Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
1927 március, kedd MSGS&mMG Nikaragua! pacifikálják az Egyesült Államok Washingtonból jelentik: A washingtoni nikaraguai követség érdekes részleteket közöl arról a szövetségi szerződésről, amelyet Diaz elnök ajánlott fel az Egyesült Államok kormányának. A szerződés a következő öt pontból áll: 1. Az Egyesült Államok pénzügyi tanácsadót és fővámigazgatót küldenek ki Nikaraguába, Nikaragua gazdasági és pénzügyi újjáépítésének ellenőrzésére; 2. Az ország belső békéjéinek biztosításában amerikai csapattestek is részt vesznek; 3. A washingtoni kormány vezérkari tiszteket küld ki a nikaraguai hadsereg újjászervezésére. A nikaraguai tisztképzést 10 évre a washingtoni hadügyminisztérium veszi kezébe. 4. Az Egyesült Államok kormánya 20 millió dolláros kölcsönt folyósít a nikaraguai kormány számára, mely kölcsönből a nikaraguai kormány új vasútvonalakat épít az Atlanti Óceán partvidékén fekvő kikötőkbe. 5. Az amerikai kormány orvosi szakértőket küld Nikaraguába az egészségügyi viszonyok megjavítására. Diaz elnök a felajánlott intervenciós és ellenőrzési jogért elsősorban azt kéri cserébe, hogy az Egyesült Államok kormánya garantálja a jelenlegi nikaraguai kormány stabilitását, amely egyedül alkalmas arra, hogy a nicaraguai állampolgárok életét, vagyonát és szabadságát biztosítsa. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint az Egyesült Államok kormányának a nicaraguai kormány javaslatairól semmiféle hivatalos tudomása nincsen. kastély a domb fokán, egy sereg süppedt ház, melynek ablakán benéznek a libák és végül a kórház pirostéglás épülete: ez volt minden, ami Óbudából élt bennem. Akkor, alkonyatkor, épp a mozi előtt elakadt a villamos. Vagy tíz percig vesztegeltünk ott, amikor jött az ellenőr és leereszkedve a kalauzhoz, így szólt: __No, ezt jól kifogták. Itt csücsülhetnek egy félóráig is. A transzformátor ugrott szét odabenn. Most telefonáltam be. _ Hallod, kicsim? __Igen. Gyerünk gyalog. __Messzi van. Talán vacsorázzunk meg valahol. __ Oh, de jó lesz. Az arca kiragyogott. Valami hallatlanul örvendetes újdonság volt ez neki. Egy vacsora kettősben, egy kedves budai kiskocsmában. __De hol? __Én tudok egyet. Itt van közel. A villamosról gyakran láttam a cégérét. Az első ház ebben a kis utcában. Noé bárkájának hívják. No, gyere, drágám. Fürgén ugrott le a villamosról. Egyenest bele a karjaimba. Kislányos szélességgel és röptében meg is csókolt, úgy egész véletlenül. — De milyen jó lesz! Milyen cukros emberke vagy te, édes. Egymásba karolva és egymáshoz simulva mentünk a kedves kicsiny óbudai házacska felé. — Biztosan kertje is van. — De van ám. — Ismered? — Ó, hogyne. — füllentettem én, hogy a kedvében járjak. __ Neked való helyecske az, kicsinyem. , — És kanárik is vannak, ugye, édes? __Persze, hogy vannak. Vidám kis hely az. Menyasszonynak való. __És zenélőóra is talán? __Minden, amit kívánsz. ... A fekete bábjátékos mozgatott úgy, hogy ezt mondjam... A fekete vadorzó készítette ezt a csapdát... Becsöngettem a kapun. Várni kellett. Ő közben vidám huncutkodással sillabizálta ki a kapu felett levő tábláról a dunai uszályhajókhoz veszedelmesen hasonlító bárka felett kéklő égre festett szavakat: __N-o-é b-á-r-k-á-j-a. Valami végigborzongott rajtam egy pillanatra. Különös ez, hogy egy kocsma így elzárja magát a vendégek elől. __Eh!