Mérleg, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 10. szám

Takarékos • háziasszony módjára... A Német Demokratikus Köztársaság Szocialista kereskedelmi szervezeteiben érdekes módszert alkalmaznak a gazdasági vezetés közgazdasági megalapozottságának biztosítására: a kereskedelmi egységekben ún. „háztartási könyvet” vezetnek. (Az elnevezés kissé tréfás hasonlattal arra utal, hogy ennek a könyvnek a vezetésével a bolt ugyanúgy feljegyzi az egység „kiadásait” és „bevételeit”, mint ahogyan a háziasszony teszi a családi háztartás vezetése során). A „háztartási könyv”-ben folyamatosan feljegyzik *— az áruforgalom nagysága és összetétele —, — az árukészlet alakulása —, — a kereskedelmi költségek (költségnemek szerint) —, — a kereskedelmi veszteségek, hiányok és többletek, hálófelhasználások adatait, — a dolgozóknak kifizetett bértételek, prémiumok, jutalmak öszszegeire Ж háztartási könyv” vezetése természetesen nemcsak valamiféle adminisztratív munkafeladat, hanem a vezetés fontos eszköze. A nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az egységek vezetői folyamatos és pontos képet kapjanak az egység munkájáról, annak pozitív és negatív oldalairól. Így az egységen belüli munkaértekezleteken konkrétan tudják megtárgyalni a munka továbbfejlesztésének, a felmerült hiányosságok kiküszöbölésének feladatait. A „háztartási könyv” egyben a versenyeredmények értékelésének, a tervteljesítés elemzésének is fontos eszköze. A szocialista munka kollektívája” cím elnyeréséért versenyző egységek teljesítményét a könyv adatai alapján bírálják el. Fontos szerepet játszik ez a nyilvántartás a költségcsökkentés terén elért eredmények után járó prémiumok, jutalmak számfejtésénél is. A kereskedelmi vállalatok és fogyasztási szövetkezetek számviteli és statisztikai régisegeinek fontos feladata, hogy folyamatosan tájékoztassák az egységvezetőket a könyv vezetéséhez szükséges adatokról. A neustrelitzi fogyasztási szövetkezetben igen jó tapasztalatokat szereztek a „háztartási könyv” bevezetése során. A feljegyzések tanulságai alapján tartott megbeszéléseken sikerült a figyelmet a kereskedelmi egységek gazdálkodásának sok olyan problémájára irányítani, amelyek megoldása jelentős költségcsökkentést eredményezett. A kereskedelem és a Közellátásügyi Minisztérium, a Német Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége és a Kereskedelmi és Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezete közös állásfoglalása kihangsúlyozza, hogy a „háztartási könyv” célja, hogy fejlessze a dolgozók közgazdasági szemléletét, segítséget adjon a vezetés színvonalának emeléséhez és a dolgozók informáltságának növeléséhez. A könyv vezetése ugyanakkor alapul szolgál a vállalaton és szövetkezeten belüli versenyformák fejlesztéséhez is. (11. i.) Úi szimoli a uriganezgalomban Segít a szocialista brigád — Sajókazai példa Sajókazán történt. Hajlott hátú, két csorogós néni ballagott be a csemegeboltba. Fél kiló kenyeret, 10 dkg. zsírt vásároltak. Azután lassan elindultak hazafelé. Ez a jelenet hetente három alkalommal ismétlődött meg Sajókazán, a Május 1. szocialista brigád üzlethelyiségében. Figyelmesek lettek a brigádtagok. Rácz Pál a brigád és a bolt vezetője érdeklődni kezdett a faluban a két idős néni felől. Kis kunyhó kertjében Testvérek. Nincs semmi jövedelmük. Virágot termesztenek a falu szélén levő kis kunyhójuk kertjében. Nincs hozzátartozójuk. A tanácstól kapnak havi 200 Ft szociális segélyt. Lassan göngyölődtek a szálak. A szocialista brigád tudatára ébredt, hogy Szabó Mária és özv. Farkas Istvánné öreg napjaikban milyen nehezen tudják megteremteni maguknak a létfeltételt. A faluban beszélték, hogy az elaggott két öreg valamikor nagyon dolgos ember volt. Szabó Mária Radvánszky bárónak volt a szakácsnője, özv. Farkas Istvánné bányászférje mellett élte életét, nevelte a gyerekeket. Szabó Máriának is született gyereke. A gyerek apja, mint a későbbiek folyamán kiderült, részeges kocsis volt az