Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-03 / 14. szám
20.Az 1933. március idusát megelőző napon reggel 8 órakor „riasztották a bajtársakat”, hogy egy óra múlva megkezdődhessék a Turul „dísztáborozása”. A Vigadó nagytermének csillárjai alatt asztalok. A „Táborozási Ügyrend” mindenkinek pontosan megszabja a helyét Már ott van József főherceg, Zadravetz István tábori püspök, vitéz Takách-Tolvay József ezredes és még vagy tíz-tizenöt „tiszteletbeli dominus”, mintegy 500 „daru”, „levente”, patrónus és pártoló tag, csupán a „tiszteletbeli vezér”, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök hiányzik. Az óra kilenc óra tíz percet mutat, amikor felhangzik a bejáratnál az „őrdaru” kiáltása: — Tiszteletbeli fővezér érkezik! És a „fővezér”, dr. Végváry József országgyűlési képviselő és dr. Eszterhás („Pénzvilág” című hetilap 1934. február 10., Eszterhás István alvezér kíséretében belép a terembe Gömbös. Ismeri a „Tábori Ügyrend”-et, amelynek első paragrafusa 4. bekezdése szerint harsányan elkiáltja magát: „ Vivát, Werbőczi! Mindenki talpon van és zúg a „vivát, vivát!” A miniszterelnök beöltözött, sötét ruháján, keresztbe, az előírt 45 mm széles arany-karminpiros-sötétkékezüst Turul-szalag, közepén arany buzogány és a buzogány felett aranyszárnyas turulmadár, fején fekete tányérsapka, az előbbi színezésű 5 mm széles körszalaggal. Hirtelen csend lesz a teremben, S ekkor az „őrdaru” a kezében levő karddal a pengéjébe az előírás szerinti 20 cm széles — rácsap a mellette levő asztalra, s nagyot kiált: — Táborba, véreim! Erre mindenki leül és kezdetét veszi a „dísztáborozás”. — Ugyanannak a világnézetnek vagyok az előharcosa, amelyért ti is síkra szálltok... — kezdi beszédét Gömbös. 1918 őszén egy Velcsov György nevű szigorló orvos (1922 őszétől: vitéz Bánsághy) maga köré gyűjt néhány egyetemistát. December 5-én a Nádor-laktanyában levő „altiszti századok” soraiban már van egy 25 főből álló illegális szakaszuk. Először az 1919. június 11—12-i ellenforradalmi kísérletben szerepelnek „Görény-csapat” néven. Ekkor már az Engels-laktanyában tanyáznak és számuk 565. Az alakulat „politikai intézője” Windisch Károly. Velcsovval együtt azonban a néphatalom kezére kerül ő is. ötévi kényszermunkára szól ítéletük, de az ellenforradalom kiszabadítja őket és Velcsov augusztus 2-án már megalakít egy „Medikus zászlóaljat”. Ezt az egységet bocsátja szeptember 4-én az Illésy Ferenc őrnagy, illetve Vaszkó (1922 őszétől: vitéz Vasváry) László százados parancsnoksága alatt megalakuló Egyetemi Csendőr Zászlóalj rendelkezésére. És bár az ünnepélyes alakulást, zászlóavatást csak 1920. június 1án tartják a műegyetemi Gólyavárban, a Turul Bajtársi Szövetség, „civil” ténykedésének élén Tőrös Sándor református teológussal, már 1919. szeptemberében megkezdi működését Hátuk mögött az egyetemi csendőr zászlóalj fegyvereivel átveszik az egyetemi élet irányítását. Tőrös írásbeli engedélye nélkül senkit az egyetemre felvenni nem lehet. (Haller István, kultuszminiszter: „A magyar erők eruptív felszökkenése — az 1919 20-as tanév teljesen zsidómentes.”) A Turul - Magyarul-Magyarért- Magyarán. Cél: fajvédelem. („Magyar fajon értjük a vérségi tisztaságát viszonylag megőrzött turáni államalapító elemből és ennek államterületén a történelmi idők folyamán megtelepedett, vele vérségi és lelkialkatánál fogva összeolvadt vagy összeolvadni képes, de már a magyar fajöntudatban össze is forrott egyedekből álló embercsoportot.” — A Turul Világnézeti Irányelvei, Budapest, 1937.) Nyolc bajtársi egyesület — a jogászok, orvosok, bölcsészek, gyógyszerészek, állatorvosok, képzőművészek, református