Matrikula, 2016 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 1. szám - Dr. Barsi Béla: A bánáti Rodriguez család eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében - A spanyol ős

Matrikula A bánáti Rodriguez családi eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében - A spanyol és Dr. Barsi Béla, Budapest (drbarsibela@gmail.com) Egyes családok eredete koruk hadi eseményeinek sodrában, szerencsés esetben nyomon kö­vethető. Magyarországon egy, a már hírnevet szerzett Rodriguez család történetének kutatása, amely a MACSE Matrikula nevű elektronikus lapjának előző számaiban közlésre került, átmenetileg holt­pontra jutott. A matrikuláról matrikulára kereső genealógiai kutatás lehetősége jelenleg bezárult, és nem sikerült az első Magyarországon gyökeret verő Rodriguez és személyét így azonosítani, bár utódait dr. Fallenbüchl Zoltán nyomán, a Bánátban megkeresztelt Rodrich és Roderich családok mat­­rikuláiban3 és a pesti Piarista Gimnázium iskolai anyakönyvében (Rodriguez Antal és József)4 nagy valószínűséggel sikerült megtalálni. A családhoz tartozó Rodriguez Fulgentius (Antal) ágostonrendi szerzetes személye pedig - Rodriguez Károly uradalmi sebész nagybátyjaként - már korábban látó­térbe került.­ A bánáti matrikulák online kutatása ugyan még további eredményeket adhat, de ez egyelőre várat magára a korabeli feljegyzések jelenlegi digitális feldolgozottsága mellett. Emellett a siker két­séges is, mert a Bánátba került spanyolok közül számosan saját lelkészeik (Brihuaga Alfonz trinitárius szerzetes, utóda Cuttie y Salcedo Antal, Temesváron Vall de Oriola József és Villaterrana József) révén részesültek az egyházi szolgáltatásokban és azok feljegyzései nem maradtak fenn.­ Annyi bizonyos, hogy a Rodriguez ős spanyol volt. Lehetett egyike a XVIII. század elején a spanyol és lengyel örökösödési háborúk következtében több hullámban menekülő, birtokát és vagyo­nát vagy hivatalát vesztőknek, de lehetett kardforgató harcos is, aki hű maradt ezredéhez és Bécs­­hez, és békeidőben magyar földön kezdett családjával új életet. Mindkét verzió lehetséges volt a történelmi események tükrében. A dilemma feloldásában se­gítséget jelentett, hogy úgy az emigránsokkal, mint a XVIII. század háborús történelmi eseményeivel számos magyar­ és külföldi­ történész foglalkozott. A spanyolok magyar földön való letelepedését­­ Dr. Barsi Béla: A Rodriguez család története MACSE Matrikula 2014.3-4. és 2015. I.szám. 2 Dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomata Századok 1977. évi 6. száma 1192-1230. 3 Family History Library Catalog 858411 és 858427 számú filmtekercsek 4 A pesti Piarista Gimnázium anyakönyve 1761-1765. 41. és 65. o. 5 Részlet a völkermarkti szerzetesek névsorából Archiv der Diözese Gurk ZI: A-98106 és részlet Kiss József Mihály (Ludovika Levéltára) leveléből. 6 Ld. 2. sz. jegyzetet 1205. o. 7 Miletz J.Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez(=Délmagy.Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár 1878. IV. köt. 75-86. és Réti László: Magyarországi spanyol telepek Ethnographia 1890. 300-302. és Baráti Lajos: A becskereki spanyol telep (= Délmagy. Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár, 1892. 193-194. 8 Felix Milleker :Versuch einer Ansiedelung von Spaniern im Banat, Werschatz. 1937. és Rudolf Till: Die Ansiedlung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37 (Wiener Geschichtsblatter 2/2-3 Jahrg. 62). 1947. 25-31.

Next