Közúti és Mélyépítési Szemle, 2006 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

Az elkészült hidat 1892. szeptember 1-én a megye és a város előkelőségeinek jelenlétében Tuba János országgyűlési képviselő beszédével avatták fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a híd két szélső nyílása lényegében eredeti formában ma is áll. Fennmaradt egy peres ügy­irata, melyet Feketeházy indított a Gregersen cég el­len, mert nem honorálták az ő tevékenységét. A per végső kimeneteléről azonban nincs ismeretünk. A budapesti Ferenc József (ma Szabadság) híd Feketeházy hídépítő tevékenységének kétségkívül a csúcspontja a fővárosi Szabadság híd. Az Eskü téri és a Fővám téri híd tervezésére 1893 júliusában írtak ki nemzetközi pályázatot, és 1894 májusában szüle­tett döntés. A beérkezett 74 pályaműből 21 a Fővám téri hídra vonatkozott. Feketeházy a második díjat nyerte el (az első díjas terv az Eskü téri hídra vonat­kozott, de nem volt megvalósítható) és ennek alapján a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídosztálya felügye­letével kidolgozták a részletes terveket. Különös, hogy e pályázat során Feketeházy miért nem vont be épí­tész tervezőt, mint tette azt Szegeden. A híd főtartói háromnyílású konzolos tartók, a középső nyílásban két csuklóval. A 331,2 méter hosszú híd középső nyílása 175 méter. A szélső nyílások tartószerkezetei konzol­­szerűen 64 méterre nyúlnak be a mederközép felé, és ezekre a konzolvégekre támaszkodik a 47 méter támaszközű befüggesztett hídrész. Az átkelőt 1896. október 4-én a király személyesen adta át a forgalom­nak. Mahrtens drezdai műegyetemi tanár az „Eisenbrückenbau” című munkájában a világ legszebb konzolos hídjai sorába helyezte. A Keleti pályaudvar vágány­csarnokának acél tetőszerkezete A 128 méter hosszú csarnok 49,92 méter fesztávjá­nak áthidalására Feketeházy tömör gerincű, vonó va­sas, íves főtartókat alkalmazott. Ez azért volt újszerű, mert Európában addig kizárólag rácsos tartókat alkal­maztak nagy terek lefedésére. A Magyar Állami Operaház acél tetőszerkezete Az Ybl Miklós tervezte nagyszerű Operaházunk acél tetőszerkezete, melyet Feketeházy tervezett, három részből áll: a) a színpad feletti tetőszerkezet 28 méter támaszközű sarlóalakú főtartós oszlopos rácsozással; b) a zsinórpadlás acélszerkezete 2 db 20,70 m támasz­közű rácsos főtartóval; c) a nézőtér és a tetőszerke­zet között van a különleges módon kialakított közben­ső födém, 28 m átmérőjű csonkakúp alakú szerkezet, amely a nézőtér feletti Lotz-freskót hordozza. Feketeházy további jelentősebb munkái, pályázati részvételei • Forgóhidak Fiuméban Három nyílású, középen megtámasztott, konzolos, rácsos gerendahíd szögecs kapcsolatokkal. Ezek közül kettő a Fiume-csatornát, egy pedig a volt Má­ria Terézia hullámgátat hidalta át. A kétvágányú Fi­­ume-csatorna fölötti vasúti híd 1888-ban létesült. A híd teljes hossza 35,5 méter, a támaszköz 17,5 és 18,0 méter volt. Hegeszvasból készítette a MÁV Gépgyára. Mindhárom hídszerkezet a közúti forgal­mat is szolgálta. • Újrendszerű vasúti fordítókorong E fordítókorongra Feketeházy szabadalmat is kapott. • A poroszlói közúti Tisza híd Az 1880 körül épült fa szerkezetű hidat Faber Mik­lós adata szerint Feketeházy tervezte (ez ugyan kér­déses, hiszen 1890-ben már állandó híd épült). Dr. Tóth Ernő szerint a híd korábban, 1846-ban épült Baltasár János tervei szerint. • A nagyváradi közúti Sebes-Körös-híd A közúti Sebes-Körös-híd pályázaton első díjat nyert, s így tervei szerint valósult meg 1890 körül. • A győri Rába-híd vizsgálata A város polgármesterének felhívására 1889 febru­árjában Győrbe utazott, a Rába-hidat megvizsgálta és szakvéleményt készített. • A győri Rába-híd pályázat A Győrben építendő közúti Rába-híd pályázatán 1892- ben szintén csak vállalkozó nyújthatott be ajánlatot. Azt a pályázót, aki Feketeházy terve alap­ján pályázott, a miniszter ejtette. • Újrendszerű Duna-híd terv Tervezetét az 1878. évi párizsi világkiállítás számá­ra készítette és küldte be. Díjat is nyert vele, de nem építették meg. • MÁV hadihidak Állvány nélkül könnyen összerakható és szétszed­hető hadi­hidakat tervezett a MÁV részére. • Orosz hadihidak Összerakható és szétszedhető hadi­hidakat terve­zett az orosz cári hadsereg részére. • A budapesti nádor-szigeti híd terve A városligeti Nádor-szigetre vezető híd tervezésére 1893- ban pályázatot írtak ki. Feketeházy közbenső pillérek nélküli áthidalást tervezett. A szerkezet lé­nyege, hogy a hídfőktől 36 méterre a tó fölé benyúl­nak a konzolok, és azokat 12 méter beakasztott tartó köti össze. A tartók 20 méter hosszban hátranyúl- 2. ábra: A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának szerelése HIDAK közúti és mélyépítési szemle • 56. évfolyam 1. szám

Next