Magyarország, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-27 / 50. szám

Budapest, 1901 szerda, február­­1'­ MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁG. A közgazdasági tevékenység. Budapest, febr. 26. Nagy az ijedtség a közgazdasági államférfiak között, mert most már kétségtelen, hogy az in­­kompatibitás gyeplőjét erősen meghúzzák. Még mindig sok a naiv lélek, a­kik azt hiszik, hogy a közgazdaság fogja kárát vallani, ha a bankok és az ipari vállalatok igazgató­tanácsa nem fog hemzsegni a kétlelkű politikusoktól. És igen sokan sopánkodva verik a mellüket, a­miért a szegény államférfiakat megfosztják a busás ke­resettől és a templom egereivel akarják őket egy anyagi színvonalra helyezni. Mondják, hogy a szigorú inkompatibilis tör­vénynek a demokrácia fogja kárát vallani. Ugyan miért vallaná kárát a demokráczia ? A földbirtokos képviselővé ezután is tehet, hiszen az ingatlan birtoka nem inkomtabilitás. A ke­reskedő szintén képviselővé lehet, ha üzleti vállalkozásában nem szállítója az államnak. Az orvos, az ügyvéd, a professzor minden nehézség és minden anyagi veszteség nélkül vállalhatnak mandátumot. Az állami iskolák tanácsa állását elkaphatja, mivel a képviselői fizetés van ak­kora, mint a professzori. A magántisztviselő is belekerülhet a parlamentbe, ha többre becsüli a mandátumot, mint hivatalbeli állását. Aki pedig nem becsüli többre, aki esetleg nem akar áldozatot hozni azért a magasabb szempontért, hogy az összesség javára dolgozzék, maradjon kívül azon a templomon, aminek a parlament­nek lennie kellene. A demokrác­ia nem fog csorbát szenvedni, ha szigorú lesz az inkompatibilitás törvénye. Csak hasznát fogja látni, mert sok olyan em­ber fog kívül maradni az ország házából, a­kik a mandátumot csak üzleti szempontból sze­rezték meg és mint kitűnő befektetést gazdagon kamatoztatták. És a­mint a demokráczia nem érzi meg, hogy a parlament kirekeszti magából a be nem jegyzett, üzletembereket, azonképpen az ország közgazdasága sem fog kényet ejteni utánuk. A képviselők, a­kik benn ülnek a nagyvállalatok­ban, talán csak nem akarják magukat vagy nem akarnak másokat azzal ámítani, hogy szakértelmük van, hogy működésük hasznos és szükséges. Ha igazi szaktudás, ha praktikus érzék volna ezekben a soi-desant közgazdákban, akkor a gazdasági élet most sem pangana. Akkor az ő leleményük, az ő jó tanácsuk előbbre vinné most is a vállalatok sorsát. De most persze hanyatlott Magyarországon az üzleti élet. A börze pang,­­ és mi csak a börze körül for­­gunk, és az új kormányrendszer nem hajlandó folytatni a régi rendszer panamáit. A­kik bennülnek a pénzintézetekben, ipari részvénytársaságok hivatalában, tudják, hogy a képviselő­i direktorok többnyire közgazdasági analfabéták. És tudják azt is, hogy Magyaror­szágon akárhány társaság a boldogulását ille­téktelen, botrányos kormánybeli támogatásnak köszönheti. Méltóztassék csak végiglapozni a Bánffy-éra törvényalkotásait, milyen botrányos közgazda­­sági tevékenységet fejtett ki akkor néhány kép­viselő, direktor és ennek a tevékenységnek a gyümölcseit busás tandemek alakjában zavar­talanul élvezték. Konc­essziókat adott kül- és belföldi uraknak potom összegekért és súlyosan megkárosította velük az országokat évtizedekre. Akárhogy sarkukra állottak is hívei a parla­mentben , megdönthetetlen valóság, hogy kor­rupt szövevényekkel százezreket kapott válasz­tási czélokra és cserébe olyan vállala­tokra adott engedelmet, a­mikből az or­szágnak évekre kiterjedően­­ mérhetetlen kára van. Még Bulgáriában, vagy a Kelet kor­­rupc­ióban gazdag egyéb területein sem lehetne törvénybe foglalni az olyan merényleteket, a­melyekkel a bukott miniszterelnök szegényebbé tette ezt az amúgy is szegény országot. Ezért folyik a nagy harcz és a sokféle intrika az in­kompatibilitás kérdése körül. A régi rendszer hívei, a­kik azt hiszik, hogy a liberalizmus a korrupc­ióval és a fosztogatással egyértékű­, szembenáll­nak az új renddel és az ország tiszta közvéleményével, a­mely