Mérleg, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

A szak­szervezet közbenjárására megjavultak a tatabányai MfЖ-t­elep munkakörülményei A tatabányai MÉK kiren­­kirendeltség fő- és fióktelepein az elmúlt esztendőben nyolc komolyabb baleset történt. A balesetek zöme azért követ­kezett be, mert a telep veze­tői megfeledkeztek a szüksé­ges munkavédelmi berendezé­sek karbantartásáról s nem oktattá­k ki az újonnan felvett dolgozóidat arra, hogy a mun­ka közben előfordulható bal­eseteket miképpen kerülhe­tik el Ezek a tények késztették a MEK-telep szakszervezeti bi­zottságának titkárát, Szína Pálnét arra, hogy a MESZÖV munkavédelmi felelősével, Nagy Lászlóval ellenőrzést tartsanak. A szakszervezeti bizottság lépése, mint utólag kiderült, igen indokolt volt, mert komoly hiányosságokat, mulasztásokat fedett fel. Se ablak, se védőruha A bizottságnak nem is kel­lett árgus szemekkel járni a telepen, hogy a meglevő hibá­kat felfedje. Mindenki tudta és látta például azt, hogy a raktárak ablakai hiányoznak s a munkások hidegben és hu­zatban dolgoznak egész nap. Emiatt az ott dolgozók nem egyszer súlyosan megbeteged­tek, munkahelyükre nem tud­tak bemenni s így az áru szétosztása is bizony nem egy esetben késett. A bizottság rögtön felhívta a telep veze­tőinek figyelmét arra, hogy az ablakokat üvegeztessék be. Sokkal súlyosabb mulasztá­sok is történtek a telepen — mint ahogy azt a szakszerve­zet ellenőrző bizottsága meg­állapította. A telep vezetősé­ge például nem gondoskodott a szállítómunkások téli ruha­ellátásáról. Volt ugyan a rak­táron 56 vattázott nadrág, de a nadrágokhoz nem volt vat­tázott kabát. Még ennél is szomorúbb képet mutatott a dolgozók gumicsizmával való ellátása. Egyetlen egy gumi­csizmát sem találtak használ­ható állapotban. Mindezekre a hiányosságokra is felhívták a telep vezetőségének figyel­mét s egyben jegyzőkönyvi­leg figyelmeztették az illeté­keseket. Pár hét múlva a hi­bákat megszüntették. A szállí­tómunkások részére megérkez­tek a vattakabátok, kijavítot­ták a gumicsizmákat. Ami még hiányzott... Amikor minderről a telep vezetősége írásban tájékoztat­ta a szakszervezeti bizottsá­got és a MÉSZÖV munkavé­delmi felelősét, a szakszerve­zeti bizottság a KPVDSZ me­gyei bizottságával újabb vizs­gálatot tartott a telepen. A vizsgálatra kijött szakszer­vezeti vezetők ezen a máso­dik ellenőrzésen megállapítot­ták, hogy a korábban felfedett hibákat a telepen kijavítot­ták. Ugyanakkor azonban olyan hibákat is felfedeztek, amelyek esetleg súlyos balese­teket okozhattak volna. A telep udvarán több cefre­gödör van. A cefregödröt kor­hadt deszkákkal fedték le, azon rendszeresen átjártak a szállítómunkások. Fennforgott annak a veszélye, hogy a desz­ka leszakadhat s ez újabb bal­esetet okozhat. A vizsgálatok során kiderült továbbá az is, hogy a mentőládákban nem helyezték el a kívánt mennyi­ségű kötszert, jódtinktúrát stb. Megállapítást nyert, hogy a telepen nincs állandó mun­kavédelmi felelős, az újon­nan felvett dolgozókat egyál­talán nem oktatják ki a bal­esetek megelőzésére. A hiá­nyosságokért a telep vezetősé­ge figyelmeztetésben része­sült. Dicséretükre legyen mondva, a bírálatot megszív­lelték. Használt az ellenőrzés A szakszervezeti bizottság a második ellenőrzést decem­ber elején tartotta a telepen. Azóta már a cefregödör fedő­deszkáját kicserélték, kijelöl­ték a munkavédelmi felelőst, a mentőládákat