teológusok és az iparművészek egyesületeinek öszszeolvadásából ilyen elvi alapon született meg a Turul, amelynek nevében dr. Tuzson János egyetemi tanár tette le a „bajtársi esküt” Horthy személyes megbízottja, Haller István kultuszminiszter kezébe. (Kb. 1500 taggal alakult. Legmagasabb létszámát, 20 000 főt, 1934-ben érte el. A vidékkel együtt ekkor 53 szervezete volt a Turulnak.) Első fegyveres erőpróbájára még ez év (1920) október 17-én sor kerül: hajnali 3-kor a Műegyetemi Csendőr Zászlóalj, az EME és a Turul elözönlik Újpestet, 800 „baloldali elemet” terelnek a Clarisseumba (Károlyi Clarisse grófnőről elnevezett kórház és nevelőintézet volt, amelyet laktanyává alakítottak át). Az Istvántelki Főműhely munkásainak zendülése óta telepítettek ide különítményeseket. A 800 emberből Tót Pestre kerül „további kezelésre”, a többit véresre verve elengedik. Éppen ezzel a támadással egyidejűleg kerül sor a Turult támogató két üzleti vállalkozás, a Centrum Fogyasztási Szövetkezet és a Turul Kaszinó megalakítására. Az előbbit 3031 tag 600 ezer korona alaptőkével, az utóbbit báró Babarczy Jenő százados egyedül és jóformán egyetlen fillér nélkül alapította. Az előbbi normálisan kereskedik, a Kaszinó viszont... Báró Babarczy fővárosi tisztviselő volt. „Különítménye” eleinte Adonyban működött, majd „legénységét” a Pest határában levő Ehmann-telep barakkjaiba hozta, ő pedig, a tisztekkel a Britannia (ma Béke) Szállodába költözött. Nappal falta a zsidót, éjjel azonban kártyázott velük a Turul Kaszinóban, a Rákóczi út 82. alatt. Chemin de fer-t, meg baccarat-t játszottak. A környék módosabb zsidó kereskedői, illetve megbízottjaik minden este 9 óra 30- kor kötelesek voltak megjelenni, és egy-két óra múltán 2—3 ezer koronával könnyebben távozni. 1921. október 21-én, szombaton hajnalban kezdődött a budaörsi csata: Habsburg Károly vissza akart kerülni a magyar trónra. Gömbös „szózatára” Lendvay Bála, a Turul h. vezérelnöke tüstént elkészíti a „szolgálati jegyet”, amelyre Irházy Lajos magister 420 főt, főleg „darvakat”, félfegyverez és villamosra ültet, irány Kelenföld. A fegyverropogás, a nem várt ellenállás azonban tüstént szétkergeti az ifjakat, a helyőrség azonban tartja az állomást. Habsburg Károly november 1- én már az angolok dunai flottillájának Glowworm (Szentjánosbogár) nevű monitorán hajózik a Feketetenger felé, s fél évre rá, Madeira szigetén, meghal. Horthy, Bethlen és Gömbös pompás gyászmisét rendez a Mátyás-templomban, majd néhány napra rá megszavaztatják a Habsburgok trónfosztásáról szóló szűkszavú, de igen világos törvényjavaslatot. Gömbös befejezte beszédét. A nagy pvéció után vitéz Takách- Tolvay József ezredes, a Turul tb. dominusa emelkedik szólásra.Az ezredes a proletárdiktatúra idején éppen a bécsi követségen segít felszámolni a külügyminisztériumnak a Monarchia ügyeit Az első napon ki akarták tenni már a hadügyi népbiztosságról, de Berinkey Dénes, volt miniszterelnök interveniál az érdekében Böhm Vilmosnál. Sikerrel. Az ezredes felajánlja: megszerzi az osztrák hadügyminisztériumból azokat az aktákat, amelyekből megtudni, mit jelentettek és kik Bécsbe — még a „közös” időkben — a magyar szociáldemokratákról. Meg is teszi. Első jelentésének száma 810/Hk., dátuma: 1919. május 22. A proletárdiktatúra bukása után viszont, mint a helyszínt kitűnően ismerő ember, ő szervezi meg azokat az emberrablásokat, amelyek során 1919 december elejétől, mintegy másfél hónapon át magyar emigránsokat hurcoltak vissza Bécsből Magyarországra, s itt végeztek velük. A Sieber-, a Boulevard-, a Mariahilf- és Wimberger-kávéházból mintegy 18 