___nyugtattam meg azután magamat. __Békességszerető ember a gazda és a város teli van rémhírekkel. Hiába, forradalom van!... Csoszogás hallatszott belülről. A kulcs csikordult a zárban és egy rozsdavörösarcú, kövér, öreg férfi jelent meg a kapu nyílásában: — Akarnak az uraságok? — Vacsorát szeretnénk ... — Vacsorát? __ A kövér öreg urnák, aki biborsó és bibircsókos orrával erősen hasonlított a venyige titkának megfejtése utáni Noéhoz, csodálkozásában leesett az álla. Aztán nevetni kezdett. Hangosan, hahotázva, borízű jókedvvel. — Vacsorát? __ ismételte. __ Ez nem az én bransom. Mi csak kvártéllyal foglalkozunk. De azt aztán elsőrangút szolgálhatok és örökösét... Diófából, ércből, __ wie man sagt, _ sarkofag ... Név nélkül, vagy név rajta és foglalkozás, születési év... Csupa masszív portéka ... Tessék besétálni... Részeg ez a bácsi? De az udvarból két markos legény éppen kifelé hozott egy nagy fekete koporsót. És az én drágám most velőtrázót sikoltva, futni kezdett a sötét utcából ki, a villanylángos térre a mozi s a villamos felé. __ Eliz! Kicsinyem! Várjon! Hová szalad? Miért? Megállt és visszafordult. Idegen, rikácsoló hangon kiáltotta: __Idehozott? ... Ez a nekemvaló? ... Itt kapok mindent, amit kívánok? __De Eliz!... Értsen meg. Várjon ... Ez tévedés!... Megmagyarázom ... Én... __Hallgasson, nyomorult! __De esküszöm. Elfordult és továbbrohant. Én utána. Lépteim kopogása újra megállította : __ Ne kövessen!... Hagyjon!... Ha üldöz, a villamos elé vetem magamat!... Anyámra esküszöm, hogy odavetem magamat ! A villamos zúgva és hideg lila szikrákat szórva zúgott előre a tér felől. Eliz eléje került s eltűnt mögötte. Egy pillanattal később, mikor a villamos tovarohant, a tér üresen tátongott. Eliznek nyoma veszett. Felugrott a robogó kocsira? Vagy a föld nyelte el? Többé nem láttam. Haza nem ment, így mondták legalább a baljóslatú házban, amelynek kerítése mentén még hetekig lestem hasztalanul. Mi lett vele, sohasem tudtam meg. Hogy házasodjam meg, amikor özvegye vagyok egy menyasszonynak, aki talán él, talán halott, de a boldogsághoz való jogomat mindenesetre magával vitte menthetetlenül? ... Ilyen kegyetlen és különös mesterkedéseket tud a gonosz bábjátékos, ha el akar ejteni bennünket. írógépek amerikai rendszerűek, látható írással, 240 pengő bevezetési áron csak nálunk kaphatót. Universal, Hunyadi tér 3. Telefon: Teréz 143-07. Székely István meghalt Székely István pápai prelátus, mézkuti c. apát, nagyváradi kanonok, a Pázmány Pétertudományegyetem hittudományi karának pár hónapja nyugalomba vonult érdemes tanára, egy nappal hatvanhatodik évének betöltése után, elhunyt. Közel harmincesztendei tanári működése során, különösen a vallásbölcselet és az öszehasonlító vallástörténelem terén végzett, nevét Európaszerte ismertté és becsültté tevő tudományos munkát. Már legelső, önállóan megjelent, könyveinek egyike, A Szent írás apológiája, az akkor alig harmincesztendős tudósra terelték a modern katolikus teológia magyar reprezentánsainak figyelmét, kétkötetes Ösztön és ész című munkáját, de főleg latin