ellátták meg­felelő mennyiségű, kötszerrel, s minden új dolgozónak el­méletben és gyakorlatban is bemutatták azokat a teendő­ket, amelyekkel megelőzhető a baleset. Az ellenőrzés, a szakszerve­zeti bizottság mindenre kiter­jedő figyelme tehát megjaví­totta a munkafeltételeket, elejét vette az újabb balese­teknek. Ezzel a munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Komárom megye egyik éléstárában zavartalanul menjen a munka és a megye bányászai időben megkapják az élelmiszert, a zöldséget, a káposztát, a krumplit és az almát. X. Z. f»* GUMICSIZMA «fej (melegen vulkani­­zált, saválló, víz­mentes, I/a kivi­telben) * h­g n 51­9 f­õ ***карпаю W a Fővárosi XXI.­­ Kézműipari Válla­latnál, Budapest, XXI. (Csepeli, Katona József u. 22. sz. T­e­l­e­f­o­n: 344—955 со* Tavaszra készülődik a MEZŐSZÖV Milyen újdonságok várhatók? A bő termés elérésében az­ elmúlt esztendőben is jelentős szerepet játszottak a különféle mezőgazdasági gépek. Így lesz ez talán minden eddigi eszten­dőnél jobban 1960-ban is. Jól tudják ezt a MEZŐSZÖV Or­szágos Központjának dolgozói is, éppen ezért mindent meg­tesznek, hogy az általuk for­galomba hozott gépekből ne legyen hiány, amikor megin­dul a munka. Már elöljáróban elmondhat­juk, hogy az új esztendőben a termelőszövetkezetek, gépál­lomások, állami gazdaságok részére az elmúlt évinél több mezőgazdasági gépet biztosí­tanak a MEZŐSZÖV megyei vállalatai és a földművesszö­vetkezetek. A felkészülés je­leiből arra lehet következtet­ni, hogy a forgalomba kerülő gépek használatával a mező­gazdaság csaknem minden ré­szében könnyebb lesz a mun­ka. Talajművelő gépek közül magtakaróból, rögtörő boroná­ból, motoros szőlőművelő csör­­lőből, traktorvontatású kulti­­vátorból, küllős kapából meg­felelő raktárkészlet áll rendel­kezésre. Bizonyára örömmel fogadják majd a kertészettel foglalkozó tsz-ek a tárcsás palántaültetőt, s a hagyma­termelő vidékeken pedig nagy keletje lesz a Brudei—Kovács­féle hagymaültető gépcsoport­nak. Ennek a gépnek haszná­lata, figyelembe véve, hogy a hagymaágy előkészítését, veté­sét, művelését és szedését egy­aránt elvégzi, komoly megta­karítást jelent időben és mun­kabérben. A növényvédelemben ma már egyre inkább nélkülözhe­tetlenek lesznek a nagytelje­sítményű porázok. A MEZŐ­SZÖV ez évben többek között forgalomba hoz Rapidtox II— III. SPP permetező pórázo­kat, szánkén égetőket, lángszó­rókat, traktorvontatású bogár­fogókat. Mint ismeretes, a nö­vényvédőgépek vásárlásához a 3004/2 sz. határozat értelmé­ben a termelőszövetkezetek 12 éves lejáratú hitelt kapnak. Ez a kedvezmény bizonyára serkentőleg hat a növényvé­delmi munka kiszélesítését elősegítő gépvásárláshoz. Az előző évnél több gép se­segíti majd a takarmányelő­­készítést és az állattenyész­tést is. Az új esztendőben a már közismert silótöltők, szár­­tépők, takarmánypépesítők, gépi répavágók, széna- és szal­maprések, morzsolók, kalapá­csos darálók mellett kapható lesz az USZ 20-as új típusú gépi szecskavágó. A termelő­­szövetkezetek részéről már az­­múlt évben is keresett takar­­mányfüllesztőkből, sertés ön­­itatókból-önetetőkből ugyan­csak feltöltötték a raktárakat. A különféle fejődések közül kapható lesz a Beer—Szász­féle fejőgép is. Ez évben si­kerül a termelőszövetkezetek tej­szeparátor igényeit is ki­elégíteni. Lesz elegendő ba­romfitenyésztéshez szükséges keltetőgép, műanya, batéria és önitatóberendezés is. Új