Méhészet, 2006 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

GUDRUN BECKH BRÉMÁBÓL __ Akit a titoktartás köze A Magyar Méhészek IV. Világtalálkozójának előadója volt Gudrun Beckh, a világ legnagyobb és legismertebb mézlaboratóriumának ügyvezetője. A brémai székhelyű német mézlaboratórium biológus végzettségű ügyvezetőjével a Nemzeti Program mézvizsgálatokról szóló rendelete kapcsán ismerkedtem meg. A hazai polcokról levett mézek vizsgálatának témavezetője volt, az eredmények „sokszínűsége” okán pedig személyes találkozót beszéltünk meg a nyáron Dublinban, az APIMONDIA helyszínén. Ekkor hívtam meg a gödöllői kongresszusunkra, amelynek másnapján kértem tőle interjút. • Hogy tetszett önnek a kong­resszus?­­Nagyszerű érzés volt ennyi méhész közt lenni. Amikor reg­gel, megérkezésemkor meglát­tam a hatalmas, üres előadóter­met, kissé megijedtem. Vajon nem túlméretezett-e a helyiség - gondoltam. Gyakran járom a vi­lágot előadásokat tartani, és min­dig sajnálom a rendezőket, ami­kor számítanak egy bizonyos szá­mú méhész megjelenésére és félház lesz belőle. Engem nem zavar, de ők mindig sajnálkozva szabadkoznak. Egyből magára gondoltam reggel, hogy mit fog majd mondani nekem délután. Hát semmit. Telt ház lett, sőt ennyi méhész előtt, bevallom, kissé még izgultam is. Nagyon érdekes volt a másik német elő­adás is, a génmódosított növé­nyekről. Meglepődtem, hogy a mezőgazdasági miniszter nyitotta meg a rendezvényt. Hat éven ke­resztül a Német Méhészek Egye­sülete mézlaboratóriumának vol­tam a vezetője, így némileg van rálátásom az érdekképviseleti munkára is. Nálunk ez szinte el­képzelhetetlen, hogy a miniszter, de még a tartományi miniszter is eljöjjön egy rendezvényre. Úgy látszik, Önöknél komolyan ve­szik kormányszinten az ágazatot. De, hogy ne csak jókat mondjak, azért megemlítem, hogy megle­pett a vásárosoknál látott illegális atkaölő szerek árusítása. Nagyon vigyázzanak ezekkel a házi ké­szítményekkel, mert lehet, hogy irtja az atkát és életben maradnak a méhcsaládjaik, de előfordulhat, hogy amiért dolgoznak, a mézü­ket nem tudják majd eladni a szermaradvány miatt. • Bemutatná röviden a mun­kahelyét, azaz az „Institut für Honiganalytik” nevű mézlabo­ratóriumot? - 1954-ben alapították, azaz tavaly voltunk 50 évesek. Az ak­kori Német Mézkereskedők Szö­vetsége ötletére és támogatásával jött létre. Az első ügyvezető, dr. Duisberg alakította ki a méz alap­vető paramétereinek mérési tech­nológiáit, mint például a HMF és az enzimaktivitás. Utóda, a ma­gyar származású dr. Talpay, sze­rencsére teljesen más területnek volt a professzora, ez pedig a mé­zek eredetének vizsgálata. Ő ala­kította ki a ma is érvényben lévő német mézszabványban leírt, a mézek növényi és földrajzi ere­detére utaló, mérhető paramétere­ket. Számos fajta méz jellemzőit deklarálta. Miért mondtam, hogy szerencsére? Mert így a laborunk teljes egészében specializálódott a mézek minden szintű vizsgála­tára, legyen az kémiai, vagy pol­len. A labor jelenlegi tulajdono­sa, dr. Lüllmann társszerzője az 1992-ben megjelent „Méz” című könyvnek, amely napjainkban is szolgálja a szakma minden részt­vevője tudásának bővítését, le­gyen az méhész vagy mézkisze­relő. A 700 négyzetméteres la­borban 35 alkalmazott dolgozik. Évente több mint 20 ezer vizsgá­latot végzünk. Ebből a legtöbb az antibiotikum-vizsgálat, közel egyharmada az összes vizsgálat­nak. Az alkalmazottak és az el­végzett vizsgálatok számát te­kintve nyugodtan mondhatom, hogy a világ jelenleg legnagyobb mézlaboratóriuma vagyunk. • Úgy hallottam, hogy már Kínában is jelen vannak.