Magyarság, 1922. június (3. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

2 hímem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben kísér­let, vagy jelentkezzék türelmetlenség. Annak szabadsága pro és kontra a legmesszebbmenőleg megvédelmezzük. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) — E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tekintetbe venni, hanem, hangsúlyozom, hogy kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni.­­ Érvényesíteni kívánjuk a házszabá­lyok szelleméből folyó vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvnek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha n­em is tol­ó­dnak kódexbe foglalva. (Nagy taps az ellenzéken.) A nemzetgyűlést nem lehet egyes pártoknak kiszolgáltatni — így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalansága a nemzet leg­vitálisabb érdeke, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy páriák­­játéklabdájává válni nem engedhetünk.­­ Itt kell kitérni a házszabályok 26­­. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben való rög­töni intézkedésről rendelkező részei több ízben is alkották vita és értelmezés­ tár­gyát. Erre vonatkozóan férfias nyílt-: Sággal jelentem . Id, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó m­unk­a védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. (Élet­k helyeslés.) D® a tanácskozások szorosan vett vezetésén s adminisztratív jogai tel­jesítésén kívül azok elől a feladatok elől sem zárkózhatunk el, amelyek a parla­menti pártok közötti barátságos érintke­zésnek, megértésnek terén esetleg felm­e­­rülnek, amelyekkel szemben az elnökség közvetítése hagyományos szokásokon* alapul. Amennyiben az egyes pártok köz­reműködésünket óhajtanák, rendelkezé­sükre állani ,mindenkor f­őtelességünkínesc ismerük­ ’ '"'Tv ‘ Szentbe kell szálani a destrukcióval — Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nem­zetgyűlés elnökségére várnak. Az or­szág sivár helyzete, amelybe a háború, a forradalom, a bolsevizmus gazdálko­dása és mindezek betetőzéséül ellensé­geink kegyetlensége, bosszúvágya és kapzsisága döntötte, óriási erőfeszítése­ket és a civilizált nemzetek megszokott és jogos életigényeiről való lemondást kényszerítenek a nemzet minden réte­gére. Az ezekből fennálló elkeseredés s bizonytalanság nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeit az Isten­es nemzettagadó destrukció­ lelketlen izga­tásainak befogadására. v Kapért Rezsik Lásd,: a,bombamerény­letet. ' 1 ■ *›:· Schundl Károly: Lásd a devecseri akasztást. (Nagy zaj.) Gaál K­iaszton elnök : Mindezekkel szem­ben a nemzetfenntartó erőknek, a haza­fiasan érző társadalmi rétegeknek, a pol­gári erényekben kimagasló, a szenvedők­kel együttérző, erős szociális érzéstől át­itatott, minden osztály- és pártönzéstől mentes és a haza és társadalom iránt minden áldozatra kész, konstruktív együtt­­működésre valt szükség, amelynek törvé­nyes inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyű­lés kell, hogy legyen. Felkiáltások az ellenzéken : Nem­z*• nemzet választottal-1 Gaál K­iaszton elnök: Bízom abban, hogy a les­ujtottságuikban a nemzet választott­jai rátalálnak hivatottságukra, ráeszmél­nek kötelességükre és az ország rend­kívül súlyos helyzetében Társadalmi, fele­kezeti és pártkülönbség nélkül testvéries szeretethet­ tudnak egybeforrni törvény­hozói működésük gyakorlásában a haza­­ szolgálatában. Bizton számítva e téren a nemzetgyűlés minden tagjának hazafias ■ közreműködésére, a jó Isten áldását ké­rem működésünkre (Élénk éljenzés és taps.)