Mérleg, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Sza A'Siiti'íi/ 1964. január А нмйй 0| гамоШ d­eli аштш мм os leimet Mint arról a napilapok is beszámoltak, a dolgozók egészségének és testi épségének vé­delmét a közelmúltban új törvényerejű ren­delettel szabályozták. Az 1963. évi 34. számú törvényerejű rendelet értelmében növekszik a szakszervezet jogköre és felelőssége — ez­zel egyidejűleg természetesen feladata is — a munkásvédelemben. A 89. paragrafus első be­kezdés kimondja: „Az egészséges és bizton­ságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának irányí­tása és összehangolása — e törvény és a Mi­nisztertanács által kiadott rendelkezések ke­retei között — a Szakszervezetek Országos Tanácsának jogkörébe tartozik. Egy másik pa­ragrafus hangsúlyozza: „Az ellenőrzés meg­szervezése és irányítása a SZOT jogkörébe tartozik.” A munkakörülmények, a biztonságos mun­ka feltételeinek további javításában tehát a szakszervezet felelőssége lényegesen megnö­vekedett. Ez­ természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezetőket mentesítették a felelősség alól. A 39. paragrafus második be­kezdése így szól: „Az egészséges és biztonsá­gos munkakörülmények megteremtésének szervezése és irányítása a felügyelete alá tar­tozó vállalatoknál a miniszter feladata.” A rendelet intézkedik a vállalatok igazgatóinak kötelességeiről is. A munkásvédelem új szabályozása nagy fi­gyelemmel fordul a munkahelyek tisztasága felé. Rendkívül fontosnak ítéli, hogy minde­nütt, ahol balesetveszély fennáll, a védelem legmagasabb fokát alkalmazzák. Ezzel kap­csolatban részletesen intézkedik az igazgató tennivalóiról, akinek kötelessége a szükséges védőintézkedések lelkiismeretes foganatosítá­sa. Konkrét tervek szerint kell javítaniuk a munkakörülményeket és ahol erre szükség mutatkozik, az előírásokon túlmenően is gondoskodni kell a munkások egészségét és biztonságát kockáztató veszélyek gyökeres ki­küszöböléséről. Nagy figyelmet szentel a tör­vényerejű rendelet a munkásvédelmi oktatás­nak is. Mindazon munkakörök, amelyek bal­eseti veszéllyel járnak, csak megfelelő vizsga után tölthetők be. Természetesen nem feledkezik meg a 34. számú törvényerejű rendelet a dolgozók köte­lességeiről sem. Előírja például, hogy a vé­dőberendezéseket és védőeszközöket minden esetben használják és aki ennek nem tesz­­eleget, azt el kell tiltani a munkától. Ez dol­gozóink saját érdeke. Az új rendelkezések április 1-én lépnek hatályba. Nemzetközi találkozókra készül a KPVDSz A kereskedelmi dolgozók II. nemzetközi konferenciája A Kereskedelmi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének Adminisztratív Bizottsága 1963 áprilisi ülésén határoza­tot hozott, hogy 1964. május 18—21. között tartja II. nem­zetközi konferenciáját Varsó­ban. A konferencián részt vehet minden szakszervezet, tekin­tet nélkül hovatartozására, po­litikai állásfoglalására. A népek békés egymás mel­lett éléséhez, kapcsolatainak elmélyítéséhez, a kereskedelmi kapcsolatok megerősítéséhez szakmánk dolgozói tevéke­nyen hozzájárulhatnak. A nemzetközi tanácskozás ebben a szellemben kívánja munká­ját végezni és ezért hívja Európa, Ázsia, Af­rika, Amerika kereskedel­mi szakszervezeteit, hogy küldjék el képviselőiket a konferenciára, függetlenül attól, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez tartoznak-e vagy sem. A konferencia napirendjén olyan fontos kérdések szere­pelnek, mint például a keres­kedelmi dolgozók és szakszer­vezeteik munkája az 1959-ben tartott I. nemzetközi konfe­rencia óta, a szakszervezeti és demokratikus szabadságjo­gokért folytatott ha­rc, a mun­ka és életkörülmények alaku­lása. A kereskedelmi dolgozók sok esetben