Magyarország, 1922. június (29. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
2 szónok —, hogy korszerű reformokkal oldjad meg a közigazgatás kérdéseit. Kijelentem, hogy mi nem félünk a reformoktól, mert azt is tudjuk, hogy te a tradíciót és az önkormányzatot épségben és tiszteletben fogod megőrizni. 1. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Rakovszky Iván belügyminiszter meghatott szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért. — különösen meleg örömmel tölt el engem — mondotta — ez az üdvözlés, mert mi mindanynyian egy helyről jöttünk. Ti tegnap indultatok el a vármegyéből, én tizenkét esztendővel ezelőtt. Szónokotok azt mondotta, hogy csak félig vagytak a kormányhatalom képviselői, szivetek másik fele magáé a vármegyéé. Nos, én is megvallom őszintén, hogy csak félig érzem magamat belügyminiszternek s a szivem másik fele azt súgja, hogy a törvényhatóságokkal éppen olyan sokat, intenzíven és szeretettel kell foglalkoznom, mint a közigazgatás egyéb teendőivel. Amikor a vármegye szeretetéről beszéltek, akkor én is úgy érzem, hogy a magyar becsületnek, hazafiasságnak és hagyománynak ma is a vármegyeháza bázisa. Én is elhoztam magammal a vármegye iránti szeretetet tizenkétesztendős vándorlásom után ide a belügyminisztériumba. Mindnyájan ragaszkodunk az ősi vármegyéhez és szeretjük azt, úgy hogy nehezünkre esik, hogy hozzá kell nyúlnunk és modernizálnunk kell. A bölcs, meggondolt és higgadt szeretet azt parancsolja azonban, hogy a mai vármegyét beleillesszük a közélet gépezetébe s ezért bizonyos önuralmat kell gyakorolnunk önmagunk fölött. • Erőszakot kell tenni magunkon s meg kell szüntetnünk a vármegyei közigazgatás hibáit, mert el kell ismernünk, hogy hibák vannak. Ez nem jelenti azonban azt,, hogy bennem megszűnt a vármegye iránti szeretet , hogy azok a szoros kapcsolatok, amelyek engem avármegyéhez fűztek, meglazultak volna. Hisz a legutóbbi esztendőkig, míg szülőföldemet el nem szakították tőlünk, részt vettem vármegyém minden mozgalmában. Sok tövisen, nehézségen át jutottam el idáig, elindulva a vármegyeházáról, hogy ennek a szivemhez közelálló vármegyének úgyszólván a rabja legyek. Az idősisak megerősítette bennem a vármegye vijjgnti szeretet. Az ősi vármegyében ,’rejl.4. 6 egy hazafias erőnek csak akkor részülik igazi szolgálatát, ha becsületesen bevalljuk, hogy a közigazgatás a mai kor szellemének nem felel megés Ha meg akarjuk menteni, akkor életképessé kell tennünk a mai élet új nehézségei és alakulásai közepette. Sokat gondolkodtam e kérdés felett és arra a megállapításra jutottam, hogy nem a régi vármegye astonómiáját, nem a régi személyeket kell eltávolítani, hanem tökéletesíteni kell és beleilleszteni a mai életbe magát a vármegyét. A régi vármegyét az alkotmány bástyájának nevezik, mert sokáig védelmezte az ország területét különféle hatalmak támadása ellen. A magyar kormány nem egyszer került abba a helyzetbe, hogy kompromisszumot kelell kötnie a magyar érdekek és szövetséges államunk érdekei között.Amikor ez a kompromisszum fennállott, sokszor a vármegye volt az, amely megakadályozta, hogy a kormányzat az opportunitás terén tovább mehessen, mint azt a nemzet érdekei megengedik. Ma már nem ez a helyzet, a mai magyar kormányzat nem két szövetséges állam kormányzatába van