gépek segítik a szállítási és rakodási munkát. A zsáko­lás és rakodás nehéz munká­jától mentesítik a­ dolgozókat a gabonafúrók csigás zsáko­sók, szállítószalagok. Több mint 400 millió forint a szövetkezeti rendszer gyarapítá­sora Az 1960 évi szövetkezeti beruházásokról Az óesztendő utolsó, s az új év első napjai mindenütt tervezgetéssel, tervkészítéssel telik el. Nem kivétel ez alól a SZÖ­VOSZ székháza sem, ahol alapos elemző munka eredményeként időben elké­szültek az 1960-as év tervei — köztük a földművesszövet­kezeti rendszer beruházási és fejlesztési terve. A SZÖVOSZ Igazgatósága által jóváhagyott beruházási és hálózatfejlesztési terv sze­rint ebben az évben 365 mil­lió forintot fordít a szövetke­zeti mozgalom beruházási cé­lokra. A határozat értelmében jelentősen bővül és fejlődik a földművesszövetkezeti , ke­reskedelmi és vendéglátóipari üzlethálózat, javul a vidéki kereskedelem kulturáltsága. A tervek szerint tovább növelik a meglevő boltok kapacitását. Ennek érdekében további sza­kosításokat hajtanak végre, folytatják a jól bevált új ke­reskedelmi formák elterjeszté­sét. Mintegy hatvan új üzle­tet nyitnak a földművesszö­­vetkezetek, a meglevő boltok közül ötven szakosítására ke­rül sor és újabb 650 üzletben vezetik be az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszert. A bol­tok korszerűsítése során 150 pénztárgépet, 200 hűtőszek­rényt kapnak a szövetkezeti boltok. A rendelkezésre álló beruházási keretekből 250 üz­lethez építenek kisebb-na­­gyobb raktárat, ami enyhít a sok éves raktárproblémán, de korántsem oldja meg azt. A szövetkezeti vendéglátó­­ipar ez évi fejlesztésére 52 millió forintot biztosított a SZÖVOSZ. Ebből az összegből többek között 30 új vendég­látóipari egységet nyitnak, száz italboltot kisvendéglővé, kétszáz italboltot pedig büfé­falatozóvá alakítanak át. Je­lentős összegeket irányoz elő a terv a vendéglátóipari egy­ségek egészségügyi berendezé­seinek fejlesztésére is. Előre­láthatólag ötven üzletben ke­rül sor az ilyen irányú mun­kák elvégzésére. Az év folya­mán száz új presszógép, 50 fagylaltgép, kétszáz hűtőszek­rény, számos konyhagép lesz mindennapos segítőtársa a vendéglátóipari dolgozóknak. Annak érdekében, hogy a szövetkezeti felvásárlókereske­delem eleget tudjon tenni megnövekedett feladatainak, újabb beruházások szükséges­sége vetődött fel. A lakosság jobb ellátása és az export elő­mozdítása érdekében sok új felvásárló- és elosztóraktárat építenek majd az ország kü­lönböző részein. Ebben az év­ben tovább folytatják a nyír­egyházai almakombinát épít­kezését, zöldségraktárat kap Pécs, Veszprém, Debrecen, Kaposvár, Salgótarján. Több helyen kerül sor a már meg­levő raktárak és felvásárló­­telepek korszerűsítésére, tech­nikai fejlesztésére. A felvá­sárlókereskedelem beruházá­sainak ez évi összege megha­ladja a 67 millió forintot. A SZÖVOSZ Tgazhatóságá­nak határozata érdekében fon­tos feladat ebben az évben a szövetkezeti ipari üzemek gazdaságos fejlesztése is. Erre a célra 10 millió forintot irá­nyoz elő a terv. Ebből a pénz­ből elsősorban a helyi építő­anyag-termelést, valamint a szikvíz- és üdítőital-gyártást segítik. A szövetkezeti nagykeres­kedelem hozzávetőlegesen 24 millió forint beruházási kere­tet kap ebben az évben. Eb­ből a pénzből épül többek között a szegedi műtrágyarak­tár, ebből fejezik be a MEZŐ­SZÖV budapesti raktárának építését. A Hungarofruct új hűtőházat