uradalomban. Az önálló keresettel rendelkező nő inkább vállalta a falu nyelvét és szűkös keresetéből a gyermek felnevelését, mint egy rossz házasság viszontagságos körülményeit. Nagy szó volt ez abban az időben, talán még napjainkban is — bár már sok évtized eltelt és más szelek fújnak a faluban is —, forradalmi tett. Nehéz az évszázados előítéleteket napjainkban is szétzúzni. Milyen nehéz lehetett a századforduló éveiben. Nehéz élet után elgyötörve tengetik életüket. "Három kislány Épp nagymosást tartottak. Kopogtak az ajtón. Három kislány a Május 1. szocialita brigád tagjai csomaggal kezükben álltak az ajtónál. Szabó néniék el sem tudták képzelni, mi járatban vannak. Majd megszólalt az egyik, s néhány keresetlen szó után átadta a hozott kis ajándékot. Így nincsenek már egyedül. A szocialista brigád tagjai havi keresetükből mindig félretesznek egy pár forintot, s így rendszeresen felkeresik Szabó néniéket. Társadalmi rendszerünk humanitása megtalálta őket is. Új színfolt jelentkezett a megye szocialista brigádmozgalmában, új színfolt és nagyon emberi! Ott jártunkkor örömmel újságolta Szabó néni, hogy ígéretet kaptak a patronálóktól, hogy a télre 8 mázsa szenet is kapnak ajándékba a brigád tagjaitól. Jó érzés volt látni, hogy az elaggott két öreg néni egy gonddal teli élet után, rokonok, gyerekek nélkül maradva sincs egyedül. Ezzel új színfolttal gyarapodott megyénk szocialista brigádmozgalma is. Legyen követendő példa! Kovács László Miről vallanak a brigádnaplók Baranya megyében? Több mint száz, zömében reprezentatív, piros műbőrkötésű napló tanúskodik megyénkben a szocialista brigádmozgalomban elért eredményekről. A MESZÖV Szövetkezetpolitikai Osztálya a naplókat átolvasta, örömmel állapította meg, hogy a naplókat általában rendszeresen vezetik, s belőlük számos olyan fontos eseményről, vagy bosszantó apróságról, hiányosságról hallhatunk, amelyről egyébként nem volt tudomásunk. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyül. Azt a közömbösséget tapasztalva, ahogy a brigádnaplókat kezelik a szövetkezeti vezetők. Megállapítható, hogy a szövetkezetek gazdasági és szakszervezeti vezetői csak alkalomszerűen, vagy még akkor sem foglalkoznak a brigádokkal. Szakszervezeti titkár pl. csak a pécsváradi, szentlőrinci és a sásdi egységeknél jegyezte be észrevételeit. Hiába látogatják naponta az egységeket a szövetkezeti vezetők és találkozhatunk a falusi boltokban a megyei kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberekkel is. Megnézik az árukészletet, tisztaságot, de a szocialista brigádok, a kis kollektíva gondjairól, örömeiről nem érdeklődnek. Pedig nagyon sokszor néhány szaktanács, vagy buzdító szó is hozzásegíthetné a brigádot a megtisztelő szocialista cím eléréséhez. Sajnálatos, hogyolyan szövetkezeti elnökkel is találkoztunk, aki arról sem tudott, munkaterületén mely egységekben küzdenek szocialista címért a dolgozók, hol és mit vállaltak ennek érdekében. Pedig a tájékozott vezető gyorsabban reagál, hamarabb szüntetheti meg a hiányosságokat,dicsérheti meg azokat, akik érdemesek rá. Nemcsak romantikus szépség Romantikus, zöld dombokkal, patakokkal, völgyekkel szőtt táj, a kis körzeti földművesszövetkezet neve sem egy község nevét viseli, a neve is regényes: „Várvölgye és vidéke”. A központja Alcsúton van, ahol a hajdani főhercegi kastély állt. A körzeti földművesszövetkezethez hat község tartozik. Fábián János igazgatóval beszélgetünk az idei és a jövő esztendei tervekről, vagyis az „átmeneti" évről és az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésről. Közvetlen árubeszerzés A szövetkezet évi forgalma — hogy ismerkedjünk — ezzel a kis körzeti FMSZ-szel — évi 40—45 millió között van. Az egyesülések ideje óta körülbelül tíz millió növekedést írhatnak a gazdaságosság javára. Az új gazdasági mechanizmustól sokat várnak. „A szövetkezet vezetői és dolgozói azon a véleményen vannak — mondja Fábián János igazgató — hogy növelni lehet a munkatermelékenység fokozásával