beleillesztve, hanem független kormányzat. A régi veszedelmek helyett azonban új veszedelmek és kötelezett,ségek támadtak: ma nem szövetségeseink ellen kell megvédenünk a magyar érdekeket, hanem külső és belső titkos ellenségeink ellen, nem a szövetséges államok ellen, hanem az ország lakosságának bizonyos rétege ellen. És ebben számítok a ti támogatásotokra. A közigazgatás reformjának megalkotásánál az elmondottak fognak szemem előtt lebegni. A vármegyék templomai lesznek a magyar önfeláldozásnak, hazafias érzésnek és becsületességnek. Jól esett a bizalom nekem, amely a szónok szavaiból kiérezhető és szilárd meggyőződésem, hogy a magyar közigazgatás csak akkor, folytathat termelő munkát, hogyha harmónia és szeretet uralkodik azok között, akik a gépezet mozgatására hivatottak. És én úgy látom, hogy ez a harmónia megvan közöttünk. Az Isten áldását kérem működéstekre. A belügyminiszter szavait lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták az egyjegyűrt főispánok. Ezután a belügyminiszter szívesen elbeszélgetett a küldöttség egyes tagjaival. Búcsú Klebelsbergtől A főispáni kar még Rakovszky üdvözlését megelőzően elbúcsúzott Klebelsberg Kunó gróf belügyminisztertől. A főispánok nevében Preszly Elemér pestmegyei főispán intézett búcsúbeszédet, amelyre Klebelsberg gróf hoszszabb választ adott. Megköszönte a főispánok- nak, hogy a választások folyamán nehéz tisztiségükre vállalkoztak és abban kitartottak. — Azt hiszem — mondotta — hogy a megtett útra büszkeséggel nézhetünk vissza, elő-ször is azért, mert minden méltányos és elfogulatlan ember, hat Összehasonlítja, az első nemzetgyűlés szinvonálát a második nemzetgyűlés színvonalával, kénytelen megállapítani azt, hogy a második nemzetgyűlésen sokkal több a tartalmas és szakképzett ember,, mint volt az elsőn. Márpedig a parlamenti nívó összeomlása egy oly szerencsétlen és felborultországban,mint a mienk, katasztrófát■ -jelent.Ebben az eredményben igazolva látja a kormány által kiadott választási rendeletet, mert a Friedrich-féle rendelettel, ezt a színvonalat és,ezt az eredményt elérni nem lehetett ■ volna. A másik eredmény, amit méltányolni kell az, hogy a főispánok bölcs és mérsékelt vezetése mellett a magyar közigazgatás, amely oly sokat szenvedett a forradalmak következtében, szintén nagy lépéssel halad előre a konszolidáció útján. Nem búcsúzik végleg a főispánoktól. Reám — mondotta a miniszter — most különösen a népnevelés terén óriási feladatok vannak, amelyeknek meg akarok felelni. Ez azonban csak akkor remél-,hető, ha számíthatok a közigazgatás támogatására. " MAGYARORSZAG, Budapest, 1922 péntek, június 23. Nem lehet fizetni az idegen értékpapírok után vagyoiaváltságot Zavarok az osztalékszelvények körül ^3 Ja Drap és szürke 750 IC fi ‘ •pl 1 , J°|| A - \ Panama... _ ... 1300 IC | r# ®ziriss Panama 1100 £' Férfiing ... 395-595 E ftá csqv 1 'io| Rövid nadrág 250-290 E / Harisnyák 57,75, 95 Jf^|! §L A budapesti kir. járásbíróságnak Pk. XI. w FitBFkSi 217.292/2. 