épít a világhíres barack hazájában, Szatyma­­zon. Ezenkívül új cirok-, gyógynövényraktárak épülnek a rendelkezésre álló keretből. A számok bástyája mögül A délelőtti személyvonat 11 óra körül indul Naszály felé Tatáról. A váróterem levegő­jét nem mindenki szereti és így mindig vannak, akik in­kább kint, a peronon ácsa rop­nak. Különösen a fiatalok ér­zik itt jól magukat. A hideg kicsípi az arcukat, hajukat fe­hér hó lepi be. Ezek idözött az ácsorgók közt jelenik meg időnként egy műveltségét tisz­ta szemében hordó, feltűnően szép tekintetű, beszédes arcú, fiatal lány. Őt is viszi a vo­nat, mert Naszály községben már várnak rá. Daróczi Jó­zsef, a Kossuth tsz elnöke is mindig szívesen látja, éppen úgy, mint a Virágzó tsz ve­zetői. Tulajdonképpen ki ez a lány? Vesztergomi Emőke. Számviteli előadó a tatai MESZÖV-nél, ahol — mint a mindennapi példák sora mu­tatja — igen komolyan értel­mezik a régi és az új tsz-ek gyakorlati munkájának haté­kony előmozdítását. A pénz­ügyi és számviteli szakembe­rekre nagy szükség van és Vesztergomi Emőke is éppen ilyen szakember. Munkájáról szerényen, de határozott megállapítással sze­ret beszélni.­­ Az új tsz-ek különösen, de helyenként a régiek is, gyakran esnek bele olyan hibába, hogy a raktár­bevételi és kiadási bizonyla­tot időnként el-elhanyagolják. Gabonaelőleg osztásánál e mulasztások nagy hiányokat okozhatnak, elősegítik a visz­­szaélést és ez nem vezet jóra. Hiába a becsület, a jószándék, ha a gabonaraktár kezelője a lemázsált gabonával végül is nem tud elszámolni, ami hi­teles bizonylatok nélkül úgy­szólván lehetetlen. Az ilyen ügyek mindig következmény­nyel járnak. A jó pénzügyi s számviteli szakember már csírájában ész­reveszi, hogy hol ütötte fel fejét a baj és idejekorán fi­gyelmezteti arra a vezetőket.­­ Az állatgondozó például állatorvosi igazolást tartozik adni mind a szaporulatról, mind pedig az esetleges, egyes elhullásokról — ha nem ad, gyanúba keveredik. A biztosítás körül is adód­nak gyakran hibák. Előfordul helyenként, hogy csak­ egy részét biztosítják a tsz állat­állományának. Itt is kell a szabályokat ismerni, mert kár­térítést csakis a kor és ipar szerint feljegyzett és biztosí­­sított állatok után fizethet a biztosító. Ha valakinek a ré­gi házára általános biztosí­tást kötöttek és az illető köz­ben új házat épít, az OTP-kölcsönből semmiképpen sem vonhatnak le biztosítási díjat Ezt az új házat építők érde­kében kell igen jól tudni és megjegyezni. Vannak persze olykor olyan helyzetek, amikor nem is a szakember, hanem csak az ember józan megfigyelő kész­ségére van szükség. Nem egy­szer megtörténik, különösen az új tsz-eknél, hogy a régi, déd­apáktól öröklött, hallott dá­tumokhoz igyekeznek a vetés idejét szabni, tekintet nélkül a jó vagy a kedvezőtlen idő­re. A májusi esőváráshoz és a 10 centis átázáshoz való csökönyös ragaszkodás sok kárt tehet a közös terület ter­mésében. Fordítani kell tehát a babonának is beillő, meg­csontosodott szokásokon — mert valójában ez is „pénz­ügyi” kérdés. Vesztergomi Emőke, a szám­viteli előadó, a „száraz’’-nak hitt számok bástyája mögül derűsen és szeretettel néz Daróczi Józsefre, aki a ME­SZÖV választmányi tagjából lett tsz-elnök Naszályon. — Igazam van, ugye, Daróczi bácsi? — Az idős ember fel­emeli a fejét s bólnt, hosszan bólint, mintha csak az ő saját hangját ismételte volna a szép Vesztergomi Emőke. Bánkuti Árpád

Next