Magyar Zsidók Lapja, 1939 (1. évfolyam, 1-45. szám)
1939-01-12 / 1. szám
A MAGYAR ZSIDÓK LAPJA tt)3« JANUÁR 12. - ... - ... A Keren Haleszod i m ghivja önt Építi az ország el nő világhírű PALESZTINA! HEBER, Jan. hó 15*én, vasár- Sai&f)£fcn (Józsu־ körút) Jegyek a Pro Palesztina szövetségben VI., Andr&ssy-ut 67 I. (Vwvta• nap d. «*. 140 órakorai ^sS1*aIts2Jtfilfi merty-u. sarok) Telefon: 124244־ 128 .575־ Gondos könyvkereskedésben Andrássy zug 53. Telefon 117122־ és az Omnia pénztáránál. EGYHÁZI ÉLET Megszólalt a magyar zsidóság A pesti ízr. hitközség elöljárósága a II. zsidótörvényjavaslat szomorú alkalmából gyűlésre hívta össze a hitközség képviselőtestületének, szakbizottságainak, valamint a templomkörzetek választmányainak és az intézmények vezetőségeinek tagjait. A meghívottak közül több mint ezren jelentek meg a hitközség Goldmark-termében, amelyet zsúfolásig megtöltöttek, sőt igen sokan a folyosókra és a szomszédos díszterembe szorultak ki. A gyűlést Stern Samu, az Országos Iroda és a Hitközség elnöke nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló javaslat becsületes és dolgos magyar polgárok százezreinek sorsát és azok gyermekeinek jövőjét érinti. — Szólaljon meg — mondotta —, a magyar zsidóság egész egyetemének panasza, tiltakozása, kérése és öntudatunk minden erejével, emberi méltóságunk minden önérzetével, magyarságunk és hazaszeretetünk meg nem ingatható hűségével appelláljunk a magyar nemzeti társadalom lelkiismeretéhez, appelláljunk keresztény magyar testvéreinkhez, akik az emberiesség megszentelt elveit velünk együtt vallják: álljanak mellénk lesújtottságunkban, nyújtsanak segítő kezet felénk, amikor a mélységből emeljük fel szavunkat hozzájuk, egyet és csak egyet kérve: igazságot. Hisszük, hogy az igazság tehetős állásfoglalását meg tudjuk nyerni keresztény magyar testvéreink mértékadó tényezőitől, akikben él a megértés humánus szelleme. (Óriási taps. Ifr. Láng Lajos felsőházi tag nagyszabású beszédben vázolta az ülés jelentőségét, )Bár mi most egy felekezet házában vagyunk, és felekezeti kérdéseket tárgyalunk, mégis úgy érzem, hogy itt ebben a felekezeti házban is kötelező a magyarság általános szempontjainak felismerése, mégis úgy érzem, hogy az előttünk álló probléma nem zsidó, h hanem magyar ügy (taps), úgy érzem, hogy ezzel a problémával nekünk nem felekezeti szempontból kell foglalkoznunk, hanem az egyetemes magyar érdek szempontjából (taps). Amikor a magyar zsidóságot el akarják űzni a gazdasági élet színpadáról, akkor ez nem a zsidó felekezetnek, nem a zsidó fajnak a sérelme, hanem az ország egyetemes érdekét érintő kísérlet (nagy taps). Amikor a zsidókat át akarják állítani más politikai és életpályákra, ez nem egy népcsoport megszégyenítése, hanem a szentistváni gondolatnak feladása és elejtése is. Úgy hiszem, hogy a nagy nemzeti összefogás szent eszméjéhez nem az az út vezet, hogy évszázadok óta itt élő magyar zsidókat, akik csak magyarul beszélnek, akik csak asszimilálódni akarnak, megfosszanak régi törvényes jogaiktól. Teljesen lehetetlen állapot ez. A magyar zsidó sohasem fogja magát másnak vallani, mint magyarnak, a magyar zsidóban örökké él az országhoz való tartozandóság szent érzése. A magyar zsidót nem lehet megfosztani attól a hitétől, hogy neki joga van