Magyarság, 1922. június (3. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
2 hímem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben kísérlet, vagy jelentkezzék türelmetlenség. Annak szabadsága pro és kontra a legmesszebbmenőleg megvédelmezzük. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) — E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tekintetbe venni, hanem, hangsúlyozom, hogy kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni. Érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvnek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is tolódnak kódexbe foglalva. (Nagy taps az ellenzéken.) A nemzetgyűlést nem lehet egyes pártoknak kiszolgáltatni — így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalansága a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy páriákjátéklabdájává válni nem engedhetünk. Itt kell kitérni a házszabályok 26. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésről rendelkező részei több ízben is alkották vita és értelmezés tárgyát. Erre vonatkozóan férfias nyílt-: Sággal jelentem . Id, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. (Életk helyeslés.) D® a tanácskozások szorosan vett vezetésén s adminisztratív jogai teljesítésén kívül azok elől a feladatok elől sem zárkózhatunk el, amelyek a parlamenti pártok közötti barátságos érintkezésnek, megértésnek terén esetleg felmerülnek, amelyekkel szemben az elnökség közvetítése hagyományos szokásokon* alapul. Amennyiben az egyes pártok közreműködésünket óhajtanák, rendelkezésükre állani ,mindenkor főtelességünkínesc ismerük ’ '"'Tv ‘ Szentbe kell szálani a destrukcióval — Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nemzetgyűlés elnökségére várnak. Az ország sivár helyzete, amelybe a háború, a forradalom, a bolsevizmus gazdálkodása és mindezek betetőzéséül ellenségeink kegyetlensége, bosszúvágya és kapzsisága döntötte, óriási erőfeszítéseket és a civilizált nemzetek megszokott és jogos életigényeiről való lemondást kényszerítenek a nemzet minden rétegére. Az ezekből fennálló elkeseredés s bizonytalanság nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeit az Istenes nemzettagadó destrukció lelketlen izgatásainak befogadására. v Kapért Rezsik Lásd,: a,bombamerényletet. ' 1 ■ *›:· Schundl Károly: Lásd a devecseri akasztást. (Nagy zaj.) Gaál Kiaszton elnök : Mindezekkel szemben a nemzetfenntartó erőknek, a hazafiasan érző társadalmi rétegeknek, a polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együttérző, erős szociális érzéstől átitatott, minden osztály- és pártönzéstől mentes és a haza és társadalom iránt minden áldozatra kész, konstruktív együttműködésre valt szükség, amelynek törvényes inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Felkiáltások az ellenzéken : Nemz*• nemzet választottal-1 Gaál Kiaszton elnök: Bízom abban, hogy a lesujtottságuikban a nemzet választottjai rátalálnak hivatottságukra, ráeszmélnek kötelességükre és az ország rendkívül súlyos helyzetében Társadalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül testvéries szeretethet tudnak egybeforrni törvényhozói működésük gyakorlásában a haza szolgálatában. Bizton számítva e téren a nemzetgyűlés minden tagjának hazafias ■ közreműködésére, a jó Isten áldását kérem működésünkre (Élénk éljenzés és taps.) Ezeknek előrebocsátása után a nemzet..gyűlést megnyitottnak jelentem ■ ki. (Rosz , szánt ártó éljenzés és taps.) Apponyi Albert ünneplése . Gaál Gaszton elnök : Az elnöki szék elfoglalásával kapcsolatosan még egy kötelességet kívánok leróni, amelyben bizonyára a Ház minden tagjának együttfelzésével találkozom: hálánk és köszönetünk kifejezését e helyről imént távozott-a tisztelt korelnökünk iránt . (Felkiáitások : Éljen Apponyi!) Alig van eset alkotmányos életünk történetében, hogy ezt a tsztet, amelyet szabályaink szerint a kor" előjoga ruház a törvényhozó testület legidősebb tagjára, közéletünk egyik vezetőalakja töltötte volna be. Ritka kivétel, hogy a parlament nesztora a politikai élet küzdőinek első soraiból kerüljön ki. Annál nagyobb kegye a Gondviselésnek, hogy parlamentünk régi dísze, aki politikai pályáját éppen ötven évvel ezelőtt, az 1872- iki országgyűlés képviselőházában mint korjegyző kezdte meg, ma, egy teljes félszázad múltán, testi és lelki erejének érintetlen frisseségében érvényesíthette a nemzet patriarchájának köztiszteletben álló magas