Matrikula, 2016 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1. szám - Dr. Barsi Béla: A bánáti Rodriguez család eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében - A spanyol ős
Matrikula A bánáti Rodriguez családi eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében - A spanyol és Dr. Barsi Béla, Budapest (drbarsibela@gmail.com) Egyes családok eredete koruk hadi eseményeinek sodrában, szerencsés esetben nyomon követhető. Magyarországon egy, a már hírnevet szerzett Rodriguez család történetének kutatása, amely a MACSE Matrikula nevű elektronikus lapjának előző számaiban közlésre került, átmenetileg holtpontra jutott. A matrikuláról matrikulára kereső genealógiai kutatás lehetősége jelenleg bezárult, és nem sikerült az első Magyarországon gyökeret verő Rodriguez és személyét így azonosítani, bár utódait dr. Fallenbüchl Zoltán nyomán, a Bánátban megkeresztelt Rodrich és Roderich családok matrikuláiban3 és a pesti Piarista Gimnázium iskolai anyakönyvében (Rodriguez Antal és József)4 nagy valószínűséggel sikerült megtalálni. A családhoz tartozó Rodriguez Fulgentius (Antal) ágostonrendi szerzetes személye pedig - Rodriguez Károly uradalmi sebész nagybátyjaként - már korábban látótérbe került. A bánáti matrikulák online kutatása ugyan még további eredményeket adhat, de ez egyelőre várat magára a korabeli feljegyzések jelenlegi digitális feldolgozottsága mellett. Emellett a siker kétséges is, mert a Bánátba került spanyolok közül számosan saját lelkészeik (Brihuaga Alfonz trinitárius szerzetes, utóda Cuttie y Salcedo Antal, Temesváron Vall de Oriola József és Villaterrana József) révén részesültek az egyházi szolgáltatásokban és azok feljegyzései nem maradtak fenn. Annyi bizonyos, hogy a Rodriguez ős spanyol volt. Lehetett egyike a XVIII. század elején a spanyol és lengyel örökösödési háborúk következtében több hullámban menekülő, birtokát és vagyonát vagy hivatalát vesztőknek, de lehetett kardforgató harcos is, aki hű maradt ezredéhez és Bécshez, és békeidőben magyar földön kezdett családjával új életet. Mindkét verzió lehetséges volt a történelmi események tükrében. A dilemma feloldásában segítséget jelentett, hogy úgy az emigránsokkal, mint a XVIII. század háborús történelmi eseményeivel számos magyar és külföldi történész foglalkozott. A spanyolok magyar földön való letelepedését Dr. Barsi Béla: A Rodriguez család története MACSE Matrikula 2014.3-4. és 2015. I.szám. 2 Dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomata Századok 1977. évi 6. száma 1192-1230. 3 Family History Library Catalog 858411 és 858427 számú filmtekercsek 4 A pesti Piarista Gimnázium anyakönyve 1761-1765. 41. és 65. o. 5 Részlet a völkermarkti szerzetesek névsorából Archiv der Diözese Gurk ZI: A-98106 és részlet Kiss József Mihály (Ludovika Levéltára) leveléből. 6 Ld. 2. sz. jegyzetet 1205. o. 7 Miletz J.Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez(=Délmagy.Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár 1878. IV. köt. 75-86. és Réti László: Magyarországi spanyol telepek Ethnographia 1890. 300-302. és Baráti Lajos: A becskereki spanyol telep (= Délmagy. Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár, 1892. 193-194. 8 Felix Milleker :Versuch einer Ansiedelung von Spaniern im Banat, Werschatz. 1937. és Rudolf Till: Die Ansiedlung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37 (Wiener Geschichtsblatter 2/2-3 Jahrg. 62). 1947. 25-31.