Magyarország, 1931. november (38. évfolyam, 250-273. szám)

1931-11-03 / 250. szám

2 •WWMW Besztár igazgatóságának egyik tagjához, P Jrkats Józsefhez, igaz a Mészkőr és a takarékossági bizottság konfliktusából. — Aközönség nem tudja, — mondotta Pakots — hogy a Benkúr igazgató,,ágy milyen kemény küzdelmet folytatott a közönség, avillamosforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ha már az ügy a kulisszák mögüla nyilvánosság elé került, meg kell állapítanom, hogy az erőszakolt kocsikilométer csökkentéssel a kiküldöttek mindenáron, takarékossági eredményt akarnak produkálni,és ez a papiros megoldás teljesen ellentétben, áll a közönség és a vállalat, érdekeivel. Az ügyvezetés kétségtelenül két malomkő közé került: szorítja az igazgatóság a közönség érdekeinek előtérbe helyezésével, és szorítja a takarékossági bizott-' tág a, mindenáron való takarékosság szempontjaival. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy a közönséggel szemben ezt az újabb támadást elkövessék. A műst hibái idézték elő, hogy a Beszkár túlméretezett adminisztrációja folytán olyan súlyos terheket kénytelen viselni, de a bajt úgy intézni el, hogy a kanapét — a közönség érdekét — kidobják mint súlyos ballasztot, talán mégsem lehet és ha mégis ezt tennék, az elemi erőfelháborodása jobb belátásra fogja bírni az ilyen irányú takarékosság mániákusait. Az ügyvezetésnek kötelessége helyt állni az igazgatóság határozataiért és ám ezt nem teszi, indokol ellene a bizalmatlanságiindítvány. Ha a kérdés nem a közönség szempontjai szerint fog eldőlni, meggondolandó, miért ülünk mi Budapest közönségének a bizalmából az igazgatóságban és nem volna-e helyesebb, hogy lemondjunk az igazgatósági tagságunkról. A ma délutáni igazgatósági ülésen remélhetőleg nem a kiküldött hatosalbizottság, illetőleg Budai Rezső és társainak akarata fog érvényesülni. Mai álatvásárok (A Magyarország tudósítójától.) A mai marhavásárra felhajtottak 115 darab vágómarhát. Középminőségű ökör 71, gyenge 32, középminőségű bika 45—58, középminőségű tehén .46—56, gyenge 38—45, bivaly 26, növendék marha 36—62, kicsontozni való marha 24 fillér.Az irányzat ■változatlanul lanyha. A ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak 6205 darab, sertést. Arák: könnyűsertés 96—108, közepes 108—114, nehéz 114— 118, príma keresztezett 112—114 fillér. A vásár irányzata lanyha. MAGYARORSZÁG________________ _________ 1931. november 3. kedd Jön a lakó, megy a lakó, — csak a háziúr marad és panaszkodik ! A Magyarország tudósítójától.) Mintha egész Budapest vándorútra kerekedett volna, olyan,,képet mutat ma a főváros. Bútorokkal megrakodott tördrekerd, tehér-" állták döcögnek az cocákon. A szállítómunkások serényen dolgoznak már kora reggel óta és amint lebonyolítottak égi költözködést, síelnek másik kehire. *— ‘ Most még rosszabb a helyzet, mint májusban volt — mondják a szállítók. — Már akkor is úgy látszott, mintha fél Budapest költözködött volna, de most a költözködések rekordját értük el. Természetesen megfelelő módon készültünk fel e nagy munkára, de még így is számítani kell arra, hogy négy-öt napig a késő esti órákban is dolgoznunk kell. A rengeteg költözködés nagy torlódásokat és bonyodalmakat idéz elő. Sok helyen egy-két napig a folyósokon és lépcsőházakban várnak elszállításra a bútorok. Ennek az egyszerre le nem bonyolítható tömegköltözködésnek egyik következménye, hogy mára és holnapra nagy konjunktúra virradt a budapesti szállodákra. Sokan vesznek ki szobát, egy-két napra, amíg el tudnak helyezkedni a megürülő új lakásokban. A pályaudvarokon is nagy a torlódás. A költözködő lakosság egy része ugyanis vidékre megy, ahol