­­ Ezeknek előrebocsátása után a nemzet­­..gyűlést megnyitottnak jelentem ■ ki.­ (­Rosz­ ,­ szánt ártó éljenzés és taps.) Apponyi Albert ünneplése . Gaál Gaszton elnök : Az elnöki szék­­ elfoglalásával k­apcsolatosan még egy kö­telességet kívánok leróni, amelyben bizo­nyára a Ház minden tagjának együ­ttfel­­­zésével találkozom: hálánk és köszöne­­­tünk kifejezését e helyről imént távozott-a tisztelt kor­elnökünk iránt . (Felkiáitások : Éljen Apponyi!) Alig van eset alkotmá­nyos életünk történetében, hogy ezt a tsztet, amelyet szabályaink szerint a kor" előjoga ruház a törvényhozó testület leg­idősebb tagjára, közéletünk egyik vezető­alakja töltötte volna be. Ritka kivétel, hogy a parlament nesztora a politikai élet küzdőinek első soraiból kerüljön­ ki. Annál nagyobb kegye a Gondviselésnek, hogy parlamentünk régi dísze, aki politikai­­ pályáját éppen ötven évvel ezelőtt, az 1872- iki országgyű­lés képviselőházában mint kor­­­­jegyző kezdte meg, ma, egy teljes fél­­század múltán, testi és lelki erejének érintetlen frisseségében érvényesíthette a nemzet patriarchájának köztiszteletben álló magas tekintélyét, gazdag tapaszta­latait és a Parlamentarismus igaz széllé-»e­mének eszményi felfogásával párosult bölcsességét a nemzetgyűlés megalakulá­sának előkészítésével járó teendők telje­­sítésében és befejezésében. Habár a köz­jogi felfogás tekintetében vannak is köz­tünk válaszfalak, azt hiszem, a képviselő urak egyértelmű hozzájárulásával fejez­hetem ki köszönetü­nket a korelnök úr­nak azért az odaadó fáradozásáért, amellyel törvényhozói hivatásunk mielőbbi­­k megkezdése érdekében közreműködni szí­ves volt. Egyszersmind köszönetet mon­dok a körjegyző uraknak is munkájukért. (Éljenzés.) Az elnök ezután bejelentette, hogy"237", mandátumot az osztályok igazoltak, ki­fogás alá esett i1 mandátum. Fölolvasta ezután azoknak a képviselőknek a ne­veit, akik több­­mandátumot nyertek és fölhívta őket, hogy a házszabályok értel­mében az igazolási eljárástól számított nyolc napon belül nyilatkozzanak, melyik mandátumot tartják meg. A nemzetgyűlés megemlékezése Károly Király haláláról Ezután Gaál Gaszton elnök felemel­kedett helyéről. Felálltak a képviselők is és ünnepélyes csendben az elnök a következőket mondotta: — Azalatt, mig a törvényhozás szü­netelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkész­hetetlen akaratából ez év április 1-én fiatal korában idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából Szent István koronájának egykori vise­lőjét, IV. Károly király őfelsé­gét. A váratlan elmúlás az őszinte meg­­illetődésnek és a mélységes gyásznak igaz érzését kertelte mindannyiunk szí­vében. Az ország kormányzására és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a nemzetgyűlés együttnemlék­ben ki­fejezésre juttatták ugyan már a nemzet részvétét, mégis most, am­időn mint a nemzet akaratának törvényesen megvá­lasztott képviselői munkánkhoz látnánk, hangot kell adnunk azoknak az érzé­seknek, amelyeket gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgárának szívében ébresztett. Mint királynak tragikus és emberi­leg mélyen megindító sorsát törté­nelmi távlatból tárgyilagosan méltatni későbbi kor feladata leend. Amidőn a nemzet, törvényesen megválasztott képviselői itt egybegyűltünk, ezt