tekintélyét, gazdag tapasztalatait és a Parlamentarismus igaz széllé-»emének eszményi felfogásával párosult bölcsességét a nemzetgyűlés megalakulásának előkészítésével járó teendők teljesítésében és befejezésében. Habár a közjogi felfogás tekintetében vannak is köztünk válaszfalak, azt hiszem, a képviselő urak egyértelmű hozzájárulásával fejezhetem ki köszönetünket a korelnök úrnak azért az odaadó fáradozásáért, amellyel törvényhozói hivatásunk mielőbbik megkezdése érdekében közreműködni szíves volt. Egyszersmind köszönetet mondok a körjegyző uraknak is munkájukért. (Éljenzés.) Az elnök ezután bejelentette, hogy"237", mandátumot az osztályok igazoltak, kifogás alá esett i1 mandátum. Fölolvasta ezután azoknak a képviselőknek a neveit, akik többmandátumot nyertek és fölhívta őket, hogy a házszabályok értelmében az igazolási eljárástól számított nyolc napon belül nyilatkozzanak, melyik mandátumot tartják meg. A nemzetgyűlés megemlékezése Károly Király haláláról Ezután Gaál Gaszton elnök felemelkedett helyéről. Felálltak a képviselők is és ünnepélyes csendben az elnök a következőket mondotta: — Azalatt, mig a törvényhozás szünetelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából ez év április 1-én fiatal korában idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából Szent István koronájának egykori viselőjét, IV. Károly király őfelségét. A váratlan elmúlás az őszinte megilletődésnek és a mélységes gyásznak igaz érzését kertelte mindannyiunk szívében. Az ország kormányzására és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a nemzetgyűlés együttnemlékben kifejezésre juttatták ugyan már a nemzet részvétét, mégis most, amidőn mint a nemzet akaratának törvényesen megválasztott képviselői munkánkhoz látnánk, hangot kell adnunk azoknak az érzéseknek, amelyeket gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgárának szívében ébresztett. Mint királynak tragikus és emberileg mélyen megindító sorsát történelmi távlatból tárgyilagosan méltatni későbbi kor feladata leend. Amidőn a nemzet, törvényesen megválasztott képviselői itt egybegyűltünk, ezt azt, első alkalmat megragadjuk arra, hogy a gyászba borultó család előtt a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétének adjunk kifejezést és tolmácsoljuk elötte fájdalmának és megilletődésének azokat a meleg érzéseit, amelyek nemzetünk minden tagját áthatják. Javasolom tehát a nemzetgyűlésnek, határozza el, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV. Károly király őfelsége elhunyta felett érzett ■ mély gyászának jegyzőkönyvben ad kifejezést és bízassák meg a nemzetgyűlés elnöke, hogy erről az őszinte mély részvétünk nyilvánítása mellett a hátra- maradt, gyászba borult családot meg-felelő módon értesítse. (Általános helyes-lés.) A nemzetgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Pénteken megválasztják a bizottságokat Gaál Gaszton elnök meleg szavakkal emlékezett meg Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnökének elhunytéról. Javaslatára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Gaál Gaszton elnök bemutatta Bethlen István gróf miniszterelnök átiratát, mely közli az uj miniszterek kinevezését. Azután bemutatta az elnök a görög nemzetgyűlésnek s a görög kormánynak a magyar nemzetgyűléshez intézett táviratát, melyben tiltakozik a Kemal pasa vezérlete alatt álló török csapatoknak a Kisázsiában lakó görög lakosságon elkövetett erőszakosságai ellen. , Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozta, hogy még két jegyzői állást rendszeresítsen a nemzetgyűlés. A Ház az indítványt elfogadta. Gaál Gaszton elnök előterjesztésére kimondotta a nemzetgyűlés, hogy következő ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja és ezen megválasztják a bizottságokat, az osztályokat és az újonnan létesített jegyzői állást is betöltik. Az ülés negyed kettőkor véget ért. A tojás •u. Nyáry Andor intOaii) fKii lila*) Csősz Ferencék és Kaszás Györgyök szomszédok voltak az utcasorban. Csősz, Ferenc lakott felül, KaszásGyörgy pedig alul. Mivel pedig Sors uz őnagyméltósága ■ úgy rendelte, hogy a magyar ember a politikában és a szomszédsági viszonyban sohase legyen egyetértésben, iát ezen az alapon Csőszék is haragot tartottak Kaszásokkal. Pedig az emberek olyan jóravaló, jámbor emberek voltak, hogy azoknál jobbat még kívánni se lehetett volna.A Kém is az embereken múlott a harag, a két menyecske