Magyarország, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-14 / 20. szám

r­­ MAGYARORSZÁG szerkesztősége - minek tagad­nánk — szereti a sikert, a dicsé­retet, jótesően nyugtázza egy­­egy száma vagy némelyik cikke elismerő visszhangját, követke­zésképp keresi is a sokat ígérő témákat. Hagyományos őszinte­ségünkkel azonban azt is be kell vallanunk, hogy nem mindenkor válnak be a számításaink; re­ményteljesnek ígérkező írásoknál a várt hatás elmarad. (Az 1972 18. számban megjelent, a kép­zőművészeti alkotások zsűrizésé­ről szóló cikkünkről például azt hittük, hogy jó kis port kavar majd maga körül, mind a szem­lélők, mind a művészek tábo­rában.) Ezzel ellentétben nem kevésbé gyakran adódnak a szerzők és szerkesztők számára kellemes meglepetések is; olyan írás körül fodrozódik, gyűrűzik az érdeklődés és dicséret, amely a mi kezdeti megítélésünk sze­rint nem számíthatott egészen széles körű visszhangra. Utólag bevallhatjuk, valahogy így vol­tunk az örményekről szóló soro­zattal. Az 1972 8-12. számokban foly­tatásokban közölt íráshoz érkező hozzászólások már az egyes fe­jezetek megjelenésekor áradni kezdtek - és, noha közlésüket egy idő után be kellett rekesz­­tenünk, hogy más irányú észrevé­teleknek is jusson hely a posta­­fiók rovatunkban­­, a mai na­pig sem apadt el az örmény­reflexiók érkezése. Legújabban Gyulai Zoltán, budapesti olva­sónk örvendeztetett meg ben­nünket Petőfi Sándor: Szabad­­ság, szerelem című versének ör­mény nyelvű szövegével, melyet kézzel írottan lelt meg édesapja 1893-as kiadású verseskötetének belső borítóján, Szongott Kris­tóf fordításában. ..Segesváron, július hóban, a Petőfi szobrot le­leplezték” megjegyzés kíséreté­ben. Ha már hencegünk, tegyük ezt vastagon, hiszen azt akarjuk ki­­kürtölni most ezen a hasábon, hogy az örmény­ cikksorozat nem­csak itthon, hanem a világ több pontján keltett visszhangot a kü­lönböző országokban élő ör­­ménység körében. Eddigi értesüléseink szerint magát az írást átvette vagy is­mertette az örmény Szovjet Szo­cialista Köztársaságban megje­lenő jereváni „Hajreniki Caj­", továbbá az „Ackhar" című pá­rizsi örmény lap, a Libanonban megjelenő ,,Ararát", az ugyan­csak libanoni „Göncz", a Párizs­ban kiadott „Haracs", valamint egy, az NSZK-ban, Kölnben ki­adott örmény újság. A szerkesztőséget a magyar honos örmény olvasói tájékoztat­ták a fejleményekről, kapcsolat­ban állva a földkerekség külön­böző pontjain szétszórtan élő ör­­ménységgel. Meggyőződésünk, hogy még a későbbiekben is fel­felbukkan majd a nyoma Novo­­báczky Sándor cikksorozatának. Tekintettel arra, hogy közeledik fenállásu­nk 10. évfordulója, ami­nek alkalmából gyűjteményt ál­lítanánk össze magunknak arról a szerepről, amelyet a MAGYARORSZÁG - ha szerény mértékben ugyan -, de mégiscsak betölt a világ­sajtóban, kérjük kedves örmény barátainkat, közöljék velünk, ha a szóban forgó írás nyomát va­lahol fellelik. ____________________ Álláspontunk igazolta az idő A történelmi távlat sokat segít egy-egy esemény megítélé­sében. Lemérhetjük, vajon elértük-e az eseményhez fűzött cél­jainkat, akkori cselekedeteinket igazolta-e az idő? Hazánk, több más szocialista országgal együtt pillanthat vissza a történelembe — az esemény, amelynek immár tizenhét esztendeje, a legjobb szolgálatot tette nemzeti érdekeinknek és a közös, nemzetközi ügynek egyaránt. A Varsói Szerződés meg­születéséről van szó, arról az emlékezetes tanácskozásról, ame­lyen nyolc szocialista ország 1955 májusában, a lengyel főváros­ban szerződésben kötelezte magát, barátsággal, együttműködés­sel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja elő a szocialista épí­tést és a béke védelmét. Az elmúlt, több mint másfél évtizedben ez a szerződés vilá­gos, egyértelmű, elvekre épülő politikai orientáció és gyakorlat alapja, kerete lett. Aláírói a kölcsönös kötelezettségvállalások szellemében és szavai szerint erősítették összefogásukat, hangol­ták össze nézeteiket és akcióikat a nemzetközi küzdőtéren, s más országokkal is megértésre törekedve segítették a tárgyalások korszakának érvényesülését a világpolitikában. Az együttes erő­feszítések jelentős kezdeményezésekben is kamatozódtak, legfő­képpen az európai béke és biztonság érdekében. A földrész nyu­galma és békés jövője olyan harcosokra talált a Varsói Szerző­dés tagállamaiban, amelyek következetesen keresik a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útjait-módjait és elszántan törekednek annak létrehozására. Az európai kérdések elsődlegessége nem jelent közömbös­séget az Európán kívüli problémák iránt. A szerződés aláírói tel­jes mértékben szolidárisak az imperializmus ellen küzdő erőkkel, harcoljanak bármely részén is a világnak. A Varsói Szerződés országainak politikája mögött az eszmei, politikai, gazdasági potenciálon kívül az államok egyesített fegy­veres ereje is áll. Ez a védelmi erő a szocialista országok állam­határainak, szuverenitásának, békés vívmányainak az őrzésére hivatott, s küldetését maradéktalanul teljesíti. A tizenhét évvel ezelőtti esemény napjainkban olyan politi­kában és katonai összefogásban él tovább, amely a népek leg­­igazabb vágyait segít valóra váltani: a társadalmi haladást és a békét. Hazánk részvétele a Varsói Szerződés alkotta politikai és katonai együttműködésben ugyancsak nemzeti érdek: biztonsá­gunk, nyugalmunk, alkotómunkánk érdeke. Ezért méltó a meg­emlékezésre a Varsói Szerződés születésnapja. A szemlélet A gazdálkodás bonyolult folyamat, amelyben