Mérleg, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
M&t t&py&nk. Jakajírt ? ,,Óh Tokaj drága nedve Te felséges barát, Tőled velem s a csontom Erő, tűz járja át ” Több mint másfél évszázaddal ezelőtt dalolt így Bacsányi János. Előtte s utána jónéhány költőt megilletett Tokajhegyadja napsütötte lankáinak tüzes, zamatos bora, amely méltán rászolgált nem esik « ..felséges barát“ jőszöre, hanem arra az állításra is, amely szerint mét hírétől is megfutamodik a halál! Azóta spjnos sokat fordult a világ kereke. Az egykoron tűrös szilőskertek .jórésze kipusztult: filoxéra, he'színemértés, nemtörődömség egyre-más"ad~ "-a nőtte ki az elvénült tőkéket. A szőlőterület len mindöszsze 12 349 hold, amelyből majdnem, négy és félezer hold parlagon hever. Micsoda könnyelműség, ekkora értékes területet a terméketlenségnek ajándékozni! Még szerencse, hogy iiánjainkban valósággal népi mozgalom indult a hajdani híres tokaji jóhírnevének viszszahódítására. Az állami szervekkel egyetértésben a földművesszővel kezdtek kidolgozták Tokajhegyalja rekontsrukciójának programját. A tennivaló sem nem kevés, sem nem könnyű. A beruházások felemésztenek legalább négymillió forintot már az első évben, vagyis az idén. A cél az, hogy a betelepített szőlőterületek szaporodjanak és hozamuk növekedjék. Ehhez pedig sok minden kívántatik. Mindenekelőtt: a szakszervezeti bizottságoktól megfelelő felvilágosító munka, amellyel a rekonstrukciós tervek fontosságát az érdekelt 15 földművesszövetkezet szakszervezeti tagsága körében népszerűsítik. Vegye ki mindenki a maga módján részét a munkából: a falvak érdeke itt egybeesik a szocialista mezőgazdaság érdekeivel, egyéni és tsz-gazdák, az egész ország érdekével. Mi a program? Részletes, alapos elemzés után született, mindenre kiterjed. Először is: szükség van a mostaninál több szőlőtermelő szövetkezetre. A nagyüzemi gazdálkodás itt éppúgy jelentős előnyökkel jár, mint a mezőgazdaság más ágában. A szakcsoportok további szervezése is fontos láncszeme a rekonstrukciónak: a jelenleg működő 12 szakcsoport és nyolc hegyközség máris sok értékes eredményt ért el. Példájuk nyomán másutt is hozzá kell kezdeni a szervezéshez, hogy a munkák 18—20 százalékát szakcsoportok végezhessék el, ezenkívül még legalább 10—12 hegyközség alakuljon a hagyományos feladatok közös megszervezésére. Sokat tehetnek a szőlőtermelés fellendítésére a pincegazdaságok. Nem egy községben elhagyott, nagy befogadóképességű pincéket ismernek a gazdák, amelyekben nemcsak a bort tárolhatnák, hanem szőlőfeldolgozó üzemet is berendezhetnének, sőt palackozót is felállíthanának. Tolcsván, Sátoraljaújhelyen és Tokajban minden feltétel adva van pinceszövetkezet szervezésére. Nagy feladat vár a szakemberekre. Sajnos a mezőgazdasági üzemágvezetők többsége nem ért a szőlőtermeléshez. Arra kell törekedni, hogy tanfolyamokon tovább képezzék a szakembereket és a hozzá nem értők helyére mielőbb felkészültséggel rendelkező szőlész kerüljön. A szerencsi és a sátoraljaújhelyi járási FJK-hoz szaktanácsadó szőlészt alkalmaznak. A feltételek nagy részét ugyancsak most kell előteremteni. Például évi 350—400 ezer szőlőoltványra van szükség, amit szakcsoportok állítanának elő. Ehhez további öt-hat szakcsoportban kell szorgalmazni anyatelepek létesítését, a meglévő hét helyen pedig tovább kell fejleszteni az oltványtermelést. Ezenkívül az országos keretből a földművesszövetkezetek legalább 150—200 ezer oltványt kérnek évente, hogy a szakcsoportokat megfelelően elláthassák. Kevés a karó is. A szőlőtermelő szakcsoportok a jövőben — a tervek szerint — az állami erdőgazdaságunkhon részért karókészítést vállalnak. Évente 4—5 millió karóra volna szükség, jelenleg pedig csupán450—500 ezer darabot állítanak elő a helyi erdőgazdaságok. Lehetőség nyílik az úgynevezett huzalos rendszer bevezetésére is, erre 1959-ben 170 ezer forint beruházási hitelt fordítanak, ami — saját erő hozzáadásával — 10 hold berendezésére alkalmas csupán. Nem kisebb probléma a trágyaszükséglet biztosítása. Kevés az állat és műtrágyát sem