példát mutattak a szakszervezeti és demokra­tikus szabadságjogok védel­méért folyó harcban. Francia­­országban, Dahomeyban éle­tüket áldozták, Olaszország­ban és sok más országban sztrájkkal harcoltak ezekért az eszmékért A mi békés körülményeink között a proletár internacio­nalizmus szellemében a magyar kereskedelmi dolgozók is készülnek erre a fontos tanácskozásra. A II. nemzetközi konferencia szakszervezetünk munkájában is jelentős állomás. Ezért min­dent el kell követnünk, hogy a magyar szakszervezet kül­földi testvérszakszervezeteivel együtt, minél eredményesebbé tegye a világ minden részéből találkozó delegációk tanács­kozását. Közalkalmazottak és rokonszakmák (pénzintézeti dolgozók) III. nemzetközi konferenciája 1961. áprilisában tartják a harmadik nemzetközi konferen­ciájukat a közalkalmazottak és rokonszakmák (pénzintézeti dolgozók) Prágában. A tanácskozás napirendjén szerepel a Nemzetközi Szövetséghez tartozó szakmák dolgozóinak élet- és munkakörülményei, a szakszervezeti és demokratikus szabad­­ságjogokért folytatott harc. A Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusa határozatainak szellemében folytatott küzde­lem a békéért, leszerelésért. A pénzintézeti dolgozók a világ különböző országaiban a haladó mozgalmak első soraiban küzdenek a szabadságért, füg­getlenségért. A világ minden részéből összegyűlnek a delegá­tusok, hogy a munkásszolidaritás alapján megbeszéljék azokat a közös célokat, melyeknek elérése az egész emberiség ügye, a béke, a leszerelés. Ezért fajra, politikai állásfoglalásra való tekintet nélkül részt vehet a szakmához tartozó minden szak­­szervezet képviselője, függetlenül attól, hogy tagja e a Nem­zetközi Szövetségnek, vagy sem. A szocialista országok szakszervezeteinek delegáltjai is ott lesznek, hogy a szakmáikat érintő kérdések megbeszélé­sein és a többi problémák megtárgyalásaiban részt vegyenek. ✓-------------------------------------N Bátrabban alkalmazzuk az új módszereket Új város — üzletek nélkül Fotó és rejtvénypályázat Megszűnnek a diktált tervek Baleset — üres jegyzőkönyvben ^_________________________ Megváltozott a belső tartalom , újjászületik a külső Tatabányán szakszerveze­tünk művelődési otthona 1963- ban megújult. Az akkori ve­zetőségválasztás során ennek a fontos társadalmi szervnek tagjai mint sokoldalúan kép­zett, szakmai tudással rendel­kező, a művelődéspolitikát is­merő aktívák vették át az irányítást. Nem is kellett egy esztendő és bebizonyították, hogy végre tudják hajtani azokat a népművelési felada­tokat, amelyeket ma már a kereskedelem és a pénzintézet dolgozóitól is megkövetel a szakmai és az általános mű­veltség. Művelődési otthonunk — a megyeszékhely egyik leg­népszerűbb kulturális intéz­ménye — most külső formá­jában is megújult. Szakszer­vezeti segítséggel, jelentős be­ruházással korszerűvé válik, átépül és falai között is újjá­születik úgy, hogy a növekvő igényeknek és követelmények­nek maradéktalanul eleget tud tenni. , Fontos területe a művelődé­si otthon munkájának az iro­dalmi színpad. Alig egy esz­tendő munkájára tekinthet­nek csak vissza. Műveltségük az irodalmi élet problémáinak ismerete, a fejlődő kulturális élet igényeinek kielégítése alapot adott arra, hogy hat nyilvános szereplésükkel em­lékezetessé tegyék nézőik előtt irodalmi estjeiket. Veze­tőjük, Telkes Sándor, az MNB dolgozója, nagyon kulturált, alaposan művelt szakember. Segítségével és a kis kollek­tíva lelkesedésével biztosítot­ták, hogy benevezték az orszá­gos nívót jelentő „József At­tila” Seregszemlére. Ottani sikereikről majd ké­sőbb számolunk be. Bízunk benne, hogy sikert aratnak. Próbál az Irodalmi Színpad Munkában a népszerű zenekar

Next