a legkatasztrófálisabb, mert ezekre ugyanaz, talán fokozottan is érvényes, amit a jogokra Deák Ferenc úgy fogal­­mazott meg, hogy legbiztosabban nem azt veszítjük el, amit a külső erők vettek el tőlünk, hanem azt, amiről önmagunk mondtunk le. A hit, a bizalom, a meg­­győződés, a reménység, melyet könnyel­­műen kiejtünk a hatalmunkból, az egészen bizonyosan örök időre veszett el és azt bizonyosan nem szerezhetjük többé vissza. A törhetetlen meggyőződés az egyes embernél talán csak vértanú-erénynek számít, de a közösségnél hatalmas erő. És a közösségnek tartozik minden egyes ember azzal, hogy a meggyőző­­désétől — mely nem egyedül az övé, hanem nemzedékek örök kincse —, ne hagyja magát könnyelműen eltántor­í­tani. Az őseidnek hatezer évig jó volt ez a lelki kincs, szenvedtek, meghaltak érte , azt hiszed, hogy hatezer év alatt nem akadt olyan bölcs, mint te vagy, aki jobbnak láttad elvetni ezt az örökséget? Nem mondhatom neked, hogy várj újabb hatezer évig, hogy meggy­őződj a magad tévedéséről. Talán hat esztendő is elég lesz, de lehetséges, hogy már hat hónap is... Testvér! Az erő nem abban van, ha elfutsz testvéreidtől, hanem abban, ha megfogod a kezüket. Az „Einzelreisen­­der” gyorsan eltéved, segítség nélkül hamar elpusztul. Ne bolyongj egyedül a lelki élet ösvényein sem. Érezz magad körül testvéreket és az ő érzésük, az ő hitük, az ő bizalmuk erősítse meg a tiedet is. Ezekről a hasábokról ez a testvéri hang szól hozzád és ha mondani­valód van, ezek a hasábok az az érzékeny mikrofon, melyen a te bajod, óhajod, reménységed is eljut a testvéreidbe­. Érezd, hogy melletted vagyunk és légy mellettünk te is! Balla­gi Ernő. A községkerületi elnökök megnyilatkozása A kongresszusi magyar zsidóság legfőbb szerve, a községkerületi elnökök tanácsa, e hó 3-án tartott ülésén ünnepélyesen állást foglalt a képviselőházban benyújtott tör­­vényjavaslat ügyében, amely a magyar zsidóságot külön népcsoporttá minősítve­ ki sikarja szakítani a magyar nemzeti közös­ ségből és sok ezer magyar családot fény©• get pusztulással. A magyar nemzettel tétek• ben és érzésben egybeforrott és legszentebb hazafias érzelmeiben megalázott magyar zsidóság rendületlenül bízva a nemzeti igazz ságtevésben, a történelmi jogfejlődés folyto­­nosságában és a törvényhozás bölcsességé­­ben, bizton hiszi, hogy az állampolgári jog­ egyenlőség és az emberiesség szent elvei a Haza javára a magyar életben a jövőben is teljes mértékben fognak érvényesülni. Mindenki fhím­t zsidó tegyen _____És csak SALGO karamellát egyen SALGO az egyedüli rituálisan előállított «דונרא רשב tejkaramella, csak ezt kérje. Figyelem!

Next