azt, első alkalmat megragadjuk arra, hogy a gyászba borult­ó család előtt a nemzet­gyűlés őszinte, mély részvétének adjunk­­ kifejezést és tolmácsoljuk elötte fáj­dalmának és megilletődésének azokat a meleg érzéseit, amelyek nemzetünk minden tagját áthatják. Javasolom te­hát a nemzetgyűlésnek, határozza el, hogy a nemzetgyűlés Szent István ko­ronájának egykori viselője, IV. Károly király őfelsége elhunyta felett érzett ■ mély gyászának jegyzőkönyvben ad ki­fejezést és bízassák meg a nemzetgyű­­­­lés elnöke, hogy erről az őszinte mély részvétünk nyilvánítása mellett a hátra-­­ maradt, gyászba borult családot meg-­­­felelő módon értesítse. (Általános helyes-­­­lés.) A nemzetgyűlés az elnök javasla­­­­tát elfogadta. Pénteken megválasztják a bizottságokat Gaál Gaszton elnök meleg szavakkal emlékezett meg Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnökének el­hunytéról. Javaslatára emlékét jegyző­könyvben örökítik meg. Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Gaál Gaszton elnök be­mutatta Bethlen István gróf miniszter­­elnök átiratát, mely közli az uj minisz­terek kinevezését. Azután bemutatta az elnök a görög nemzetgyűlésnek s a­ görög kormánynak a magyar nemzet­­gyűléshez intézett táviratát, melyben tiltakozik a Kemal pasa vezérlete alatt álló török csapatoknak a Kisázsiában lakó görög lakosságon elkövetett erőszakos­ságai ellen. , Bethlen István gróf miniszterelnök in­dítványozta, hogy még két jegyzői állást rendszeresítsen a nemzetgyűlés. A Ház az indítványt elfogadta. Gaál Gaszton elnök előterjesztésére ki­mondotta a nemzetgyűlés, hogy követ­kező ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja és ezen megválasztják a bizott­ságokat, az osztályokat és az újonnan lé­tesített jegyzői állást is betöltik. Az ülés negyed kettőkor véget ért. A tojás •u. Nyáry Andor intOaii) fKii lila*) Csősz Ferencék és Kaszás Györgyök szomszédok voltak az utcasorban. Csősz, Ferenc lakott felül, Kaszás­­György pedig alul. Mivel pedig Sors uz őnagyméltósága ■ úgy rendelte, hogy a magyar ember a politikában és a szomszédsági viszonyban sohase legyen egyetértésben, i­át ezen az alapon Csőszék is haragot tartottak Kaszásokkal. Pedig az emberek olyan jóravaló, jámbor emberek vol­tak,­­ hogy azoknál jobbat még kívánni se lehetett volna.A Kém is az embereken múlott a harag, a két menyecske csinálta a kavarodást. Először a tikokkal volt baj, mivel­hogy­­Csősz Ferencné kendermagos tikja mindig átugrott Kaszás Györgyné kertjébe, oszt miko­rára Kaszás Györgyné észrevette, már az egész tavaszi vetést kikapar­­gálta. Első ízben még nem szólt Csősznének, gondolta magában, hiába szől neki, a baj már megesett, a ki* kapart vetel­ényére már vissza nem kaparja senki.. Hogy azonban a mér­gét valamiképpen mégis csillapítsa, hát megfogta a­­maga vörös Lakását ott egy óvatos» pillanatban hirtelen átdobt». Csősz­­ Ferencné kerjátba — Hadd nézze meg az is, mijén ,a­ Csősz Ferencné veteményes kertje. Mikor, aztán Csősz Ferencné meg­látta a kertjében a pusztítást és észrevette a kakast, nagy haragra lobbant és kiabált, hogy hát le tell vágni az ijen csavargó kakast, aki a más ember kertjébe röpdös, meg oszt ha a gazdája nem vágja le, ak­kor majd tudja is, hogy micsinál. Úgy vágja fejbe a kis­kapával, hogy nem röpdös át többet a­ kerítésemen. Kaszás Györgyné megvárta, amíg a menyecske elmondta mon­dókáját, akkor aztán csípőre tette az ökleit és ő