Matrikula, 2013 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Dr. Várkonyi Tibor: Törvénytelen János nyomában avagy Reznek(i) avagy Húsz János származási problémái

Matrikula A fentiek alapján a kutatás szempontjából a legfontosabb az lenne, hogy a Bécsben található Kriegsarchive-ban megtaláljuk a zalabéri svalizsérok listáját, mert lehetséges, hogy közülük egyik sem került be az olasz légióba, és ha be is került, lehetséges, hogy nem ismert a személye, hiszen ahogy fent látható, a teljes létszám csupán 4%-ának (!!!) ismert a neve. A forrás­listában találhatók olyan katonák, akiknél nincs jelölve az „előélet”, lehetnek köztük Kress svalizserek, de még ha őket be is vennénk a listába (amit most nem tettem meg), akkor sem növekszik jelentősen ez az arány. Ha vi­szont egy század katona adatait kell összevetni 60 fővel, akkor lehetséges, hogy az arány javul. Az olaszok 8 évet szolgáltak a könnyűlovasságnál, ezért az 1848 tavaszán Zalabéren állomá­sozó olasz katonák 1840-1848 között vonulhattak be. Ha azt számolom, hogy a sorozásnál kb. 18 év volt az alsó korhatár és kb. 40 év a felső, akkor a) az 1840 évi sorozottak 1800 és 1822 között születhettek b) az 1848 évi sorozottak 1808 és 1830 között születhettek így nagy valószínűséggel Törvénytelen János apja 1800-1830 között születhetett. Ha idáig eljutottak az olvasásban, felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy egyáltalán mit ke­restek itáliai eredetű csapatok Magyarországon. Néhány szóban a következőkkel tudom magyarázni a jelenlétüket: A 16. században a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem központja áttevő­dött az Atlanti-óceán partjára, az észak-olaszországi városállamok hanyatlásnak indultak. A 18. század elején a Habsburgok megszerezték a Milánói Hercegséget és Mantovát (Lombar­dia), a Nápoly-Szicíliai Királyság a spanyol Bourbonoké, Korzika a franciáké lett. Piemont 1720-ban megszerezte Szardíniát, és megerősödött. A napóleoni háborúkban Szardínia és Szicília kivételével egész Itália Napóleon uralma alá ke­rült, de a bécsi kongresszus (1814-1815) visszaállította a régi rendet. A pápa visszatért a Pápai Ál­lamba, a Bourbonok Szicíliába, a Savoyai-ház Szardínia-Piemontba, Lombardiát és Velencét az Oszt­rák Császársághoz csatolták, Parma Modena és Toscana trónjára Habsburg főhercegek kerültek. Az állami függetlenséget és Itália egyesítését célzó titkos karbonári ("szénégető") mozgalom 1821-es felkelését osztrák katonai segítséggel verték le. Az 1848-as forradalmi hullám hatására az uralkodók Nápolyban és Piemontban is alkotmány kibocsátására kényszerültek. Milánóban és Velen­cében elűzték az osztrákokat, kikiáltották a köztársaságot és csatlakozásukat a Szárd-Piemonti Ki­rálysághoz. Cavour szárd-piemonti miniszterelnök ügyes diplomáciával elnyerte Nagy-Britannia és Franciaország támogatását, és az 1859-es francia-piemonti-osztrák háborúban Ausztria vereséget szenvedett, majd 1866-ra egész Lombardia csatlakozott az önálló Olaszországhoz. MAGYARUL: Törvénytelen János vélt apjának sorozásakor Lombardia (éppen úgy, mint Magyarország) az Osztrák 17

Next