mégis csak olcsóbbak a bérek és könnyebbek a megélhetési viszonyok. Különösen a nyugdíjasok mennek egyre nagyobb számban a vidék felé. Akiket pedig foglalkozásuk a fővároshoz köt, azok többnyire kis lakásokba költöznek, ■ lehetőleg, a perifériákra, vagy a főváros környékére. Ezzel szemben a vidékről a fővárosba költözők száma minimálisra csökkent. A nagylakások dekonjunktúrája következtében a négy-öt-hatszobás lakások bére igen leesett. Négyszobás lakást már 2000—2200pengőért lehet kapni, míg a jobb kétszobásak bére állag tieo— ■mo pengő. Ez a körülmény teremtett illeg egy új divatot Budapesten: az összeköltözködést. Egy család, amely négyszobás lakást bérel, megegyezik valamelyik rokonával és magához veszi őket, így mind a ketten jól járnak. Különösen smflek költöznek össze házas, gyermekeikkel nagyobb, de a megoszlás következtében olcsóbbá vált lakásokba. Az összeköltözések következtében sok bútor feleslegessé válik. Ezeket egyelőre beraktározzák és azután eladogatják. Panaszkodnak is a bútorkereskedők abútordumping miatt. A lapok tele vannak fálig használt olcsó bútoroké, hirdetéseivel. A rendes költözködéseken kívül egyre szaporodik, a kényszerköltöztetések száma. Ezeket kilakoltatásoknak nevezik. A rossz gazdasági viszonyok következtében ugyanis egyre több lakó képtelen eleget tenni házbér fizetési kötelezettségének. Rengeteg felmondási per foglalkoztat-ja a bíróságokat: hetenként 308—109 új perben is van tárgyalás. A legtöbb esetben, miután a háziúrnak ■ jogilag igaza van, a bíróság érvényesnek mondja ki a felmondást. A felmondott lakó a miniszteri lakásbiztoshoz fordul k védelemért. A miniszteri biztos jóindulattal igyekszik létrehozni valamilyen egyességet, úgyhogy a bérlőt nem dobják, ki rajtaütésszerűen az utcára. — Budapesten ma minden bérházban akad olyan lakó, aki egy-két hónapi lakbérrel adós — mondja egy háziúr. — Számos olyan ház van, ahol négy-öt ilyen lakó is van. Sokan egy-két negyeddel tartoznak s bárónként igen csekély összegeket, 20—30 pengőt törlesztenek, hogy mégis lássontőlük valamit a káziúr. — De a háziurak is emberek, belátóak és türelmesen várnak, ha önhibájukon kívül fizetni nem tudó lakórólvan szó. Mit is csináljanak? Ha túl szigorúak volnának, akkor már 6-8980 lakás állna Budapesten üresen. Pedig a mi helyzetünk is nagyon nehéz, különösen ha adósságaink vannak. . ... Ma délelőtt egy kis sétát tettünk avárosban, figyeltük a költözködéseket. A forgalmasabb útvonalakon egymás mögött baktatnak a bútorszklító kocsik. Egy-egy ház előtt két-három-négy kocsi is összetorlódik. Megy a régi lakó, jön a helyébe az új. Vannak házak, ahol egyszerre négy-öt lakás is megürült, vagy gazdát, cserét. de nem mindegyik lakás talál új bérlőre. A kiadást hirdető cédula továbbra is ott függ a kapun februárig, től talán májusig is... KAPHATÓ SVKNPEMÜ. Cáfolta a főorvos a mai tárgyaláson a Budai Ambulatórium Poliklinika ellen feltolt vádakat (A Magyarország tudósítójától.) Beszámoltunk már arról a pereskedésről, ami a Budai Amibulatórium Poliklinika és volt főorvosa, Brilla József dr. között folyik. Ma tartott ebbben az ügyben újabb tárgyalást az I—III. kerületi járásbíróságon Csillag bíró. A mai tárgyaláson kihallgatták Hermaim Emil dr.-t, a Budai Ambulatórium Polikclinika igazgatófőorvosát, aki kereken cáfolta mindazokat a kifogásokat, amelyeket Brill- főorvos eseri*zietében‘a Boti-* kiflii kit dícn ' feth az ofT. ''r‘ '■ , 1 Hemann Emil dih a bíró kérdésére eláromtotta; nem , 'igaz" az, fiinthn 1929 óta csak azból Mlásztoink mlna meg az Ambulatórium főorvosaivá, akir...’ ágyáig pítványt tettek, mert egyetlen egy főorvos sem tett ágy alapítványt, Brill dr. fizetett 650 pengőt, ezt azonban adományképpen adta az intézet felszerelésének kiegészítésére. Az adminisztrációs kiadásokat mindig a főorvosi értekezlet elé terjesztették és azok felmerülése ellen soha senki kifogást nem emelt. Brill József dr. azt is felhozta keresetében, hogy a szegény betegektől díjazást kértek, holott ez nem lett volna szabad, sőt egyesek a kötszerek s gyógyeszközük árát túl is fizették. Erre vonatkozóan az igazgatófőorvos megjegyezte, hogy azok, akiknek módjukban áll, más klinikán , is hozzájárulnak az ilyen természetű kiadásokhoz, de szegényeknek nem kellett fizetniük. Még kevesebbet kaptak a betegektől, mint más poliklinikákon. A bíró ezután a főorvosi, kinevezésekre vonatkozóan intézett kérdéseket az igazgató-főorvoshoz, aki elmondta, lehetséges, hogy egyeseknek tudomásaira hozták, hogy főorvossá való megválasztásuk esetén adományozzanak az intézet fentartásának céljaira, és maga azonban ilyen kijelentést senki elött ni tett. Ezután Hermann főorvos elmondta, hogy az Ambulatórium székháza ezidő szerint nem alkalmas fekvő betegek elhelyezésére és éppen ezért nem is ■kértek erre az illetékes hatóságoktól engedélyt. Kijelentette,,, hogy soha olyan körözvény nem jelent meg, amely szerint, a betegeidől hozzájárulást kell kívánni. A főorvosok kötelezve voltak arra, hogy szükség esetén a lakbérhez hozzájáruljanak. Több más kérdést tisztáztak ezután, majd a bíróság a tárgyalást elnapolta. Bmí IsjbsísS sjinsnsációja a HOLLANDIA KÁVÉHÁZ —:—- - Aréna út 84 -r-----------------Sass Ákos, Marosi Vili z©tti!o;opaS»’4ií«ffl5,Is?;a3« Déli vasút kávéházbao ÉNEKED HAGYPÁL a tiíre? terorista ! Minden sztorihaton 3-ig ZEISS lí Ai ügyészség útján keres Győr városán 530.000 pengőt ....az. államkincstár Győr. november . (A Magyarország tudósítójának lo■ff kéijelentést’.) . . államkincstár a győri pénzügyigazgatóság útján feljelentést tett az ügyészségen a város vezetősége ellen, mert Győr 530.000 pengő beszedett adót nem szolgáltatott át az államkincstárnak. A feljelentés híre hamar elterjedt a városban és nagy nyugtalanságot keltett. Beszéltünk Szauter polgármesterrel, mi a háttere a feljelentésnek. A polgármester a következőket mondotta: — Tény az, hogy a feljelentés megtörtént, de, a tények, amelyeken ez alapszik, vitathatók. Győrnek ugyanis a különböző minisztériumoktól nagy összegű követelése van, például a népjóléti minisztériumtól kórházi ápolási díjak megtérítése fejében olyan követelése van, amely körülbelül a visszatartott, adó nívóján mozog. A városnak ezekre az államtól járó követelésekre állandóan szüksége volt, így például azokból az összegekből, amelyeket a város az államnak hitelezett, kellett fedezni a különböző városi munkákért a győri iparosok százdán. Többször sürgettük a követelések visszatérítését, minthogy azonban ez nem történt meg. a város kényszerhelyzet előt állott, hogy vagy megfizeti az ál-I lármák az esedékes adóösszegeket vagy ezt az összeget követelése fejében visszatartja és kifizeti az iparosokat. A város azért választotta az utóbbi 3 megoldást, mert előbbrevalónak tart s totta, a győri iparosok és kereskedők is egzisztenciájának megóvását. Ezek az összegek különben is az állam és a 3 város közöli elszámolás tárgyát képezik. I Bátort legjobbanl ’i fiz évtizedek rt.-nal, VI., Vilmos fii . óta közismert eSsL cassár út 43. sz. |g ij (Nagymező u. sarok mellett) vásárolhat. Legkedve- [|S | zőbb fizetési feltételek. Mintatermék földszint, 1. és 11 . Köszönetnyilvánítás! Mindazoknak, akik: nagy gyászunkban személyesen vagy levélből irántunk való részvétüknek oly megható módon adtak kifejezést, ezúton mondunk köszönetet Sietss Sándor és zsalria