1922. számú végzése folytán WWB 2011 darab fiú gyermekragján, 1293 darab leány gyermekraglán, és 290 darab bélelt raglán Budapesten, VII., Síp utca 6. szám alatt levő raktárban 1922 junius 23-án, déli 12 órakor az én közbenjöttem mellett megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett el fog adatni. Vételi illetéket és forgalmi adót a vevő viseli. Budapest, 1922 junius 14. Dr. Bánd Lajos, kir. közjegyző aragon részen. József.korut 23. sz. félemelet Bármilyen gépfimikátist veszek ! Fwost, VI. ker., Szerecsen utca 47. sz. Telefon 117-051 Ugyanott alig használt eladása. az udvarban ! Olcsóbban vttsMot asystessná CIGARETTASZIVÓK aMODIANO CLUB SPECIALITÉ cigarettapapiros gondosan kiváogatott, legfinomabb anya- , Ogokból, az egészségre ártalmas mindennemű alkatrésztől JT mentesen, saját olaszországi papírgyárainkban készül és mindenütt a legkedveltebb, mert fölötte ízléses és egészséges. Csakis ezzel a véd,gygye, ellátva valói. (A Magyarország tudósítójától.) Most vetik ki a külföldi értékpapírok után fizetendő vagyonváltságot. Ez a kivetés azonban megakad a törvény hiányos rendelkezésein, mert nem szabályozza azt a kérdést, hogyan kell leróni a külföldi értékpapírok után a váltságot. A végrehajtási utasítás is csak arra alkalmas, hogy fokozza a zavarokat a kivetés és lerovás körül. A pénzügyminisztérium és a pénzintézetek már több ízben foglalkoztak ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölésével, de eddig még nem sikerült összeegyeztetni a pénzügyminisztérium és az intézetek álláspontját. Ilyen zavarok vannak az egy címletben foglalt több részvény után esedékes vagyonváltság lerovásánál. Jelesül az00 vagy 25 darabos címleteknél, amelyekből 10, illetőleg öt darabot kell természetben leróni. Sem az ötven, sem a 25 darabos címletet nem lehet feldarabolni és a részvénytulajdonos nem tudja leszállítani az államot megillető hányadot. Nagy zavart okoz és folytonos vita tárgyal az is, hogy milyen szelvénnyel kell leszállítani, a külföldi értékpapírt, várjon az 1921-es szelvénynek rajta kell-e lenni vagy sem. A pénzintézetek a pénzügyminiszternek arra a rendeletére hivatkoznak, amely szerint csak a kivetés után lejárt szelvény jár a kincs,tárnak.Az adófelügyelőség azonban a pénzügyminisztériummal ellenkező álláspontot foglalt el és követeli az 1921-es szelvényt, jóllehet az a kivetés előtt vált esedékessé. Értesülésünk szerint a pénzintézetek bizalmas értekezletén leszögezték a külföldi érték- , papírok után kivetendő vagyonváltság ügyeiben álláspontjukat és arra a határozatra jutotttak, hogy a Pénzintézeti Központ tompítsa azt a merev álláspontot, amelyet az állampénztárak elfoglalnak és intézze el a Pénzintézeti Központ, mint a kormány kommerciális szerve a pénzügyminisztériummal a vagyonváltság ügyét. Intézze pedig úgy el, hogy a le nem szállítható váltságrészvények helyett fogadjon el a Pénzintézeti Központ az államkincstár részére egy bont és ezt kezelje mindaddig, amíg a részvények tényleges leszállítása lehetővé válik, vagy azoknak értékesítésére sor kerülhet. A szelvényekre vonatkozóan pedig a pénzintézeteknek az a kívánsága, hogy az állam- kincstár csak azokat a szelvényeket követelje, amelyek a vagyonváltság kivetése után váltak esedékessé, ezert az államkincstár csak a kivetés időpontjában szerzi meg a részvényekre is a tulajdonjogot és igy a részvény szelvényei a kivetés előtt magát a részvény tulajdonosát illeti meg. Pénzügyi körökben nagy érdeklődéssel vár-csak a vitás kérdések eldöntését, mert rendkivül sok idegen részvény van Magyarországon és a fizetendő vagyonváltság tetemes összeget jelent. . .. |