nyelven írott és 1912-ben a breisgaui Freiburgban megjelent Hermenexilica biblica-ját nem egy tekintetben ma is úttörőnek, utóbbi szentírásmagyarázatát ezenkívül a legnagyobb, legkiválóbb munkának tartják, amely ezen a téren a világirodalomban megjelent. Egyházi és egyetemi karrierjének egymást gyorsan követő stációin Székely István mindig puritán, egyszerű ember, maradt. A hozzá közelállók — és akinek csak valaha dolga volt vele, annak ismerte őt — alapos képzettségén, vas logikáján, világos előadásán kívül főleg páratlan jóságára és szeretetreméltóságára fognak kegyelettel gondolni. A kiváló tudós és talpig ember érdemeit az említettük tudományos elismeréseken kívül a világi kitüntetések, nevezetesen 1909-ben az udvari tanácsosi cím, legújabban pedig a II. osztályú polgári érdemkereszt adományozása által ismerték el felsőbb helyen. Mindezeknél maradandóbb lesz azonban, önállóan megjelent tudományos munkáin kívül, valóságos könyvtárt megtöltő kisebb-nagyobb értekezéseiről nem szólva, az az új magyar evangéliumfordítás, amelyen élete utolsó éveiben megrokkant egészséggel, de teljes szellemi erővel dolgozott. A gondviselés megengedte a kiváló tudósnak, hogy ezt a nagy munkáját befejezze, mielőtt a halál kivette volna kezéből a tollat. Az ősz tudóst, akiben a Magyar Tudományos Akadémia egyik legkiválóbb tagját, az Aquinói Szent Tamásról elnevezett bölcseleti társaság elnökét, a Szent István Akadémia pedig másodelnökét gyászolja, kedden délelőtt 10 órakor temetik az Egyetemi templomból. A főváros a kerepesi temetőben díszsírhelyet ajánlott fel a magyar tudományos világ nagy halottjának. Budapesti Nemzetközi Vásár 192 * Április 30-tól május 9-ig Rendezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Vámszabadraktár. — Vizumkedvezmények. 50°/c-os utazási kedvezmény az összes belföldi vasutakon és hajókon. 25—50°/c-os kedvezmény 15 európai államvasuti és hajózási vállalatánál. Kiállítóknak és látogatóknak felvilágosítást nyújtanak: a Vásáriroda, Budapest, V., Alkotmány u. 8. (Tel.: 64-01) valamint a bel- és külföld minden nagyobb városában működő tb. képviseletek. 3 itomániás kormányválság fenyeget a még meg sem kapott német kölcsön miatt " Béke és boldogság lakik a házban, ahol a gyermek egészséges, vidám s jól fejlődik. Mitől színesedik a gyermek arca, mitől lesz pirospozsgás, mitől nő a testsúlya, mitől élénkül, mitől szaporodik a vére, mitől fejlődik gyönyörűen? Mi ennek a titka? A titok megoldása: jól kell táplálni a gyermeket. Nem az a kérdés, mennyit eszik, hanem mit eszik? A hiányos, egyoldalú táplálkozás ellenszere: a vitamindús és tápsókban gazdag VITAMINTAPSZER íze a csemegecsokoládéé, finom s kellemes. Minden gyermek öröme. Ha naponta 3—4 táblácskát elszopogat, büszkesége lesz az anyának. Ha még nem használta, kérdezze meg orvosát: ajánlani fogja. Kapható mindenütt. Egy doboz ara 1 pengő 50 fillér, leköti teljes anyagrendelését a német nagyiparnak, ezzel elvágta útját annak, hogy további kölcsönt kapjon külföldön a vasutak teljes rendbehozatalára. Semmiféle pénzpiac úgy nem ad kölcsönt, hogy az összeg egy részét ne áruhitelként adja. Azzal is izgatnak Bratianuék a német kölcsön ellen, hogy így a német nagyipar valóságos monopóliumot