Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
LEXQUAROSEXIB Budapest, 1921. péntek, április 22. között a belrend fentartását is. Minthogy a honvédelmi miniszter úr nem volt Budapesten, én közvetlenül beszéltem a hajmáskéri ezredes úrral és minthogyképviselőtársaimmal lojálisan akartam kibánni.• Nagy zaj a Ház minden oldalán. Hornyánszky Zoltán: Szép kis lojalitás. Tomcsányi Vilmos Pál: Azt mondottam, hogy ha becsületszavukat adják, hogy Budapestre jönnek és itt jelentkeznek, akkor bocsássák őket szabadon. Dinics Viktor: Hol jelentkezzenek, talán a tóhivtilalnál ? Tomcsányi Vilmos Pál: Nálam jelentkezzenek. Felkiáltások a keresztény párton: Milyen elmen, miért? (Nagy zatt. A kereszténypárton többen a padot verik. Felkiáltások: Talán moziengedélyért jelentkezzenek?) Ereki Károly: .A képviselők nem tartoznak a miniszternél jelentkezni! Ezt Kun Bélától tanulta. (Folyton fokozódó nagy zaj a Ház minden oldalán.)Kereki Mihály: A mozisokat rendelje magához. Elnök (folyton csnget): A házszabályok értelmében figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy amennyiben nem tudnám a csendet fenntartani, felfüggesztem az ülést. Nagy nehezen helyreállt a csend, mire Tomc Sanyi folytatta beszédét. — Azt hittem, a képviselő urak érdekében járokel, ha nem hagyom őket tovább ott. Én azta értesülést kaptam később, hogy hajlandók Budapestre jönni és rendelkezésre állni. Ezzel azt hiszem, a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítottam velük szemben. Hrmann Miksa: Túlságosan sokat tért felszólásra. Kötelességemnek tartom, mondotta, hogy elsősorban Bericzky Ödön tisztelt képviselőtársam mentelmi esetéről emlékezzek meg. Ma még korai volna nyilatkozni erről, be kell várni a mentelmi bizottság jelentését, amelynek kötelessége lesz megvizsgálni az esetet és jelentést tenni, arról, megsértetett-e a mentelmi jog, igen vagy nem. A mentelmi bizottság jelentése kapcsán fogjajc,negalapíttatni azt, hogy fennforognak-e itt renéisivüli körülmények és amennyiben a mentelmi jog, sérelme megállapítást nyert, remélem és hiszen, hogy annak politikai következményeit a képunűdíj i illetékes tagjai magukra nézve le fogják vonni. Mai felszólalásommal tulajdonképpen a kor Tuányprogramhoz akarok szólani mégpedig igen röviden, mert most nincs veszíteni való idő. Nagy és sok munka vár a nemzetgyűlésre, amelyet el kell végezni. A politikai vitákra volt idő. Azonban szükségesnek tartom Grieger tegnapi felszólalására bizonyos megjegyzést tenni. Grieger Miklós képviselőtársam tegnap azt mondotta, hogy őfelsége IV. Károly király a baj idején megszökött az országból és itt hagyta veszélyben népét. Meg vagyok győz rődve, hogy ezt a kijelentést jóhiszeműleg tette. De nekem hangoztatnom kell, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Én, mint az akkori idők koronatanúja, kötelességemnek tartom előtárni a valós tényállást. Amikor én kineveztettem külügyminiszternek,Bécsbe mentem, hogy megindítsam a békeakciót. Ugyanakkor szüksége merült fel annak, hogy őfelsége egy-két napig Bécsbe jöjjön, egyrészt a békeakció megbeszélése végett, másrészt, hogy az Ausztriában az akkori időben kiadott minifesztumáltal előidézett osztrák válságot elintézze. Megállapodtunk őfelségével abban, hogy a család Gödöllőn marad és hogy őfelsége a legsürgősebb teendők elvégzése után visszatér Magyarországba. "Őfelsége úgy is jött, mint aki pár napig fog Bécsben maradni és a teendők elvégzése után rögtönvisszatér. Közben bekövetkezett Magyarországon afelfordulás. Nem volt rend és nem volt kormány, keményünk, amelyeket a kormány alakításáhozfűztünk, nem váltak be. Pest utcáin anarchia dühöngött és az őfelsége által kinevezett kormány cserben hagyta őfelségét. Ilyen körülmények között akkor igazán nem kerülhetett szóba, hogy őfelsége visszatérjen Pestre. Gaál Gaszton: Én visszatértem volna. ■Andrássy Gyula gróf: Ha Gaál Gaszton képviselő úr azt mondja, hogy ő visszatért volna, én ■jctzt mondom, hogy nem tanácsoltam volna neki, mnért akkor már a rendőrség a forradalmi kormányszolgálatában állott, őfelsége kastélyát nem őrizte a rendes katonaság, hanem az ifjúság. Gaál Gaszton: Tiszát sem őrizték, mégis itt maradt. Felkiáltások a középen: Meg is ölték. Kerekes Mihály: Sok ember halt hősi