Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1866-10-14 / 41. szám

Második évfolyam. Pest, 1860. octóber 14. 4. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 fr. Szerkesztő- és kiadó­hivatal : Pest, Dorottya-utera 11. szám. Kiadó és laptulajdonos: DEUTSCH TESTVÉREK. K­arsay József, orvostudor. Sok ember él hivatásá­nak és betölti azt lelkiisme­retesen , ritka példa van azonban arra, hogy valaki azt annyi önfeláldozással tegye és attól annyira át­szellemülve legyen, mint Rózsay József orvos­tudor, ki fővárosunkban már 23 év óta, de főképen a je­len uralkodó járvány alatt magának rendkívüli érdeme­ket szerzett. Rózsay Jó­zsef született Csáktornyán 1815., hol atyja mint orvos működött. A gymnasiumot Kanizsán és Szombathelyen kitűnő sikerrel bevégezvén Pestre ment, hol mint or­vostanuló 3 évet töltött, míg tanulmányainak foly­tatása végett B­é­c­s­b­e ment és 1840-ben orvos­tudor lett. A tudomány utáni vágy Németországba vitte, honnan egy évvel ké­sőbb ismét Bécsbe tért, a közkórházban harmadfél évig mint segédorvos működendő. A már tapasztalatokban gaz­dag fiatal orvos 1843-ban hazája fővárosába tért vissza, hogy itt állandóan leteleped­vén, mint gyakorló orvos áldásdúsan működhessék. Hő vágya a szó valódi értelmé­ben teljesedve jön. A magyar kormány a törekvő orvost (48-ban) táborkórházi főor­vosnak nevezte ki, mely hiva­talát a forradalom végéig lel­kiismeretesen be is töltötte. Még ugyanezen évnek (49-ben) deczember havában Rózsay a pesti dolog­ház i­ és alg­g­g­é a m­o­l­­d­a­i intézet főorvosának vá­lasztatott, hol azóta a leg­nagyobb buzgalommal mű­ködik. Valahányszor a Ró­­kus-kórház járványok alatt hely szűke miatt fiókkórhá­zat állíttatott fel, ennek vezetésével mindig R­ó­z­s­a­­ volt megbízva, így a jelen uralkodó járvány alatt is ta­láljuk, hogy egész ideje és ereje önfeláldozásával mű­ködik a szenvedő emberiség javára. Rózsay azonban nem csak mint gyakorló orvos, hanem mint író is szép si­kert vívott ki. Számos hír­lapi czikkeit, alkalmilag tar­tott felolvasásait és beszé­deit mellőzvén, egyedül ter­­jedelmes­ dolgozatai­nak megemlítésére szorít­kozunk, melyek főleg tudo­mányos irodalmunkban ma­radandó becscsel birnak, így már 1840-ben jelent meg röpirata : „ Muraköz helybeli természettani és orvosi szem­pontból. “ Több kisebb kísér­let után 48-ban egy nagyobb dolgozata jelent meg a n­e­­­velésről különös tekin­tettel a magyarhoni zsidókra. Ugyanezen év­ben az ő szerkesztése alatt jelent meg az első ma­gyar-zsidó naptár és évkönyv, továbbá egy röpirata „a kénégény­­g­ő­z “ hatásáról orvos - se­bészi szempontból. Több évi szünetelés után 1860. egy röpirata látott napvilágot, mely agutáról és tüdő- f­á­b­r­ó­l az aggoknál és egy másik, mely a marienbadi iszapról értekezett. Utána 62-ben itt az aggok e tm mem BÓZSAY JÓZSEF

Next