­­Félig igaz a hír. Jelen va­gyunk, de csak egy irodával. Nincs laboratóriumunk ott, csu­pán szakmai konzultánsaink, szaktanácsadóink vannak jelen, méréseket nem végzünk Kíná­ban. Természetesen postai úton sok mintát küld az ottani iro­dánk. Korábbi beszélgetéseink­ből ismerem az ön élénk érdeklő­dését a kínai mézzel kapcsolat­ban. A munkám során sok tekin­tetben köt a titoktartás, akárcsak az ügyvédeket. Annyit elmond­hatok és leírhat, hogy rendkívül gyorsan, pozitívan változik Kína méztermelésének minősége. Mi az oka? Mert akarják! Rákény­­szeríttette őket a piac. A kínai emberre jellemző, hogy nem „nyavalyog”, nem keresi a kifo­gásokat, nem szidja a körülmé­nyeket, hanem próbál megfelelni azoknak, mert élni akar. • Említette, hogy a vizsgála­taik legnagyobb része az antibio­tikum-tartalomról szól. Mi a véle­ménye a jelenlegi ez irányú sza­bályozásról, amely a mézekben nem enged meg antibiotikum-ma­radványt? Annál is izgalmasabb e téma, hiszen Ön az Európai Mézkereskedők és Kiszerelők Egyesületének (FEEDEM) méz­minőségért felelős szaktanács­­adója is, ők pedig a jelenlegi sza­bályozást ellenzik, szerintük meg kellene határozni egy maximum szintet. -írja le, hogy most nevetek. Azért, mert a kérdéséből érződik, hogy ön egy olyan ország méhé­szeinek a képviselője, akik tudnak antibiotikum-mentes mézet ter­melni, ráadásul nagy mennyiség­ben. Az önök szempontjából tel­jesen érthető, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő. Szerintem is. De­ Jelenleg szakmailag telje­sen értelmezhetetlen az, hogy egy méz antibiotikum-mentes. Hi­szen, ha találomra megnéznék egy magyar mézet, például egy­század ppbc pontossággal, bizto­san találnék benne antibiotiku­mot. Ha a hatóság megtenné ugyanezt, leszedetné a polcokról a mézet, hiszen azok nem antibio­tikum-mentesek. Ezért kell egy maximum értéket megállapítani a méznél, amire még rámondhat­juk, hogy antibiotikum-mentes méz, de mindenki tudja, hogy a mérési határ hol van. Lehet ez 5 ppb, 10 ppb, 15 ppb, ez már alku tárgya. De mindenféleképpen szükséges lenne egy szakmai ber­kekben leírt, az unió illetékes bi­zottsága által jóváhagyott maxi­mum értékre. Egyébként ma, a la­borunk által elfogadott gyakorlat szerint, egy mézre akkor mond­juk, hogy antibiotikum-mentes, ha nincs benne több, mint 10 ppb maradvány. Ezt a mérési határt a jegyzőkönyvben fel is tüntetjük. Szerintem ez normális érték, ezt kellene hivatalosan is elfogadtat­ni. A FEEDEM-re visszatérve, nem én vagyok a szakmai refe­rensük, hanem a laboratóriu­munkkal van szerződésük, szak­mai tanácsadás címen. Aktuális témánként változik, hogy cégünk­től ki képviseli az adott szakterü­letet a FEEDEM ülésein. Az én szakterületem egyébként a pol­lenanalízis. A kereskedők termé­szetesen minél magasabb antibio­tikum-tartalom mellett foglalnak állást, hiszen így biztonságosabb a tevékenységük. Hallottam már javaslatot 500 ppb maximális szintre is. Szerintem akármilyen 0071 [UNK]4 [UNK] OMgKDKPeriodika Gudrun Beckh előadást tart a Magyar méhészek IV. kongresszusán, Gödöllő­n 2

Next