Matrikula, 2013 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3. szám - Dr. Várkonyi Tibor: Törvénytelen János nyomában avagy Reznek(i) avagy Húsz János származási problémái
Matrikula A fentiek alapján a kutatás szempontjából a legfontosabb az lenne, hogy a Bécsben található Kriegsarchive-ban megtaláljuk a zalabéri svalizsérok listáját, mert lehetséges, hogy közülük egyik sem került be az olasz légióba, és ha be is került, lehetséges, hogy nem ismert a személye, hiszen ahogy fent látható, a teljes létszám csupán 4%-ának (!!!) ismert a neve. A forráslistában találhatók olyan katonák, akiknél nincs jelölve az „előélet”, lehetnek köztük Kress svalizserek, de még ha őket be is vennénk a listába (amit most nem tettem meg), akkor sem növekszik jelentősen ez az arány. Ha viszont egy század katona adatait kell összevetni 60 fővel, akkor lehetséges, hogy az arány javul. Az olaszok 8 évet szolgáltak a könnyűlovasságnál, ezért az 1848 tavaszán Zalabéren állomásozó olasz katonák 1840-1848 között vonulhattak be. Ha azt számolom, hogy a sorozásnál kb. 18 év volt az alsó korhatár és kb. 40 év a felső, akkor a) az 1840 évi sorozottak 1800 és 1822 között születhettek b) az 1848 évi sorozottak 1808 és 1830 között születhettek így nagy valószínűséggel Törvénytelen János apja 1800-1830 között születhetett. Ha idáig eljutottak az olvasásban, felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy egyáltalán mit kerestek itáliai eredetű csapatok Magyarországon. Néhány szóban a következőkkel tudom magyarázni a jelenlétüket: A 16. században a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem központja áttevődött az Atlanti-óceán partjára, az észak-olaszországi városállamok hanyatlásnak indultak. A 18. század elején a Habsburgok megszerezték a Milánói Hercegséget és Mantovát (Lombardia), a Nápoly-Szicíliai Királyság a spanyol Bourbonoké, Korzika a franciáké lett. Piemont 1720-ban megszerezte Szardíniát, és megerősödött. A napóleoni háborúkban Szardínia és Szicília kivételével egész Itália Napóleon uralma alá került, de a bécsi kongresszus (1814-1815) visszaállította a régi rendet. A pápa visszatért a Pápai Államba, a Bourbonok Szicíliába, a Savoyai-ház Szardínia-Piemontba, Lombardiát és Velencét az Osztrák Császársághoz csatolták, Parma Modena és Toscana trónjára Habsburg főhercegek kerültek. Az állami függetlenséget és Itália egyesítését célzó titkos karbonári ("szénégető") mozgalom 1821-es felkelését osztrák katonai segítséggel verték le. Az 1848-as forradalmi hullám hatására az uralkodók Nápolyban és Piemontban is alkotmány kibocsátására kényszerültek. Milánóban és Velencében elűzték az osztrákokat, kikiáltották a köztársaságot és csatlakozásukat a Szárd-Piemonti Királysághoz. Cavour szárd-piemonti miniszterelnök ügyes diplomáciával elnyerte Nagy-Britannia és Franciaország támogatását, és az 1859-es francia-piemonti-osztrák háborúban Ausztria vereséget szenvedett, majd 1866-ra egész Lombardia csatlakozott az önálló Olaszországhoz. MAGYARUL: Törvénytelen János vélt apjának sorozásakor Lombardia (éppen úgy, mint Magyarország) az Osztrák 17