azt vallja, hogy a politikában és a közgazdaságban is csak az a tisztesség, a­mi a közönséges életben. A politikusok »közgazdasági tevékenységének« ezer kárát vallja az egész ország. E tevékeny­ség volt forrása a botrányos konc­esszióknak és a vaskos tantiemeknek, a­mik a kiváltságos férfiaknak jutottak. Semmi szükség sincs arra, hogy egy-egy ember bagatel-munkássággal né­hányszor tízezer forintot vágjon évenként zsebre és csökkentse ilyeténképpen a mások jövedel­meit. A­mikor olyan nagy a munkanélküliek száma és az elkeseredés zavargásokkal fenye­get : szégyellnünk kell azt az állapotot, hogy a minden szakképzettség nélküli tanulim­a kirá­lyokról lecsöpög a jólét zsírja és meg nem érdemelt, törvénytelen jövedelemben dúskálnak. A részvénytársaságok is rövidebbre fogják majd a képviselő-direktorok pórázát, ha arra eszmélnek, hogy ebben az országban csak az igazi üzleti tudás, leleményesség szerezhet exisz­­tencziát. A politikai kifárkodásnak el kell pusz­tulnia. Ez az egész magyar társadalomnak, az ország minden munkás polgárának elementáris érdeke. K. L. A nemesfémek forgalma Angliéban. Arany. Az utolsó 14 nap alatt az angol bank volt az arany­­kizárólagos vevője; elmúlt héten ismét 1,134,000 font sterling értékűt vásárolt meg, mely mennyiség­ből 494,000 az indiai kormány számlájára ment. Újabban külön 203,000 font sterling értékű arany érkezett Párisból, New­ York rendeltetéssel. A bank a lefolyt héten lényegesen megszilárdította helyzetét, minek következtében a diszkont 4 százalékra volt leszállítható. Import: Vegyes 47,000­= Ausztrália 212,000= Bombay 558000= Egyiptom 100,000 font sterling, öszszesen 870,000 font sterling. Export nem történt. Ezüst. Jelentősebb tünet a piac­on: állandó ezüst­­kereslet határidő-szállításokra. Az ár azonnali szállí­tás kötelezettsége mellett némileg felszállott. Bizto­sított megrendelések is foganatosíttattak. Amerika magasabb árakat kér; az ezüst árfolyama 28 és fél dollár körül ingadozott. Import: New­ York 100,000= Ausztrália 5000­, összesen 105,000 font sterling. Export: Bombay 150,000 f. sz. 1901 február 21-ig az ezüstkivitel mennyisége: Indiába: 1.340,500 font sterling (1900-ban 789,727), Kínába: 74,875 »­­ 7­71,229). A szuezi csatorna bevételei 1900-ban 3.826,176 font sterlinget tettek (1899-ben 3.652,780 font és 1898-ban 3.411,790 font.) A csatornán 1900-ban 3441 hajó kelt át, 1899-ben 3607 és 1898-ban 3503. Csődök: Schöffer Dávid kereskedő ellen az újvi­déki kir. törvényszék ápr. 10-ig; — Sauer Frigyes szatócs ellen ápr. 1-ig az erzsébetvárosi kir. tör­vényszék ; — Lampe Gyula nyomdász és papirke­­reskedő ellen május 15 ig a tordai kir. törvényszék; — Fürst Lajos kereskedő ellen ápr. 23-ig a m­.-vá­­sárhelyi kir. törvényszék. Megszűnt csődök. A debreczeni kir. törvényszék a néhai Riesz Károly, — a beszterczei a Marossy Gábor, — a budapesti a Heinz János ellen nyitott csődöt megszüntette­ Az Osztrák-Magyar Bank állása 1901. évi február hó 23-ikán a következő volt: Bank­jegyforgalom 1.297.957.000 kor. (—19.531.000 kor.) — Érczkészlet 1,237,437.000 kor. (—1—~919.000 kor.) — Váltótárcza 242,041.000 kor. (—18.330.000 kor.) — Lombard-üzlet 55,146.000 kor. (—975.000 kor.) — Adómentes bankjegytartalék 273,473.000 korona (+21,728.000 kor.) MAGYAR IPAR. Városaink világításáról. Az Országos Ipar­egyesület összes szakosztályai csütörtökön, folyó évi február hó 2- án d. u. 5 órakor az egyesület he­lyiségében IVI( Uj­ utcza 4. szám, I. emelet) egyete­mes ülést tartanak. A napirend tárgya: K­erdenich Győző mérnök felolvasása : Városaink világításáról. Előadó tárgyalni fogja a városi világítások fejlődé­sét a jelenkor összes világítási rendszereit, kü­lnö­­sen a légszesz, villám és acetilon világítási módsze­reket, s ezeket úgy műszaki, mint financziális szempontból összehasonlítva előnyeiket s hátrányai­kat, bírálat alá véve, körülvonalazza azon feltétele­ket, melyek mellett vagy az egyik, vagy a másik ezen modern világítási módszerekből előnyben lesz