használnak olyan mértékben, mint kellene. Számítások szerint évente hatezer vagon trágya kellene a földek tápanyagellátásához, ehelyett csak 1500—2000 vagon biztosítható helyben. A többi előteremtését a szakcsoportok hulladékanyagok komposztálásával kívánják elérni. A földművesszövetkezetek felhívták a figyelmet arra is, hogy Tokajhegyalja külön műtrágya keretet kapjon a jövőben. Megfelelő propagandával el kell érni, hogy a gazdák káli és foszfáttartalmú műtrágyákat is használjanak. Nem nélkülözhetők a rekonstrukció végrehajtásából a gépek sem. A szakcsoportok közös használatra 1959- ben mintegy félmillió forint értékű növényvédő gépet, felszerelést vásárolnak. Az FlK-ok sok helyen gépbemutatót rendeznek. A téli hónapokban Suhajhegyalján a korszerű szőlőtermelés kérdéseiről, a nagyüzemi szőlőművelés előnyeiről előadássorozatokat rendeznek. Ugyanakkor megszervezik a jól működő szakcsoportokba, tsz-ekbe, állami gazdaságokba az egyéni gazdák tapasztalatcsere-látogatásait. Huszonhét falu tizenöt földművesszövetkezete fogott össze a tokaji jóhírnevének visszahódítására. A tervekből ítélve egyszersmind évkorra száműzik a nemtörődömséget és Tokajhegyalja napsütötte lankáin néhány év múltán ismét a megszokott zamatú bor terem. Tüzet, ízét, szünét erejét egykoron költők szedték rímbe, messzi népek dicsérték. Ha a tervek megvalósulnak, a szőlőkertek ismét régi fényükben díszlenek majd, a tokaji bor megintcsak visszanyeri tekintélyét. És a holnap költői nemcsak zamatét, tüzet énekelhetik, hanem az emberi összefogás erejét is, amely venyige sereget varázsolt a hegyoldalakra, termővé tette a parlagot, híressé a tájat és borát, egész Tokajhegyalját. Gyapay Dénes Segít a szakszervezet Bátran , elmondhatjuk, hogy nálunk a mezőgazdasági üzemág sok segítséget kapott a szakszervezeti bizottságtól. Az szb egyik tagja, aki pénzügyi előadó sokat segített a gépi munka és a tíz rizstermelő szakcsoport ügyében. Szigorúan ragaszkodott a pénzügyi és bizonylati fegyelem megtartásához, ezzel nagyban hozzájárni a rizstermelő szakcsoportok sikeréhez és a gépi munka szerződéskötések eredményeihez. Nem utolsó sorban a szakszervezet segítségének köszönhető, hogy még a múlt év novemberében teljesítettük cukorrrépa szerződéskötési tervünket. A többi szerződött növényeknél már kevésbé jó a helyzet, de további támogatással remélhetőleg nem lesz komolyabb lemaradás. Hasznos támogatást nyújtott a szakszervezet a termelési tanácskozásokon és a szakszervezeti taggyűléseken is. Helyes javaslatokkal, tárgyilagos bírálatokkal segítették a mezőgazdasági üzemág munkáját. Télire az üzemággal közösen programot dolgozott ki a szakszervezet, amelynek alapján a parasztságnak szakelőadásokat tartanak. Foglalkoznak a különböző szerződéses növények termelésével, a helyes öntözéses műveléssel és más, közérdekű problémával. Jánosi Jánosné Hajdúböszörményi Földművesszövetkezet ÍGY DOLGOZIK A HERBARIA A gyógynövény hasznát, jótékony hatását évezredek óta ismeri az ember. Nem véletlen, hogy a Herbaria, vagy ahogy hosszú neve mondja: a Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ számos külföldi országgal áll összeköttetésben. Fehérmályvát, csipkebogyót, teát és sok másfajta gyógynövényt szállítanak külföldre, amiből sok millió devizaforint hasznot hajtanak az államnak. Az országban több, mint félezer földművesszövetkezet foglalkozik a МЁК elvi irányítása mellett a gyógynövények felvásárlásával. Háromszázféle gyógynövényt gyűjtenek be és IS—20 féle termesztésére kötnek szerződést egyéni gazdákkal és tsz-ekkel. A Soroksári úti telepen havonta 90—100 ezer tasak gyógynövény kéri ki a szaporán dolgozó kiszerelőbrigád keze alól Dolosi Mária, Zádori Zoltánná, Duleba Magda, Radó Lászlóné és Kohári Jánosné munkája nyomán a gyakran életet mentő növények a gyógyszertárakba iutnak. A laboratóriumban Ádám Lászlóné vizsgálja a gyógynövények hatóanyag- és vitamintartalmát A kiszerelőbrigád munka közben Fehérmályvalevelet válogatnak az exportáláshoz Polner Istvánné a 3-as boltban csipkefirmest kínál (Fotó: Barkó)