magyarnak lenni, magyarnak maradni. (Úgy van!) És bárhová kergessen bennünket a sors, akár gettóba, akár száműzetésbe, bennünk örökké fog élni az a meggyőződés, hogy mi örökké magyarok óhajtunk maradni. (Taps!) Ezt a hitet tőlünk nem lehet elvenni semmiféle emberi erővel, mert meg van írva, hogy egy hit sohasem hal meg, amíg egyetlen ember él, aki ezért a hitért meghalni hajlandó. A gazdasági életnek vannak törvényszerűségei. Ezeket a szabályokat nem lehet egyszerűen megnyirbálni. A gazdasági életnek lehetnek kinövései, mert hiszen a rózsának is van tövise, a fénynek is van árnya, de nem büdös ember az, aki az árny kedvéért elítéli magát a fényforrást, rossz szemű ember, az, aki az árny mellett nem látja meg a fényt, gonosz ember az, aki az ember fejéről kalapáccsal akarja elkergetni a legyet, aminthogy naiv, álmodozó ember az, aki a legendát többre becsüli, mint az igazságot, aki éjfélkor nagy hálóval el megy a tiszta tó partjára, hogy a tóból kihalássza a holdvilágot. Romantika, amikor azt képzelik, hogy a gazdasági életet úgy lehet dirigálni, hogy előkép״ zettség nélkül valaki azonnal gazdasági vezető szerephez jut. Azt hiszem, mindnyájunk nevében el mondhatom, hogy mi nem akarunk zsidó képviselőket. Mi magyar képviselőket akarunk. (Nagy taps!) Nekünk nem kell 15 zsidó képviselő, nekünk nem kell ilyen jogkiterjesztés, nekünk az kell, hogy bennünket zsidók által megválasztott magyar törvényhozók képviseljenek. (Élénk helyeslés.) Bízom a magyar közélet józanságaiban. Naiv vagyok és ezért bízom a kapacitálás lehetőségében is. Két dolgot szeretnék kérni. Egyet a magyar zsidóktól, egyet pedig a keresztény társadalomtól. (Halljuk!) A zsidókhoz az volna a tiszteletteljes kérelmem, legyenek szívesek megérteni, hogy a magyar zsidóságot külső erővel nem lehet elpusztítani, hogy hiába ölték meg az elsőszülötteket, hiába hozták be az inkvizíciót, a zsidóság él. A magyar zsidóságot semmiféle, reázúduló, bármilyen hatal, mas külső erő sem lesz képes letiporni. A magyar zsidóságot csak egy pusztíthatja el: saját fiainak fegyelmezetlensége. De keresztény polgártársaimhoz is volna egy alázatos instanciám. Sze* tetném felhívni a figyelmüket, hogy en* nek az országnak történelmi nagyjai, a Rá* kócziak, a Kossuthok szabadságharcaikat azért vívták, hogy az ország politi* kai és gazdasági függetlenségét biz* tosítsák. Ha majd ebben az ország* ban újra úrrá lesz a józan belátás, akkor értékelni fogják azt a munkát, amely ezt az országot gazdag gyáripari és kereskedő országgá tette. (Úgy van!) Nem hiszem, hogy téves volt a Kos* suthok és Rákócziak harca. Ebben az országban mindig megvolt a hajlandó* ság a bűnbak keresésre. A legenda mindig úgy tanította itt, hogy mindig volt valaki, aki bűnbak. Amikor 1526-ban Mohácsnál elbuktunk a török túlerővel szemben, a bűnbak Szapolyai János volt, azzal vádolva, hogy szándékosa■ elkésett az ütközetről. Amikor Rákóczi elveszi tette szabadságharcát, akkor a tünbak K״־ o’yi gróf volt azzal vádolva, hogy elárulta a nagyságos fejedelmet LLOYO ÉS WESTENS SZÁLLODA . SZÁLLODA (d. aeriusi tér 1)^ (111., sernai tér 3) A nyugati pályaudvarral szemben, a főváros centrumában fekszik mindkét szálloda. — Családi otthon.— Központi fűtés, hideg-meleg élgóviz. — Lift, fürdők. SZOLID POLGÁRI ÁRAK! $