részesítendő. Különös tekintettel lesz előadó a vá­rosi világítási kérdés megoldásánál mérvadó főbb momentumokra MEZŐGAZDASÁG. Gabona a világpiac­on. A ren­dkívüli nagy hideg idő egész péntekig eltartott. Közép-Európában a fagy igen érez­hető volt, a csatornák és folyók mind újból befagytak. A kereskedelem állandóan lanyha menetű, ha egy nap némi szilárdabb irányzat mutatkozott is, az csakhamar elmúlt. Angol­országban kevés üzlet lett megkötve. Idei ter­méseladásokról eddig nem érkezett hír, pedig a mérsékelt szállítás­tarifák az eladást nagy­ban előmozdítanák. Laplata-tengerből nagyon kecsegtetők az aratási kilátások, ezen körül­mény néhány vállalkozót üzletkötésre bírt. Argentínában a múlt heti búzalerakás na­gyobb volt, mint az előző héten. Az Egyesült­ Államok és Kanada nagy lera­kásaikkal állandóan felszínen maradnak. E hét mennyisége : 595,000 Qrs, előző héten: 465,000 Qrs. (1900 év hasonhetében 331,000 Qrs.) — Oroszország kivételével a többi export­ államok forgalma is tetemes volt, összesen körülbelül: 1.000.000 Qrs. — Európa felé ma 4.947.000 Qrs úszik, — előző év megfelelő időszakában 3.845.000 Qrs. A Walla-Walla búza az árakat nagyon le­nyomja, más fajta búza ára szilárdabban állt. A chicagói spekuláczió nagyban erőlködött a kereskedelembe életet belelehelni; Európa tar­tózkodó álláspontján e fáradozás sikertelen maradt. A farmerek búza-leszállításai az utolsó négy héten át egy színvonalon álltak; tengerinél utolsó időben visszaesés tapasztaltatott; múlt évhez viszonyítva is lényegesen csökkent az eladás. A látható készletek mennyiségeinél feltűnő változás nem igen észlelhető ; a helyzet nem fog lényegesen megváltozni, míg az új termés a piac­ot nem uralja. A tengeri kikötőkben a gabonakészletek lé­nyegtelenül emelkedtek: e héten 16,531.000 bushel, előző héten 15,940.000; múlt év meg­felelő időszakában : 12,210.000. A nagy hó­esés és zivatar az oroszországi forgalmat nagy­ban befolyásolta, ennek tulajdonítandó az orosz kivitel nagymérvű csökkenése minden gabona­nemnél. Rozs: Az üzletmenet egy keveset javult, az árak 1—2 koronával emelkedtek. A lerakatok mennyisége megegyez múlt év hason idősza­kával. Takarmányárpa: A kereslet lanyhán indult meg, később az árak megszilárdultak. Angol­honba a bevitel jelentékenyen csökkent. Múlt évben a forgalom sokkal nagyobb volt, a­mi természetes dolog, tavaly az árak jóval maga­sabban álltak. Zab. Az üzlet elég élénknek bizonyult, habár a berakás mögötte maradt a múlt hetinek. Tengerinél forgalom-élénkülés nem igen volt észlelhető. A kereskedőket a nagy lerakás meg­hökkentette : 624,000 Mrs, előző héten 453,000 Qrs, múlt év hason időszakában 569,000 Qrs. Az irányzat folyton változott. Chicagóban két nagy vállalkozó csoport áll egymással szemben, mely erősen hangoztatja, hogy az amerikai fogyasztás emelkedőben van. Váltig erősítgetik a yankeek: nemsokára eljön az idő, midőn Európának a gabonaárakat ők­­fogják előírni. Persze künn nem igen fontos tárgy a földrajz, ott egészen megfeledkeznek Magyar- és Oroszországról, a Balkán-államok­ról. Nekik Argentina is semmi! Mindenesetre 13 A budapesti férfi- és nőruha-készítő-ipartes­tűjét, tegnap délután tartotta évi rendes közgyűlését az Újvárosháza közgyűlési termében. A közgyűlést Cserna Lajos elnök nyitotta meg. A számvizsgáló­bizottság előterjesztése alapján megállapították az idei év költségelőirányzatát. A nőszabó-szakosztály működéséről Stoll Nándor, mint a szakosztály veze­tője, számolt be. Elhatározták, hogy a szabóiparosok hitelszövetkezetének részvényeiből ötven darabot je­gyez a testület. A munkaközvetítést jövőre a köz­ponti munkaközve­tő intézetnek adják át. Elhatározta a közgyűlés, hogy szaklapot indít. Farkas jegyző jelentette, hogy Pick Ármin testületi tag tíz éven át husz­korona évi adománynyal járul a betegsegítő­­alaphoz. Végül a tisztujílás következett s elnöknek ismét Cserna Lajost választották meg. Az alelnökök, az elöljáró-ígi tagok és számvizsgálók ugyancsak a régiek maradtak.

Next