csinálta a kavarodást. Először a tikokkal volt baj, mivelhogyCsősz Ferencné kendermagos tikja mindig átugrott Kaszás Györgyné kertjébe, oszt mikorára Kaszás Györgyné észrevette, már az egész tavaszi vetést kikapargálta. Első ízben még nem szólt Csősznének, gondolta magában, hiába szől neki, a baj már megesett, a ki* kapart vetelényére már vissza nem kaparja senki.. Hogy azonban a mérgét valamiképpen mégis csillapítsa, hát megfogta amaga vörös Lakását ott egy óvatos» pillanatban hirtelen átdobt». Csősz Ferencné kerjátba — Hadd nézze meg az is, mijén ,a Csősz Ferencné veteményes kertje. Mikor, aztán Csősz Ferencné meglátta a kertjében a pusztítást és észrevette a kakast, nagy haragra lobbant és kiabált, hogy hát le tell vágni az ijen csavargó kakast, aki a más ember kertjébe röpdös, meg oszt ha a gazdája nem vágja le, akkor majd tudja is, hogy micsinál. Úgy vágja fejbe a kiskapával, hogy nem röpdös át többet a kerítésemen. Kaszás Györgyné megvárta, amíg a menyecske elmondta mondókáját, akkor aztán csípőre tette az ökleit és ő kezdett bele a szóba. Hogy a biz nem azér nevelte a vörös kakast, hogy Csősz Ferencné kedvéért levágja. He meg az a kokas csak a köcsöm, atta vissza, mivelhogy Csősznének meg a kendermagos tikja kaparta ki az ő tavaszi véleményét. Ebbőlaztán -a nagy kavaroslás támadt. Kaszásné azt vitatta, hogy aszongya, jó van, én levágom a vöröskokast, de később te vágd le a kendermagos tikodat, mert ivezte a kártevést. A levágásra Csősz Ferencné azonban csak ugy volt hajlandó, ha előbb Kaszásné vágja le a Vörös kukasát, mert ii nem látta, hogy a kendermagos tik átröpült véna a szomszédba, de a kukást meg ott találtam kertjébe.- Ha tehát akendermagos tik látatlanban is megszenved, akio legalább aggyák meg neki azt az elégtételt, hogy a tik érje meg a kokas háláját, ne pedig a koka« a tikét. Mivel pedig Kaszásra erre nem volt hajlandó, bár a kendermagos tik és a vörös kokas olyan haragot csinált a két szomszédos házban, hogy olyant még a harmadik szomszédos dali néni se hallott, pedig az már a nyolcvanadik esztendejét tiporta, oszt még a negyvengócas forradalmat is látta. A két menyecske haragja aztán az emberekre is átragadt, csak a két gyerek, a Csészék Ferkója, meg a Kaszásék Gyurija nem adott semmit a szülök haragjára. Egy oskolába jártak, egyidősek voltak, délutánonként együtt madarásztak a közeli akácásban. A találkozásukat azonban nagy ravaszul mindig úgy eszközölték, hogy az anyjuk valamiképpen meg ne lássa őket, mert abból baj lehetne, oszt esetleg még a nádpálca is beleavatkozna a barátságba. Az pedig nem a legjobb, oszt a tréfát se ösmeri, nyílót csip a naurág fenékül, hogy még jajgatni is vitázál tale. Hát a faln végén találkoztak, oda már nem lát a veszedelmes szem. Egy délután azonban furcsa-esemény történt. Cseszné valamiféle ügyben igen kedvezni akart az urának, szaporán forgott a konyhában, gyúrta a tésztát, mert hát vacsorára barátfület készít. Ha azt ehetik az ura, akkor még madarat is lehet fogatni vele. Mivel pedig a tésztát úgy akarta elkészíteni, hogy arra már akár a hercegnek se lehessen kifogása, hát az udvarról beszólította a Feri gyereket, a kezébe nyomott öt tojást, aztán rászólt: — Lódulj hamar a botba, oszt az öt tojáson hozzá huszonöt deka cukrot. Aztán hozzátette: — De siess ám, mer megverlek. A gyerek ugrott egyet, aztán, hogy ne kelljen a tojásokat kezébencipelni* gondolt egyet, levette a fejéről a sapkát, a csücskét kinyomta az öklével, az öt tojást belerakta, aztán a sapkát a fejére tette és nagy büszkén ellépegetett a bolt felé. A csücsös sapka úgy állt a fején, mint a hegyes püspöksüveg. Kaszás Gyuri a gomb pückülésbe gyakoruta magát, mikor a Ferkó gyerek zsebredugott kézzel nagy bogyósén elrejtett a házuk előtt s amint meglátta pajtása fején a csücsös sapkát, híment gondolata támadt Azt gondolta, hogy utána settenkedik Ferkónak, lábujjhegyen hozzá megy, oszt ,a öklével beüti a sapka ceiicakit.. MAGYARSÁG is»212 junius 23. pont«. JH Magyarság előfizetési árai Egy hónapra too korona.. Három hónapra 250 korona ( Félévre 560 korona. Egész évre IOOO korona-b K Ausztria részére: .■ií Három hónapra 530 m. kor. ). Félévre IOOO m. kor. Egész évre 2000 m. kor. Egyéb külföld: Három hónapra 650 korona Félévre 1200 korona Egész évre 2400 korona Ít Magyarság kiadóhivatala A MAGYARSÁG TELEFONSZÁMA SZERK.: JÓZSEF 68-90., 68-91. SZ. KIADÓHIVATAL: JÓZSEF 68-92.