kap a romániai szállításokra, tehát sokkal drágábban fogja kalkulálni az árakat, mintha szabad versenyen történnének ezek a szállítások. Hogy saját gyáraiknak állami megrendelésekkel való ellátását biztosíthassák, tiltakoznak a német kölcsön ellen, s minthogy Avarescu minden tiltakozásuk ellenére mégis csak megkötné a kölcsönt, a Presan-féle kombinációval akarják hirtelen megbuktatni. Mindenesetre jellemző, hogy az egyetlen állam, mely a „győztes“ Romániának hajlandó kölcsönt adni, éppen a „legyőzött“ Németország. A félhivatalos Indeptarea pedig vidáman vezércikkezik ezalatt az antiszemitizmusról, meg a világháborúról, s mai számában is ilyeneket ír: „A román hadsereg a világháborúban győzelemről-győzelemre haladt“. Hogy miféle győzelemről milyen győzelemre haladt, azt egyelőre csak az elemi iskolai tankönyvek tudják Romániában is, mert ilyen meséket még a középiskoláknak nem lehet Bukarest, február 27 A Bratianu-érdekeltség teljes erővel akkóba lépett, hogy az Avarescu-kormányt eltávolítsa, mielőtt az még megköthetné a német kölcsönt. Bratianu maga sem reméli, hogy rögtön ő jöhessen kormányra, s ezért átmenetileg Presan tábornokkal, a király egyik legkedveltebb emberével, akar kormányt alakíttatni. Presan, a volt vezérkari főnök, rossz viszonyban van Avarescuval és Bratianu most megnyerte a kormánybuktatás tervének. Presan, aki távoltartja magát a politikától, hosszú kihallgatáson volt a királynál, azóta pedig rendszeresen eljár a szenátus üléseire és szorgalmasan jegyezget. A rossz nyelvek szerint „a politikát tanulja“, mert, mint liberális oldalról hirdetik, március 15-én őt bízza meg a király az új kabinet megalakításával. "A kormánybuktatás azért lett egyszerre ennyire sürgős Bratianuéknak, mert félnek, hogy Avarescu csakugyan meg tud szerezni valami külföldi kölcsönt és ezzel leköt bizonyos állami bevételeket, melyeket eddig a liberálisok aknáztak ki. Előtérben a németországi kölcsön ügye áll. Egy német bankkonzorcium hajlandó a vasutak, utak, kikötők, a távbeszélő- és távíróhálózat rendbehozatalára kétszázmillió aranymárka értékű kölcsönt nyújtani, de ebből 160 millióért német ipari termékeket szállítana, s a negyvenmillió maradványt sem fizetné ki, hanem les-garantálási alapul visszatartaná Berlinben. Az Avarescu-kormány olyan pénzügyi nehézségekkel küzd,, mert a liberálisok mesterséges pénzszűkét idéztek elő, hogy egy ilyen feltételű kölcsönbe is hajlandó belemenni. Burileanu, a nemzeti bank új kormányzója és Manoitescu pénzügyi államtitkár most utazik Berlinbe a kölcsön hivatalos megtárgyalására. A liberálisok azonban már kezükbe kerítették nacionalizálással Románia két nagy vasúti anyaggyárát: a Pesica-műveket és az aradi vagongyárat, s így hallani sem akarnak róla, hogy 160 millió aranymárkáért, tehát nyolcmilliárd lejért Németországban tegyen vasúti anyagmegrendelést a kormány. A belföldi fémipar így évekig nem jut állami munkához, készpénz híjján a Németországból szállított anyagot felszerelni és üzembehelyezni sem lehet, vagyis erre újabb kölcsönt kell valahol felvenni, de ha a szóbanforgó német kölcsön révén Románia évekre beadni, de olyan győzelmek lehettek azok, mint a mai pénzügyi sikerek egyik külföldi piacról a másikra.