Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 ÁPRILIS 22. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 86. SZÁM Fővárosi sepregetés A magyar társadalomban és a magyar közéletben ősidőktől fogva túlteng a poli tika. De talán sohasem voltunk még any*nyira bővében a legforróbb és legizgalmasabb politikai kérdéseknek, mint napjainkéban és sohasem állottunk olyan fontos feladatok teljesítése előtt, mint ebben a korban. Kétségtelen, hogy a szakadékokat, melyeket a forradalmak téptek a magyar földbe, politikával kell áthidalni, de legyünk végre tisztában azzal, hogy ez a feladat egyedül és kizárólagosan: a parlamenté. Ha minden testület magának vindigkálja a politizálás hatáskörét, akkor az ország lesiklik arról az útról, amelyen megújhodása felé kell haladnia. Mindez a főváros közgyűlése alkalmasval jutott eszünkbe, ahol két pártra szakadtak a bizottsági tagok. A főváros legégetőbb problémáinak megoldását abban keresik, hogy az egyik párt minden erővel a forradalom lepedőjét akarja ráborítani a másik pártra. De kik lobogtatják ezt a le*pedőt? Az egyik magas bírói székből szolgálta a forradalmi kormányt, a másik esküt tett a Nemzeti Tanácsnak, a harmadik vöröskatona volt a diktatúra alatt. És kikre akarják ráborítani? Azokra, akik a forradalmat szolgálták, akik esküt tettek a Nemzeti Tanácsra, akik vöröskatonák voltak, vagytalán még ennél is kevesebb bűn terheli lelküket. Hol vált tehát a jog, mely az igazság serpenyőjét tartja felettük? Melyik az a vonal, amely meghatározza, hogy e vonaltól jobbra csak vádlók, e vonaltól balra csak vádlottak lehetnek azok az emberek, akik ugyanazoncselekedetekkel és mentalitással vettek részt a forradalomban? Ez a vonal nem az igazság vonala, hanem az a szartszalag, melytől a fürgék és mindenütt ott lévők először ugrottak el, midőn a változott idők zászlója lecsapódott. Ők azt mondják, hogy a városházáiról ki kell dobálni a forradalmi szemetet. De elfelejtik: minél több szemetet dobálnak ki, annál több marad — ott. Ennél a tisztogatásnál, — hogy hirtelen egyebet ne említsünk, — sokkal célravezetőbb lenne, ha arra lenne gondja a főváros közgyűlésének, hogy az utcai szemetet takarítsa el, mely — ha így haladunk — rövid időn belül a felünk fölé torlódik. Régi házak falain néhol omladékos márványtáblák mutatják az 1838-iki árvíz magasságát. Száz év múlva talán éppen ilyen táblák fogják jelezni: ilyen magasan állt a szemét Pesten 1921-ben! Ez a szeméttorlódás azonban csak szimbóluma a feladatok torlódásának, melyeknek megoldása a főváros közgyűlésének emberfeletti munkájára vár. Ám a közúti forgalom megjavításánál, kórházaink felszerelésénél, a középitkezés meg*indításánál, a köztisztaság és ugyanakkor a közegészségügy legelemibb törvényeinek betartásánál sokkal fontosabb annak meg* állapítása, hogy Bizottsági János úr me* tyik lábára nehezedett a pillanatban, minden a Nemzeti Tanácsnak fölesküdött. Ha tovább teregetik ezt a lepedőt, igen kevés kivétellel, valamilyen rossz akarattal, valamilyen félremagyarázással az egész ország a lepedő alá kerül. Annak a politizálási hajlamnak, amely úgyis túlteng a mi magyar életünkben, nem szabad úrrá lenni a városházán. Emelkedjenek a bizottsági tag urak a régi magisztrátorok komoly és bölcs szellemének magaslatára, akik otthoni magányukban is a város szélintésén törték a fejüket, akiknek ez a város külön magyar hazát jelentett. Kisgazdák este értekezletet tartanak Beniczky és Szmrecsa Nem engedik, hogy ez az affér buktassa meg Tomcsányit Szmrecsányi is mentelmi bejelentést tesz . Tomcsányi a mentelmi bizottság ülésén Budapest, április 21. (A Magyarország tudósításától.) A Kisgazdapárt intézőbizottsága ma délután öt órakor ülést tart, hat órakor pedig pártértekezlet lesz. A pártértekezlet egyedüli célja állásfoglalás Beniczky Ödön mentelmi ügyében. A képviselőház folyosóján ugyanis Beniczky mai felszólalása után Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert mindenki bukott embernek tartotta, de a Kisgazdapárton felülkerekedett az az áramlat, hogy ebből az ügyből kifolyólag Tomcsányinak nem szabad buknia. Az igazságügyminisztert a párt nagyon szívesen elejti más dolgok miatt, de úgy találják, hogy ez is a legitimistáknak egyik akciója a szabad királyválasztókkal szemben, márpedig a nyugodt és békés kormányzás szempontjából nagyon káros volna, ha a legitimisták minduntalan egy-egy szabad királyválasztó miniszter ellen folytatandó kampánnyal kibuktatná a szabad királyválasztó minisztereket. A Kisgazdapárton olyan híreket kolportálnak, hogy Tomcsányi igazságügyminiszter, akkori belügyminiszter intézkedésére szükség volt, mert — és ez nézetük szerint a mentelmi bizottság ülésén fog kiderülni — Szmrecsányinak és Beniczkynek Szombathelyre való utazása nem volt egyszerű