Magyarország, 1922. június (29. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

2 szónok —, hogy korszerű reformokkal oldjad meg a közigazgatás kérdéseit. Kijelentem, hogy mi nem félünk a reformoktól, mert azt is tud­juk, hogy te a tradíciót és az önkormányzatot épségben és tiszteletben fogod megőrizni. 1. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Rakovszky Iván belügyminiszter meghatott szavakkal mondott köszönetet az üd­­vözlésért. — különösen meleg örömmel tölt el engem — mondotta — ez az üdvözlés, mert mi mindany­­nyian egy helyről jöttünk. Ti tegnap indulta­tok el a vármegyéből, én tizenkét esztendővel ezelőtt. Szónokotok azt mondotta, hogy csak fé­lig vagytak a kormányhatalom képviselői, szi­vetek másik fele magáé a vármegyéé. Nos, én is megvallom őszintén, hogy csak félig érzem magamat belügyminiszternek s a szivem másik fele azt súgja, hogy a törvényhatóságokkal ép­pen olyan sokat, intenzíven és szeretettel kell foglalkoznom, mint a közigazgatás egyéb teen­dőivel. Amikor a vármegye szeretetéről beszél­tek, akkor én is úgy érzem, hogy­­ a magyar becsületnek, hazafiasságnak és hagyománynak ma is a vármegyeház­a bázisa. Én is elhoztam magammal a vármegye iránti szere­tetet tizenk­étesztendős vándorlásom­ után ide a belügyminisztériumba. Mindnyájan ra­gaszkodunk az ősi vármegyéhez és szeretjük azt, úgy hogy nehezünkre esik, hogy hozzá kell nyúlnunk és modernizálnunk kell. A bölcs, meggondolt és higgadt szeretet azt parancsolja azonban, hogy a mai vármegyét beleillesszük a közélet gépezetébe s ezért bizonyos önuralmat kell gyakorolnunk önmagunk fölött. • Erőszakot kell tenni magunkon s meg kell szüntetnünk a vármegyei közigaz­gatás hibáit, mert el kell ismernünk, hogy hibák vannak. Ez nem jelenti azonban azt,, hogy bennem megszűnt a vármegye iránti szeretet , hogy azok a szoros kapcsolatok, amelyek en­gem a­­vármegyéhez fűztek, meglazultak volna. Hisz a legutóbbi esztendőkig, míg szülőfölde­met el nem szakították tőlünk, részt vettem vármegyém minden mozgalmában. Sok tövisen, nehézségen át jutottam el idáig, elindulva a vármegyeházáról, h­ogy ennek a szivemhez kö­­zelálló vármegyének úgyszólván a ra­bja legyek. Az idő­sisak megerősítette bennem a vármegye vijjgnti szeretet. Az ősi vármegyében ,’rejl.4. 6 egy hazafias erőnek csak akkor részülik­ igazi szol­­­gála­tát, ha becsületesen bevalljuk, hogy­­ a közigazgatás a mai kor szellemének nem felel meg­és Ha meg akarjuk menteni, akkor életképessé kell tennünk a mai élet új nehézségei és alaku­lásai közepette. Sokat gondolkodtam e kérdés felett és ar­ra a megállapításra jutottam, hogy nem a régi vármegye as­tonómiáját, nem a régi személyeket kell eltávolítani, hanem tökéletesí­­teni kell és beleilleszteni a mai életbe magát a vármegyét. A régi vármegyét az alkotmány bástyájának nevezik, mert sokáig védelmezte az ország területét különféle hatalmak táma­dása ellen. A magyar kormány nem egyszer került abba a helyzetbe, hogy kompromisszu­mot kelell kötnie a magyar érdekek és szövetséges államunk érdekei között.