halált, ha kell, haljon a király is. Tomcsányi Vilmos Pál: Amikor Budapestre érkeztek, elmentem hozzájuk és közöltem Velük, hogy erőszakos intézkedéseket nem akarok velük szemben fenntartani, de ha Budapesten maradnak, hasonló lépésektől tartózkodjanak. Ereki Károly: Tessék megbüntetni őket. Tomcsányi Vilmos Pál: Mai felszólalásomban csak azt akarom megállapítani, hogy az intézkedéseket vagy én közvetlenül, vagy az én tudtommal és hozzájárulásommal az alárendelt hatósági közegek tették meg, mindezekért pedig a teljes felelősséget vállalom. Hornyánszky Zoltán: Kell is vállalni. Itt már megvan úgy látszik a jogrend. Tomcsányi Vilmos Pál: A kormányzó uruak a megtett intézkedésekre semmi ingerenciája nem volt. Mindezt én tettem. Felkiáltások a balközépen. Rosszul tette. Tomcsányi Vilmos Pál: Nem tartozik ide, de ha kívánják, szívesen szolgálok felvilágosítással. Ki kell jelentenem, hogy megkértem a mentelmi bizottság elnökét, hogy holnapra hívja össze a bizottságot, ahol az egész kérdést teljes nyíltsággal feltárom. Nyugodtan nézek a mentelmi bizottság munkája elé és felemelt fővel várom a mentelmi bizottság jelentése alapján a nemzetgyűlés ítéletét. Az elnök ezután öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Szmrecsányi György és Koszó István mint az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tették le az esküt, majd Ilencz Károly mutatta be a bíráló bizottságnak két jelentését. Ezután Rassay kötelessége lett volna itt maradni. Andrássy Gyula gróf: Nem a félelem tartotta őt vissza, hanem más személyes motívumok. Okkaljoggal nem akarta abban az időtájban Magyarországon való jelenlétével a bizonyára kitörő polgárháborút felidézni. Nem merte ezt a kockázatot vállalni, mert az ország határán állott az ellenség. A magyar közönség legnagyobb része el volt telve azzal a hazugsággal, hogy az antant kizárólag csak Károlyi Mihálylyal és egypár hívével fog szóbaállni. Ilyen viszonyok között őfelsége hazaérkezése a polgárháború megindítására vezetett volna, amely ellenkezett azzal a nemes kötelességérzettel, amely őfelségét minden tekintetben jellemzi. Felkiáltások a jobbközépen: Éljen a király! Andrássy Gyula gróf: Azt hiszem ezzel ezt a kérdést tisztáztam. Még egy megjegyzésem van Ralsay képviselő úr felszólalására. Én nem akarok vele a kiirályi kérdés fejtegetéseiről szóló beszédével vitába bocsátkozni. Lesz alkalmam erre más körülmények között. Az ő fejtegetésével szemben azonban mereven ragaszkodom ahhoz, hogy Magyarország legvitálisabb érdekei azt követelik,hogy a nemzetgyűlés megtalálja a törvényes utat a megoldáshoz. A királyválasztás gondolata a legszörnyűbb gondolat. Nyéki József: A Habsburgok visszahozatala még szörnyűbb gondolat. Andrássy Gyula gróf: Csak egy érvére kívánok Ralsay képviselő úrnak válaszolni. Nevezetesen arra, hogy ki kell kapcsolni ezt a kérdést, mindaddig, amíg a külföldi törekvéseket ebbenn az irányban nem látjuk. Azt mondotta a képviselő úr, hogy a történet ilyen példát nem ismer. Valóban igaza van. A történelemben ilyen példa nincsen. Sohasem történt meg az, hogy a külföld igyekezett volna beavatkozni az ország trónkérdésébe. Most azonban nem történelmi példát kell keresnünk, hanem ki kell várnunk az időt, amikor a nemzeti önérzet, becsület meg tudja majd határozni külföldi befolyás érvényesülése nélkül annak az időpontját, amikor a trón betöltése aktuálissá válhatik és amikor a nemzet maga dönthet a köályi kérdésben és a nemzet akarata érvényesülhet még akkor is, hogy ha ez az akarat nem volna azoknak az akarata, akik széttépték az országot és azt akarták, hogy Magyarország tehetetlenül feküdjék lábaik előtt. De nem akarok ezzel a kérdéssel most bővítőben foglalkozni. Most rátérek tisztelt barátunknak, a miniszterelnök úrnak programjára. Pártom nevében kijelenthetem, hogy bizalommal viseltetünk iránta. Programjának alapgondolatai teljesen megfelelnek pártunk elveinek. A miniszterelnök úr beszédén végigvonul az az alapelv, hogy küzdeni akar a demagógia ellen. Ez pártunknak is fő alapelve. Rupert Rezső: Budavári! Szmrecsányit Andrássy Gyula gróf. A miniszterelnök úr jelezte az alkotmányrevízióra vonatkozó reformot. Pártunk is kívánja ezeket és helyesli azt a szellemet, amely a miniszterelnöki urat ebben a