embert, két főt a Schaumburgergasse 42. alól, egyet pedig a Rudolfkórházból raboltatott haza Takách- Tolvay.) Az ezredes gyújtóhangú szónoklata után következett a „Komoly pohár”, szigorúan a „Táborozási Ügyrend” 13. §-a értelmében, amely szerint „Az ürítést megelőzően Silentium ex-et kell elrendelni. Az így beállott szünet alatt ki-ki poharának megtöltéséről gondoskodik. Aztán megszólal a főpohárnok: N. N. (jelen esetben: Julius Gömbös) bibi ad honorem Hungariae magnae! (N. N. Igrál Nagymagyarország tiszteletére!)” A „komoly poharat” ugyanis „csak irredenta vagy fajvédelmi célzattal” lehetett üríteni. Ezután került sor a hazafias fohászra. Mint például: Pereat Romania ^ In aeternitatem. — Pereanteius Virgines / Pereant eius studentes / In aeternitatem. (Vesszen Románia, mindörökre. Vesszenek szüzet, veszenek diákjai, mindörökre.) A 23. §-ban leírt „Magasivás” témája már nem volt ilyen kötött: „Egy... kettő ... három ... Magasivás ex! E vezényszóra mindenki gyorsan leül, és „salamander-dörzsölésbe” fog (a pohara talpát az asztalhoz dörzsöli, miközben kopogtatja az asztalt.) Majd a pohárnok intésére ürít.” S végül — ha szükségeltetett — porondra léptek a „taligások”, hogy elszállítsák a mozgásképteleneket (Az igazsághoz tartozik: a 30-as évek közepén akadtak a Turul soraiban fiatalok, akik komolyan vették Gömbös reformigéreteit és alapos demográfiai felméréseikkel tényeket szállítottak a miniszterelnöknek az ország haldoklásáról.) A „taligások” és társaik eleinte még Hitlernek is odamondogattak: „... mozgalmában nem szabad többet látni, mint annak a jelét, hogy a vörös prófétákkal szemben a nemzeti eszme világszerte erősödik... és vegyék tudomásul, hogy mi sem nacionalizmust, sem szocializmust, sem antiszemitizmust, sem fajszeretetet nem kell, hogy Hitleréktől tanuljunk. Magyarország volt az első, amely a háború után a nacionalista eszme mai formáját kialakította.” („Bajtárs”, 1934. IV. 10.) Ha valamiben, ebben igazuk volt. GELLÉRT GÁBOR (Következik: Ürnők és urnák) A múlt lexikona Turul „Táborba, véreim!" Magasivás és salamander-dörzsölés A KÖZPONTI LAP Vezényszóra mindenki gyorsan leül MAGYARORSZÁG 1965/14 23 KiURTtiÜl' ~ !l'l1!|!!!I!l!l!iri!i:il|i||l'lll'ITITI,nTITIT!'!'!,IT!'i A HISTÓRIÁBÓL | Április 3—9. = 50 ÉVE — A kormány a tüzelőanyag- és világítási takarékosságra való új tekintettel elrendelte, hogy Budapesten éjfélkor minden nyilvános vendéglátó üzemet be kell zárni, s ez alól nem volt hajlandó a zeignés üzemeket sem kivenni. 125 ÉVE — Öngyilkosságot követett el gróf Teleki Pál miniszterelnök. Teleki reakciós-klerikális politikus volt, aki a Horthy-ellenforradalom kezdeti éveiben, majd 1939-től kezdve állott a kormány élén, s ő irányította annak fasiszta jellegű politikáját. Maga is híve volt a két európai fasiszta hatalommal — Németország és Olaszország kormányaival — kötött antikomintern szerződésnek, ő kötötte meg azonban Jugoszláviával is az úgynevezett „örökbarátsági szerzősődést” — s alig néhány hónappal utóbb be kellett bocsátania az országba a Jugoszlávia ellen támadó német csapatokat. Teleki ekkor már tisztán látta, hogy a fasiszta hatalmak nem nyerhetik meg a háborút, s abban bízott — mint ezt az angol követhez intézzett levele tanúsítja —, hogy az ő halála bizonyíték lesz a győztesek számára arra, hogy Magyarország nem önszántából csatlakozott a Hitler háborújához. Telekit nagy nemzeti gyásszal temették el, anélkül, hogy elhatározásának okára bárki is rámutatott volna, Utóda Bárdossy László lett, aki — csakúgy, mint Horthy — habo zás nélkül vállalta a Jugoszlávia elleni orvtámadásban való részt vételt. ■ímiiiiiiiiiiiiiiii