nem könnyű eligazodni. A helyes tájékozódáshoz ismerni kell az adatokat és a tényeket, amelyeket azonban összefüggéseikben, változásaikban és távlataikban is látnunk kell. Mindez tehát kialakult szem­léletet követel, amely reális, átgondolt, a mára és a holnapra te­kintő, s így alapot ad a helyzet, a feladatok, a tennivalók meg­ítéléséhez. A népgazdaság szempontjából az a kedvező, ha ez a szem­lélet országosan és minden szinten egységes, hiszen ez vezethet az egységes cselekvéshez, ami viszont a tervszerű, céltudatos és hatékony munka motorja. Érthető, hogy a párt és a kormány nagy gondot fordít az ilyen szemlélet kialakítására és erősíté­sére, s erőfeszítései sikeresek. Erről számolhatott be Fock Jenő miniszterelnök a MTESZ közgyűlésén mondott beszédében: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben többször is behatóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és megjelölte további előrehaladásunk irányát. A tennivalók vilá­gosak, s egyre erősödik az egységes szemlélet mind a célokat, mind a végrehajtás módozatait illetően.” Ez a szemlélet olyan tartós pillérekre épül, amelyek kiállták az idő próbáját és az egész ország gazdasági fejlődésének alap­ját képezik. Mindenekelőtt a X. pártkongresszus határozataira gondolunk, amelyek a IV. ötéves tervvel, a gazdasági irányítás korszerűsítésére vonatkozó párt- és állami döntésekkel együtt programadó dokumentumok. Ma is, s a jövőben is meghatároz­zák főbb gazdasági céljainkat és elérésük útjait-módjait. Velük összhangban folyik a harc a népgazdaság egyes területein mu­tatkozó kedvezőtlen jelenségek leküzdésére; ezek a hiányossá­gok tehát jelenlegi gazdaságpolitikánk bázisán és eszközeivel, az intenzív fejlődést szolgáló hatékonyabb munkával megszüntet­hetők. Ez rendkívül lényeges eleme a kívánatos szemléletnek, hiszen erősíti a meggyőződést, hogy gazdaságpolitikánk alapjai­ban változatlan, előrehaladásunk kulcsa a termelőmunkában van. Ez a szemlélet nem egyszerűen a valóság tükre, hanem a valóság megváltoztatásának az a felfogása, amely egyértelműen a szocializmus érdekeiből indul ki. Minél többen vallják, annál több tudatos építője van az új társadalomnak. MAGYARORSZÁGÉ politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137­ cé, Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyá­rád: Róbert, BERLIN: Dr. Pinczési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Kop­­reda Dezső, DAR ES SALAAM: Galla- Kovács Ágnes, HAVANNA: Király Fe­renc, LONDON: Patak Károly, MOSZK­VA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dé­nes, PRADA: Flesch István, RÓMA: Magyar Péter, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Márkus Gyula, WASHING­TON: Köves Tibor az MTI állandó kül­földi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-224 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 12,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 72.2340 2-20 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Index: 25 606 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bul­gáriában, Lengyelországban megren­delhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkeres­kedelmi Vállalatnál (Budapest 62, P. O. B. 149) vagy a következő címeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 70, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DG. AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182., READ AND CO. 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS, Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstedtplatz 3, A-1200 WIEN, Ru­dolf NOVAK GmbH, Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A—1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A Rue du Midim 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékey Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caiza Postai 6366 SAO PAULO, LIVRARIA D. LANDY Caiza Postai 7943 SAO PAULO, DÁNIA: HUNNIA BOOKS AND MUSIC Lange­­mosever 37, BAGSVAERD, FINNOR­SZÁG: AKATEEMINEN KIRJAKAUPPA Keskuskatu 2. HELSINKI 10.; FRANCIA­­ORSZÁG: SOCIETÉ BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB QUALITON Prin­­senstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTEL­­VEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM; GON­DOS SÁNDOR Herzl 16, Bét Hakranot HAiFA; HADASH KOLCSÖNKONYV­­TAR Nesz Ciona u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 63904). JUGOSZLÁVIA: FÓRUM Voivode Misica broj 1. NOVI SAD, KANADA: DELIBAB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. Q.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 17­. Ont. NÉMET SZÖVET­SÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster; UJVARY-GRIFF Pam­­­breitenstr. 4 0­0022 GRUNWALD , München; NORVÉGIA: TAM­M­CAMMERMEYER Karl Johansgt 41 43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: An. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Giole, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drott­­ninggatan 7-9. 10110 STOCKHOLMI.; A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sture­­natan 8. 114 37 STOCKHOLM 5.; SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MUNCHEN­STEIN, USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 153, Second Avenue NEW YORK. N. Y. 1002», HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Road CLEVELAND, Ohio 44120. VENE­ZUELA: LUIS TARCSAY Apartado: 50.892 CARACAS MAGYARORSZÁG 1972 20. (433.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Fotó, továbbá Péterffy István (32. oldal) .

Next