­­Amikor ez a kompromisszum fennállott, sokszor a vármegye volt az, amely megakadá­lyozta, hogy a kormányzat az opportunitás te­rén tovább mehessen, mint azt a nemzet érdekei megengedik. Ma már nem ez a helyzet, a mai magyar kormányzat nem két szövetséges ál­lam kormányzatába van beleillesztve, hanem független kormányzat. A régi veszedelmek helyett azonban új veszedelmek és kötelezett­,­ségek támadtak: ma nem szövetségeseink ellen kell megvé­denünk a magyar érdekeket, hanem külső és belső titkos ellenségeink ellen, nem a szövetséges államok ellen, hanem az ország lakosságának bizonyos rétege ellen. És ebben számítok a ti támogatásotokra. A közigazgatás reformjának megalkotásánál az elmondottak fognak szemem előtt lebegni. A vármegyék templomai lesznek a magyar ön­­feláldozásnak, hazafias érzésnek és becsületes­ségnek. Jól esett a bizalom nekem, amely a szónok szavaiból kiérezhető és szilárd meg­győződésem, hogy a magyar közigazgatás csak akkor, folytathat termelő munkát, hogyha har­mónia és szeretet uralkodik azok között, akik a gépezet mozgatására hivatottak. És én úgy látom, hogy ez a harmónia megvan közöttünk. Az Isten áldását kérem működéstekre. A belügyminiszter szavait lelkes éljenzés­sel és tapssal fogadták az egyjegyűrt főispá­nok. Ezután a belügyminiszter szívesen elbe­szélgetett a küldöttség egyes tagjaival. Búcsú Klebelsbergtől A főispáni kar még Rakovszky üdvözlését megelőzően elbúcsúzott Klebelsberg Kunó gróf belügyminisztertől. A főispánok nevében Preszly Elemér pestmegyei főispán intézett­ búcsúbeszédet, amelyre Klebelsberg gróf hosz­­szabb választ adott. Megköszönte a főispánok-­ nak, hogy a választások folyamán nehéz tiszti­ségükre vállalkoztak és abban kitartottak. — Azt hiszem — mondotta — hogy a m­eg­­tett útra büszkeséggel nézhetünk vissza, elő-­­ször is azért, mert minden méltányos és elfogulatlan ember, hat Összehasonlítja, az első nemzetgyűlés szin­vonálát a második­ nemzetgyűlés szín­vonalával, kénytelen­ megállapítani azt, hogy a második nemzetgyűlésen sokkal­ több a tartalmas és szakképzett ember,, mint volt az elsőn. Már­pedig a parlamenti­ nívó összeomlása egy oly szerencsétlen és­ felborult­­országban,­mint a mienk, katasztrófát■ -jelent.­Ebben az ered­ményben igazolva látja a kormány által kiadott választási rendeletet, mert a Friedrich-féle ren­delettel, ezt a színvonalat és,ezt az eredményt elérni nem lehetett ■­ volna. A másik eredmény, amit méltányolni kell az, hogy­­ a főispánok bölcs és mérsékelt vezetése mellett a magyar közigazgatás, amely oly sokat szenvedett a for­radalmak következtében, szintén nagy lépéssel halad előre a konszolidáció útján. Nem búcsú­zik végleg a­ főispánoktól. Reám­ — mondotta a miniszter — most különösen a népnevelés te­rén óriási feladatok vannak, amelyeknek meg akarok felelni. Ez azonban csak akkor remél-,­hető, ha számíthatok a közigazgatás támogatá­sára.­­ " MAGYARORSZ­AG, Budapest, 1922 péntek, június 23. Nem lehet fizetni az idegen értékpapírok után vagyoiaváltságot Zavarok az osztalék­szelvények körül ^3 Ja Drap és szürke 750 IC fi ‘ •pl 1 , J°|| A - \ Panama... _ ... 1300 IC | r# ®ziriss Panama 1100 £' Férfiing ... 395-595 E ftá csqv 1 'io| Rövid nadrág 250-290 E / Harisnyák 57,75, 95 Jf^|! §L A budapesti kir. járásbíróságnak Pk. X­I. w FitBFkSi 217.292/2. 