Magyarország, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-14 / 20. szám
r MAGYARORSZÁG szerkesztősége - minek tagadnánk — szereti a sikert, a dicséretet, jótesően nyugtázza egyegy száma vagy némelyik cikke elismerő visszhangját, következésképp keresi is a sokat ígérő témákat. Hagyományos őszinteségünkkel azonban azt is be kell vallanunk, hogy nem mindenkor válnak be a számításaink; reményteljesnek ígérkező írásoknál a várt hatás elmarad. (Az 1972 18. számban megjelent, a képzőművészeti alkotások zsűrizéséről szóló cikkünkről például azt hittük, hogy jó kis port kavar majd maga körül, mind a szemlélők, mind a művészek táborában.) Ezzel ellentétben nem kevésbé gyakran adódnak a szerzők és szerkesztők számára kellemes meglepetések is; olyan írás körül fodrozódik, gyűrűzik az érdeklődés és dicséret, amely a mi kezdeti megítélésünk szerint nem számíthatott egészen széles körű visszhangra. Utólag bevallhatjuk, valahogy így voltunk az örményekről szóló sorozattal. Az 1972 8-12. számokban folytatásokban közölt íráshoz érkező hozzászólások már az egyes fejezetek megjelenésekor áradni kezdtek - és, noha közlésüket egy idő után be kellett rekesztenünk, hogy más irányú észrevételeknek is jusson hely a postafiók rovatunkban, a mai napig sem apadt el az örményreflexiók érkezése. Legújabban Gyulai Zoltán, budapesti olvasónk örvendeztetett meg bennünket Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem című versének örmény nyelvű szövegével, melyet kézzel írottan lelt meg édesapja 1893-as kiadású verseskötetének belső borítóján, Szongott Kristóf fordításában. ..Segesváron, július hóban, a Petőfi szobrot leleplezték” megjegyzés kíséretében. Ha már hencegünk, tegyük ezt vastagon, hiszen azt akarjuk kikürtölni most ezen a hasábon, hogy az örmény cikksorozat nemcsak itthon, hanem a világ több pontján keltett visszhangot a különböző országokban élő örménység körében. Eddigi értesüléseink szerint magát az írást átvette vagy ismertette az örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban megjelenő jereváni „Hajreniki Caj", továbbá az „Ackhar" című párizsi örmény lap, a Libanonban megjelenő ,,Ararát", az ugyancsak libanoni „Göncz", a Párizsban kiadott „Haracs", valamint egy, az NSZK-ban, Kölnben kiadott örmény újság. A szerkesztőséget a magyar honos örmény olvasói tájékoztatták a fejleményekről, kapcsolatban állva a földkerekség különböző pontjain szétszórtan élő örménységgel. Meggyőződésünk, hogy még a későbbiekben is felfelbukkan majd a nyoma Novobáczky Sándor cikksorozatának. Tekintettel arra, hogy közeledik fenállásunk 10. évfordulója, aminek alkalmából gyűjteményt állítanánk össze magunknak arról a szerepről, amelyet a MAGYARORSZÁG - ha szerény mértékben ugyan -, de mégiscsak betölt a világsajtóban, kérjük kedves örmény barátainkat, közöljék velünk, ha a szóban forgó írás nyomát valahol fellelik. ____________________ Álláspontunk igazolta az idő A történelmi távlat sokat segít egy-egy esemény megítélésében. Lemérhetjük, vajon elértük-e az eseményhez fűzött céljainkat, akkori cselekedeteinket igazolta-e az idő? Hazánk, több más szocialista országgal együtt pillanthat vissza a történelembe — az esemény, amelynek immár tizenhét esztendeje, a legjobb szolgálatot tette nemzeti érdekeinknek és a közös, nemzetközi ügynek egyaránt. A Varsói Szerződés megszületéséről van szó, arról az emlékezetes tanácskozásról, amelyen nyolc szocialista ország 1955 májusában, a lengyel fővárosban szerződésben kötelezte magát, barátsággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja elő a szocialista építést és a béke védelmét. Az elmúlt, több mint másfél évtizedben ez a szerződés világos, egyértelmű, elvekre épülő politikai orientáció és gyakorlat alapja, kerete lett. Aláírói a kölcsönös kötelezettségvállalások szellemében és szavai szerint erősítették összefogásukat, hangolták össze nézeteiket és akcióikat a nemzetközi küzdőtéren, s más országokkal is megértésre törekedve segítették a tárgyalások korszakának érvényesülését a világpolitikában. Az együttes erőfeszítések jelentős kezdeményezésekben is kamatozódtak, legfőképpen az európai béke és biztonság érdekében. A földrész nyugalma és békés jövője olyan harcosokra talált a Varsói Szerződés tagállamaiban, amelyek következetesen keresik a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útjait-módjait és elszántan törekednek annak létrehozására. Az európai kérdések elsődlegessége nem jelent közömbösséget az Európán kívüli problémák iránt. A szerződés aláírói teljes mértékben szolidárisak az imperializmus ellen küzdő erőkkel, harcoljanak bármely részén is a világnak. A Varsói Szerződés országainak politikája mögött az eszmei, politikai, gazdasági potenciálon kívül az államok egyesített fegyveres ereje is áll. Ez a védelmi erő a szocialista országok államhatárainak, szuverenitásának, békés vívmányainak az őrzésére hivatott, s küldetését maradéktalanul teljesíti. A tizenhét évvel ezelőtti esemény napjainkban olyan politikában és katonai összefogásban él tovább, amely a népek legigazabb vágyait segít valóra váltani: a társadalmi haladást és a békét. Hazánk részvétele a Varsói Szerződés alkotta politikai és katonai együttműködésben ugyancsak nemzeti érdek: biztonságunk, nyugalmunk, alkotómunkánk érdeke. Ezért méltó a megemlékezésre a Varsói Szerződés születésnapja. A