látogatás, hanem a mögött állítólag más szempontok is rejtőznek. A kereszténypárton nyugodtan néznek a mentelmi bizottság ülése elé. Tagadják, hogy a két képviselőnek más célja lett volna, mint a király felkeresése és nem is foglalnak állást ebben az ügyben mindaddig, amíg a mentelmi bizottság jelentése a nemzetgyűlés elé nem kerül. Szmrecsányi is mentelmi bejelentést tesz Értesülésünk szerint a Beniczky-ügyből kifolyóan Szmrecsányi György képviselő a nemzetgyűlés holnapi ülésén szintén mentelmi bejelentést tesz. A mentelmi bizottság egyébként Beniczky ügyében holnap déli 1 órakor tart ülést, amelyen részt vesz Tomcsányi igazságügyminiszter is. Andrássy nagy beszéde a Miért távozott II. Károly októberben Magyarországról? — „A királyválasztás gondolata a legszörnyűbb gondolat“ — Andrássy lelke mélyéből elitéti a lármás antiszemitizmust — Tomcsányi és Beniczky a Beniczky mentelmi ügyről — Holnapra összehívták a mentelmi bizottságot Bethlen indítványára holnap a vagyonváltsági javaslatot tárgyalják . Interpelláció a Távirati Irodáról és az Ergonról (A Magyarország tudósítójától.) Az ülést 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Megállapítja a Ház határozatképességét és bejelenti, hogy Drozdy Győző sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A kormányprogramról szóló vita első szónoka, Rassay Károly, a múlt kormányválságot a sokszor emlegetett és a sokszor elhallgatottkirálykérdésnek tudja be. Felolvassa a Times egy prágai jelentését, amely szerint a cseh-magyar tárgyalásokat a királyügy és Gratz beszéde miatt szakították félbe. Addig konszolidáció nincs, amíg a kormány bátor kézzel meg nem oldja a királykérdést. A területi integritást is csak a nemzeti királyság adhatja vissza, ezzel szemben a timizmus csak az Osztrák-Magyar Monarchiázaállítására törekszik. Kérdi a miniszterelnök őt, hogy mi történik a húsvéti puccs rendezőivel. Idézi a párisi Figarót, amelyben azt olvassa, hogy a mull kormány a királynak tízmilliós évjáradékot ígért. Ha ez igaz, ez tisztára magánjogi tény volt, amely a mostani kormányt nem kötelezheti. Sürgeti a közszabadságokat, aggodalommal látja a sajtótörvényt, amely szerinte csak a cenzúrát fogja törvényesíteni. Szerinte a Bethlen-kormány függetleníteni akarja magát a nemzetgyűléstől és választásokra törekszik. A kormány iránt bizalmatlan. Rassay Károly után Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter emelkedettszólásra és Beniczky Ödön tegnapi felszólalására a következőket mondotta: Beniczky Ödön bejelentené tegnap mentelmi jogának megsértését. Ezzel az üggyel a mentelmi bizottság fog foglalkozni és a nemzetgyűlés van hivatva dönteni arról, hogy történt-e a mentelmi jog megsértése, vagy sem. Éppen ezért a részletekkel nem kívánok foglalkozni. Minthogy azonban Beniczky előadása nem felel meg mindenben a valóságnak. Itt, az ország színe előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy a kormányzó úr efőméltósága a Beniczky-ügyben semmiféle intézkedést nem tett és az intézkedésekről csak utólag értesült. Ennek igazolására elmondom a következőt: Húsvét vasárnap éjjelén nyertem értesülést arról, hogy két képviselő oylan intézkedéseket szándékozik tenni, amelyeket a kormányzat az 1920. évi 1. törvénycikk alapján megengedhetőnek nem tart. Én hajnali háromnegyed öt órakor nyertem az értesülést az államrendőrség főkapitányától, aki bejelentette, hogy milyen intézkedéseket tett. Én ezeket helyeseltem és újabb utasításokat adtam. Rövid idő múlva értesültem arról, hogy az intézkedéseknek foganatja lett. Hogy ott Hajmáskéren milyen impressziót keltett az intézkedés és hogy esetleg félreértették, hogy az intézkedés honnan ered, ez az izgalomból származhatott és talán abból, hogy a Budapesten levő miniszterek valamennyien a kormányzóságon terén, a kormányzóság épületéből a szárnysegédi szobából telefonáltam. Tehát onnan származhatott az a hiedelem, hogy az intézkedés a kormányzóságtól ered. Én reggel különben újra telefonáltam, hogy az intézkedések az én tudtommal történtek és illetve azokat én tettem. Hornyánszky Zoltán: A letartóztatás? (Nagy zaj a Ház minden oldalán, a kisgazdapárt tapsol.): Kár ezért tapsolni, ez a jogrend? Kuna P. András (közbeszól.) Hornyánszky Zoltán: Kuna-féle jogrend. (Nagy zaj.) Tasnády Kovács József (a kisgadapárt felé): Kár maguknak mentelmi jogot adni. Elnök folytoncsenget, a zaj egyre nagyobbodik. Szilágyi Lajos: A belügyminiszter a katonasággal is rendelkezik? Felkiáltások: Ez fontos! Csernyus János: Azzal is intézkedett, mikor követ volt Prágában?Tasnády Kovács József: Az igazságügyminiszter a mentelmi jog ellen beszél. (Nagy zaj, az elnök folyton csenget.) Tomcsányi Vilmos Pál: 1920. évi I. törvénycikk a nemzeti hadsereg feladatává teszi többek Egyes számára 2 korona