1922. számú végzése folytán WWB 2011 darab fiú gyermekragján, 1293 darab leány gyermekraglán, és 290 darab bélelt raglán Budapesten, VII., Síp­ utca 6. szám alatt levő raktárban 1922 junius 23-án, déli 12 órakor az én közbenjöttem mellett meg­tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz­­fizetés mellett el fog adatni. Vételi illetéket és forgalmi adót a vevő viseli. Budapest, 1922 junius 14. Dr. Bánd Lajos, kir. közjegyző aragon részen. József.korut 23. sz. félemelet Bármilyen gépfimikátist veszek ! Fwost, VI. ker., Szerecsen­ utca 47. sz. Telefon 117-051 Ugyanott alig használt el­adása. az udvarban ! Olcsóbban vttsMot asystessná CIGARETTASZIVÓK aMODIANO CLUB SPECIALITÉ cigarettapapiros gondosan ki­váogatott, legfinomabb anya- , O­gokból, az egészségre ártal­mas mindennemű alkatrésztől JT mentesen, saját olaszországi­­ papírgyárainkban készül és mindenütt a legkedveltebb, mert fölötte ízléses és egész­séges. Csakis ezzel a véd­,­gygye, ellátva valói. (A Magyarország tudósítójától.) Most vetik ki a külföldi értékpapírok után fizetendő va­­gyonváltságot. Ez a kivetés azonban megakad a törvény hiányos rendelkezésein, mert nem szabályozza azt a kérdést, hogyan kell leróni a külföldi értékpapírok után a váltságot. A végrehajtási utasítás is csak arra alkal­mas, hogy fokozza a zavarokat a kivetés és le­rovás körül. A pénzügyminisztérium és a pén­z­­intézetek már több ízben foglalkoztak ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölésével, de eddig még nem sikerült összeegyeztetni a pénzügyminisz­térium és az intézetek álláspontját. Ilyen zava­rok vannak az egy címletben foglalt több rész­vény után esedékes vagyonváltság lerovásánál. Jelesül az­­00 vagy 25 darabos címleteknél, ame­lyekből 10, illetőleg öt darabot kell természetben­­ leróni. Sem az ötven, sem a 25 darabos címletet nem lehet feldarabolni és a részvénytulajdonos nem tudja leszállítani az államot megillető há­nyadot. Nagy zavart okoz és folytonos vita tárgyal az is, hogy milyen szelvénnyel kell leszállítani, a külföldi értékpapírt, várjon az 1921-es szel­vénynek rajta kell-e lenni vagy sem. A pénzintézetek a pénzügyminiszternek arra a rendeletére hivatkoznak, amely szerint csak a kivetés után lejárt szelvény jár a kincs­,­tárnak.­­Az adófelügyelőség azonban a pénzügy­minisztériummal ellenkező álláspontot fog­lalt el és követeli az 1921-es szelvényt, jól­lehet az a kivetés előtt vált esedékessé. Értesülésünk szerint a pénzintézetek bizal­mas értekezletén leszögezték a külföldi érték- , papírok után kivetendő vagyonváltság ügyei­ben álláspontjukat és arra a határozatra ju­­totttak, hogy a Pénzintézeti Központ tompítsa azt a me­rev álláspontot, amelyet az állampénztárak elfoglalnak és intézze el a Pénzintézeti Köz­pont, mint a kormány kommerciális szerve a pénzügyminisztériummal a vagyonváltság­ ügyét. Intézze pedig úgy el, hogy a le nem szállítható váltságrészvények he­lyett fogadjon el a Pénzintézeti Központ az államkincstár részére egy bont és ezt kezelje mindaddig, amíg a részvények tény­leges leszállítása lehetővé válik, vagy azok­nak értékesítésére sor­ kerülhet. A szelvényekre vonatkozóan pedig a pénz­intézeteknek az a kívánsága, hogy az állam-­ kincstár csak azokat a szelvényeket követelje, amelyek a vagyonváltság kivetése után váltak esedékessé, ezert az államkincstár csak a kive­tés időpontjában szerzi meg a részvényekre is a tulajdonjogot és igy a részvény szelvényei a kivetés előtt magát a részvény tulajdonosát­ illeti meg. Pénzügyi körökben nagy érdeklődéssel vár-c­sak a vitás kérdések eldöntését, mert rendki­­­vül sok idegen részvény van Magyarországon és a fizetendő vagyonváltság tetemes összeget jelent. . .. |

Next