kérdésbven vezeti. A papíralkotmány és azok a homunkulus-alkotások még ott sem tudtak megmaradni, ahol a nemzetgyűlés, ne vegyék rossz néven, több tapasztalattal és tudással rendelkezett, mint az itteni. Ha amit most csinálünk, nem találja meg a hidat a múlthoz, félek, a jövőben nemcsak eltérő politikai nézetek fognak egymással küzdeni, hanem maga a jogalapja kétségbe fog vonatni a társadalom bizonyos elemei által. A nemzetnek egész erejét arra kell fonyítani, hogy visszaszerezze helyét Európában és ha nem akarjuk a nemzetet politikai harcokba vinni, akkor a jövőnek a múlttal össze kell folynia. Nem akarom kétségbevonni a nemzetgyűlés jogait . . . Felkiáltások: Nem is lehet! Andrássy Gyula gróf:... de azt akarom, hogy ne tegye tönkre a nemzet legnagyobb érdekeit és az önmagának adott jogot úgy gyakorolja, hogy abból a nemzetnek haszna származzék. Felkiáltások a kisgazdapárton: A nemzet adta, a jogot’ nem a nemzetgyűlési Andrássy Gyula gróf. • A törvény maga azt mondja, hogy önmagának adta a nemzetgyűlés a jogot. A miniszterelnök úr kifejtette, hogy a keresztény erkölcsi alapra helyezkedik és a keresztény társadalom gazdasági megerősítését célozza. Ez megfelel pártunk programjának. Azt is mondotta a miniszterelnök úr, hogy elítéli a lármás antiszemitizmust. Én is a keresztény párt nevében mondhatom, hogy lelkem mélyéből elítélem a lármás antiszemitizmust, az agresszivitást, mert ez csak árt a nemzetnek és szégyenére válik. Mi intézményesen akarjuk lehetővé tenni, hogy a keresztény társadalom a közgazdasági életben kellő helyet foglaljon el és egészséges keresztény középosztály alakuljon ki. Rupert Giesswein mikor mondta már ezt? Andrássy Gyula gróf: A keresztény és agrárérdekieik egybekapcsolódása nincsen ellentétben mi elvein kikel. Felkiáltások a kereszténypárton. Sőt! Andrássy Gyula gróf: Mi is azt kívánjuk, hogy mielőbb egy párt létesüljön. De hiba válni egy párt megalakulását erőltetni. Annak magától kell jönnie, mert különben halvaszületett gyermeki lesz, mint a múltban. A pártegységnek nem lehet az a célja, hogy egyes osztályok érdekeiért küzdjön. Én legalább a magam részéről nem vennék soha részt semmiféle más pártban, mint olyanban, amely felül áll minden osztályon. A legfontosabbknak és legsürgősebbnek komoly és céltudatos szociciálpolitika beállítását tartom. Szűnjön meg végre az a viszály, amely a munkásság és a polgári osztályok között keletkezett és szűnjék meg az a keserűség, amelyet a munkásság keltett a polgári osztályokban. El kell e különbségnek tűnnie és itt nemcsak a munkáspártokra gondol, hanem az egyetemes munkásérdekekre. Az én pártom — folytatta Andrássy — a keresztény párt (Felkiáltások a Kisgazdapárton: Mi is keresztény párt vagyunk!), a fogyasztó és termelő érdekeinek össz hangbahozatalát fontos feladatnak tartja. A fogyasztók már alig-alig bírják önmagukat ellátni. Híve a szabad forgalomnak, de gondoskodjanak arról is, haem az ellátatlanok kellőképen tudják magukat ellátni. Gaál Gaszton: Tessék az ellátatlanok ellátások közteherré tenni. Andrássy Gyula gróf: A feltétlen jogrend hívei Minden hatóság tartsa meg a maga hatáskörét és azt soha semmi körülmények közt t is ne lépje. Főként fontos az, hogy a katonaság ne avatkozzék a polgári hatóság jogkörébe. (Zajos helyeslés a keresztény párton és Rassayék oldalán. A Kisgazdapárton is helyeselnek néhányan.) Emlékszem, hogy a másik oldalon nagyon lelkesen és nagyon állandóan követelték ezt hosszú időn át. Csodálkozom, hogy ma olyan csendesek, olyan nagyon halkak e követeléssel szemben. A katonai szellem ne vezesse a civil rendészetet Ezért volt az ő postulátuma az, hogy ne legyen Gömbös, a katonai szellem e képviselője, államtitkár. Gaál Gaszton: Ha katona, legyen honvédelmi államtitkár. Andrássy Gyula gróf: Sajnálattal látja, hogy a miniszterelnök programjából hiányzik a közgazdasági programpontok előterjesztett kidomborítása. Nagyon keveset beszél a miniszterelnök az ipar és kereskedelem istápolásáról, amit feltétlenül mulasztásnak tart. Agrárállam vagyunk ugyan, de ipar és kereskedelem fellendülése nélkül komoly közgazdasági életről nem beszélhetünk. Szerette volna, ha a miniszterelnök a nemzetiségi programjáról is nyilatkozhtt volna. Kijelentette J Andrássy Gyula gróf