szemlélet A gazdálkodás bonyolult folyamat, amelyben nem könnyű eligazodni. A helyes tájékozódáshoz ismerni kell az adatokat és a tényeket, amelyeket azonban összefüggéseikben, változásaikban és távlataikban is látnunk kell. Mindez tehát kialakult szemléletet követel, amely reális, átgondolt, a mára és a holnapra tekintő, s így alapot ad a helyzet, a feladatok, a tennivalók megítéléséhez. A népgazdaság szempontjából az a kedvező, ha ez a szemlélet országosan és minden szinten egységes, hiszen ez vezethet az egységes cselekvéshez, ami viszont a tervszerű, céltudatos és hatékony munka motorja. Érthető, hogy a párt és a kormány nagy gondot fordít az ilyen szemlélet kialakítására és erősítésére, s erőfeszítései sikeresek. Erről számolhatott be Fock Jenő miniszterelnök a MTESZ közgyűlésén mondott beszédében: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben többször is behatóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és megjelölte további előrehaladásunk irányát. A tennivalók világosak, s egyre erősödik az egységes szemlélet mind a célokat, mind a végrehajtás módozatait illetően.” Ez a szemlélet olyan tartós pillérekre épül, amelyek kiállták az idő próbáját és az egész ország gazdasági fejlődésének alapját képezik. Mindenekelőtt a X. pártkongresszus határozataira gondolunk, amelyek a IV. ötéves tervvel, a gazdasági irányítás korszerűsítésére vonatkozó párt- és állami döntésekkel együtt programadó dokumentumok. Ma is, s a jövőben is meghatározzák főbb gazdasági céljainkat és elérésük útjait-módjait. Velük összhangban folyik a harc a népgazdaság egyes területein mutatkozó kedvezőtlen jelenségek leküzdésére; ezek a hiányosságok tehát jelenlegi gazdaságpolitikánk bázisán és eszközeivel, az intenzív fejlődést szolgáló hatékonyabb munkával megszüntethetők. Ez rendkívül lényeges eleme a kívánatos szemléletnek, hiszen erősíti a meggyőződést, hogy gazdaságpolitikánk alapjaiban változatlan, előrehaladásunk kulcsa a termelőmunkában van. Ez a szemlélet nem egyszerűen a valóság tükre, hanem a valóság megváltoztatásának az a felfogása, amely egyértelműen a szocializmus érdekeiből indul ki. Minél többen vallják, annál több tudatos építője van az új társadalomnak. MAGYARORSZÁGÉ politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137 cé, Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyárád: Róbert, BERLIN: Dr. Pinczési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Kopreda Dezső, DAR ES SALAAM: Galla- Kovács Ágnes, HAVANNA: Király Ferenc, LONDON: Patak Károly, MOSZKVA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dénes, PRADA: Flesch István, RÓMA: Magyar Péter, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Márkus Gyula, WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-224 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 12,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 72.2340 2-20 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Index: 25 606 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban megrendelhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest 62, P. O. B. 149) vagy a következő címeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 70, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DG. AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182., READ AND CO. 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS, Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstedtplatz 3, A-1200 WIEN, Rudolf NOVAK GmbH, Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A—1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A Rue du Midim 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékey Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caiza Postai 6366 SAO PAULO, LIVRARIA D. LANDY Caiza Postai 7943 SAO PAULO, DÁNIA: HUNNIA BOOKS AND MUSIC Langemosever 37, BAGSVAERD, FINNORSZÁG: AKATEEMINEN KIRJAKAUPPA Keskuskatu 2. HELSINKI 10.; FRANCIAORSZÁG: SOCIETÉ BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB QUALITON Prinsenstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTELVEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM; GONDOS SÁNDOR Herzl 16, Bét Hakranot HAiFA; HADASH KOLCSÖNKONYVTAR Nesz Ciona u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 63904). JUGOSZLÁVIA: FÓRUM Voivode Misica broj 1. NOVI SAD, KANADA: DELIBAB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. Q.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 17. Ont. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster; UJVARY-GRIFF Pambreitenstr. 4 00022 GRUNWALD , München; NORVÉGIA: TAMMCAMMERMEYER Karl Johansgt 41 43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: An. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Giole, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drottninggatan 7-9. 10110 STOCKHOLMI.; A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sturenatan 8. 114 37 STOCKHOLM 5.; SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MUNCHENSTEIN, USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 153, Second Avenue NEW YORK. N. Y. 1002», HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Road CLEVELAND, Ohio 44120. VENEZUELA: LUIS TARCSAY Apartado: 50.892 CARACAS MAGYARORSZÁG 1972 20. (433.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Fotó, továbbá Péterffy István (32. oldal) .