Matrikula, 2018 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1. szám - Dr. Barsi Béla: A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája

i. A Rodriguez család kutatásában kezdetben Rodriguez Fulgentius név nélkül, csak mint neves egyházi sze­mély (Rodriguez Károly nagybátyja) szerepelt, aki Milánóban élt. A szerző kutatásából kiderült, hogy való­ban élt egy Rodriguez Giuseppe nevű plébános Comóban, ő azonban nem rokon. A Rodriguez és kutatása során, amelyet főleg az Országos Levéltárban folytattam és ami elsősor­ban Rodriguez Károly seborvosra irányult, váratlanul felbukkant egy egykori Ágoston-rendi szerzetesre, Rodriguez Fulgentiusra vonatkozó dokumentum is. A Kancellária iratait az Acta Generalia (1770-től 1848-ig) tartalmazza, a hozzáférést a Protocolium Exhibitorium (CE) biztosítja. Ennek betűrendes regiszterében található Rodriguez Fulgentius neve­. Az Acta Generaliában lévő irat Rodriguez Fulgentius petíciójáról szól, nyugdíjának kompenzációja ügyében­. II. József 1782-ben kiadott, az egyes szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelete súlyos csa­pást jelentett az Ágoston-rendi szerzetesekre is. Hazánkban Buda dicsőséges visszafoglalása után­ a rend újraszerveződött, mivel az 1729. évi 50. t.c. erre lehetőséget adott. Ám alig kezdte meg működését, a joze­finizmus máris gúzsba kötötte. Az Ágoston-rendi remeteszerzetesek csak alig egynéhány kolostorukat tud­ták talpra állítani. Ezek közt a budai volt a legjelentősebb. A budai Ágoston-rendi kolostor feloszlatásának kihirdetésére 1785. március 21.-én került sor. A feloszlatási rendeletet „tisztelettel vette tudomásul” P. Hausier Felicián perjel, P. John István alperjel, P. Lutz Jordán vasárnapi hitszónok, P. Rád­ Kázmér plébá­nos helyettes, P. Pamer Lipót ünnepi hitszónok és P. Rodriguez Fulgent is, aki a grazi rendházból (St. Jo­hann bei Herberstein­) tartózkodott Budán, de a rendelet őt is érintette. Helyettük a kolostorba ferenceseket telepítettek. A kolostor átadása szigorú gazdasági leltározás után történt meg. Az ágostonosok Őfelsége parancsát elfogadva annak alávetették magukat, de mert más rendek kolostoraiban nem remélhettek állan­dó biztos tartózkodást, ezért azt kérték, hogy az egyes rendtagok maguk bérelhessenek szállást, és a világ­ban (t.i. a kolostoron kívül) is lakhassanak. Sokuk így arra kényszerült, hogy feladja addigi megszokott, szi­gorú remete életmódját. Megélhetésük is veszélybe került, többen világi papként éltek tovább hivatásuknak, így pl. Pater Lipót Korneuburgban lett világi pap, Rodriguez Fulgent pedig a Lajta melletti Bruckba került­. Lehetséges azonban, hogy egy ideig Pécsett is tartózkodott. A szerző kutatása során azt találta, hogy a pécsi belvárosi templom plébániáján egy bizonyos Roderich Antal plébános esketett 1799-ben­. Valószínű, hogy azonos Fulgentiussal. 4 Protocolium Exhibitorium (C2) (19259 filmtekercs) 5 Acta Generalia Az A-39/1285-ös jelzetű irat 6 Horváthné Hanny Erzsébet Phd: Buda visszafoglalása a 17. századi spanyol híradásokban btm.hu/feltöltés/tbm/38/2.pdf 7 Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon (Szent István Akadémia II. IIl. kötet Budapest, 1943) 8 Family history library catalog 7993450 film 349. kép

Next