kezdett bele a szóba. Hogy a biz nem­ azér nevelte­­ a­ vörös kakast, hogy Csősz Ferencné kedvéért le­vágja. He meg az a kokas csak a köcsöm­, atta vissza, mivelhogy Csősz­­nének meg a kendermagos­ tikja ka­parta ki az ő tavaszi véleményét. Ebből­­aztán -a nagy kava­roslás­ tá­madt. Kaszásné azt vitatta, hogy aszongya, jó van, én levágom a vöröskokast, de később te vágd le a kendermagos tikodat, mer­­t ivezte a kártevést. A levágásra Csősz Ferencné azonban csak ugy volt hajlandó, ha előbb Kaszásné vágja le a Vörös kukasát, mert ii nem látta, hogy a kendermagos tik átröpült véna a szomszédba, de a kukást meg ott találta­m kertjébe.- Ha tehát­ a­­ken­­der­magos tik látatlanban is meg­szenved, akio legalább aggyák meg neki azt az elégtételt, h­ogy a tik érje meg a kok­as háláját, ne pedig a koka« a tikét. Mivel pedig Ka­szásra erre nem volt hajlandó, bár a kendermagos tik és a vörös kokas olyan haragot csinált a két szom­szédos házban, hogy olyant még a harmadik szomszédos dali néni se hallott, pedig az már a nyolcvanadik esztendejét tiporta, oszt még a negy­­vengócas forradalmat is látta. A két menyecske haragja aztán az emberekre is átragadt, csak a két gyerek, a Csészék Ferkója, meg a Kaszásék Gyurija nem adott sem­mit a szülök haragjára. Egy osko­lába jártak, egyidősek voltak, dél­utánonként együtt madarásztak a közeli akácásban. A találkozásukat azonban nagy ravaszul mindig úgy eszközölték, hogy az anyjuk valami­képpen meg ne lássa őket, mert ab­ból baj lehetne, oszt esetleg még a nádpálca is beleavatkozna a barát­ságba. Az pedig nem a legjobb, oszt a tréfát se ösmeri, nyílót csip a naurág fenékül, hogy még jajgatni is vitázál tale. Hát a faln végén találkoztak, oda már nem lát a veszedelmes szem. Egy délután­­ azonban­ furcsa-ese­­mény történt. Cseszné valamiféle ügyben igen kedvezni akart az urának, szaporán forgott a konyhában, gyúrta a­ tész­tát, mert hát vacsorára barátfület készít. Ha azt ehetik az ura, akkor még madarat is lehet fogatni vele. Mivel pedig a tésztát úgy akarta elkészíteni, hogy arra már akár a her­cegnek se lehessen kifogása, hát az udvarról beszólította a Feri gyere­ket, a kezébe nyomott öt tojást, aztán rászólt: — Lódulj hamar a botba, oszt az öt tojáson hozzá huszonöt deka cukrot. Aztán hozzátette: — De siess ám, mer megverlek. A gyerek ugrott egyet, aztán, hogy ne kelljen a tojásokat kezében­­cipelni* gondolt egyet, levette a fejé­ről a sapkát, a csücskét kinyomta az öklével, az öt tojást belerakta, aztán a sapkát a fejére tette és nagy büsz­kén ellépegetett a bolt felé. A csü­­­csös sapka úgy állt a fején, mint a hegyes püspöksüveg. Kaszás Gyuri a gomb pückülésbe gyakoruta magát, mikor a Ferkó gyerek zsebredugott kézzel nagy bo­gyósén elrejtett a házuk előtt s amint meglátta pajtása fején a csücsös sap­­kát, hím­ent gondolata támadt Azt gondolta, hogy utána setten­kedik Ferkónak, lábujjhegyen hozzá megy, oszt ,a öklével beüti a sapka ceiicakit.. MAGYARSÁG is»212 junius 23. pont«. JH Magyarság előfizetési árai Egy hónapra too korona.. Három hónapra 250 korona ( Félévre 560 korona. Egész évre IOOO korona-b K Ausztria részére: .­■ií Három hónapra 530 m. kor. ). Félévre IOOO m. kor.­ Egész évre 2000 m. kor.­ Egyéb külföld: Három hónapra 650 korona Félévre 1200 korona Egész évre 2400 korona Ít Magyarság kiadóhivatala A MAGYARSÁG TELEFONSZÁMA SZERK.: JÓZSEF 68-90., 68-91. SZ. KIADÓHIVATAL: JÓZSEF 68-92.

Next