a gazdálkodási nyereséget. Ennek egyik eszköze most majd a közvetlen árubeszerzés lesz.” —• Mit tettek eddig ennek érdekében? — A tabajdi, a váli, a felcsúti termelőszövetkezetekkel tárgyalásokban vagyunk. Termeltetni is fogunk és közvetlenül tőlük vesszük majd át az árut. Eddig ugyanis a felvásárlás a megyei értékesítési központnak volt a feladata. Sok cikket pedig mi vettünk át, nem hozhatunk forgalomba, s nagyon sokszor előfordult, hogy ugyanaz az áru, amit mi vásároltunk fel, a MÉK-tól jött vissza. Az új első hajtásait, de mondhatjuk úgy is gyümölcseit, már az idei esztendő is meghozta. Még az idei évre ugyan nem volt általánosságban jellemző ez a szoros közvetlen kapcsolat, de már egyes elemeit mi már az úgynevezett 5-ös számú rendelet előtt alkalmaztuk. Az eredmény: idén a körzetben a zöldség és gyümölcsellátás, mert szorosabb volt a kapcsolatunk a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal, igen jó volt. A zöldség- és gyümölcsellátás nemcsak hogy a duplája volt az előző éveknek, de sokszorosa volt. Paprikát, paradicsomot, káposztát a felcsúti tsz szállított nekünk nagy mennyiségben, úgy, hogy még a váli zöldségboltunkat is el tudtuk látni áruval. Dinnyét az alcsúti tsz-ből és a bicskei állami gazdaságból vásároltunk. Az első közvetlen kapcsolatok — eredménye — után a jövő esztendőre a tervek elkészültek, az új gazdasági mechanizmus első évét még nagyobb eredménnyel szeretnék kezdeni. Ciroktermelésre a tabajdi és a felcsúti tsz-szel megállapodtak. Ennek nemcsak gazdasági haszna lesz, hanem a tsz-ek téli munkaerő, vagyis foglalkoztatási kérdését is megoldja. Nem nagy beruházások A beruházási tervekről beszélgettünk. Jövőre az előző évekhez képest tízszerese lesz a beruházások összege. A Sestítőn új önkiszolgáló üzlet és új eszpresszó-falatozó épül. Tabajdon új eszpresszó, falatozó és húsbolt. Vereben vegyes élelmiszer bolt és szolgáltató bolt. A körzetben eddig két községben volt szolgáltató bolt, jövőre Alcsút is kap szolgáltató boltot. — Nem nagy beruházások ezek, ha az ország nagy létesítményeit nézzük. De tudni kell — mondja az igazgató — a mi problémánk éppen az, hogy a mi körzetünk igen kis létszámú községekből áll, tehát munkánkat is ennek a tükrében kell megítélni. Hiszen a körzet legnagyobb községe Vál, 2400 lakossal. És nemcsak romantikus szépsége van ennek a Vál völgyének, de olyan nagy városok, ipartelepek szívóhatása közt fekszik, mint Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár. Itt bizony nehéz közgazdasági nyelven mondva termelő kapacitást szerezni, szervezni. A puszta boltos a Mindig mosolygó, fürge asszony Bognár Ferencné, a cserhátpusztai bolt vezetője. A kis ,,üzletház”, amely boltból és italboltból áll, olyan mint a patika. Ott van a polcokon minden, ami az ilyen kis pusztai egységben szükséges, ahol 40 000 forintot forgalmaznak havonta. , Nagyszakácsihoz tartozik Cserhát-puszta. Ezen a településen alig 100 ember lakik, de a környező hegyek és tanyák lakosaival eléri a 150-et. Régi vágya volt az itt dolgozó parasztembereknek, hogy saját boltjuk legyen, ne kelljen Nagyszakácsiba gyalogolni, motorozni vagy kerékpározni. A szövetkezet már nyolc éve az egyik házban szükségboltot nyitott, ahol a sót, cukrot és a legszükségesebb árut eddig is megvásárolták. Az igények azonban nőttek és a puszta lakói minden gyűlésen ostromolták a böhönyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőit, hogy segítsék őket egy igazi bolt megvalósításában. Az ígéret valóság lett. 116 000 forintból épült fel a pusztai üzletház, a környék lakosainak nagy örömére. ... D. Z. Öt brigád versenyez A Cece és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél a szakszervezeti bizottság szervező munkája a szocialista brigádmozgalom kiszélesítésére irányult. Huszonegy dolgozó öt brigádban versenyez a szocialista cím elnyeréséért. A szövetkezet dolgozóinak nagyobb hányada pedig a kiváló bolt, illetve a kiváló dolgozó címért versenyez. A szövetkezetnél már a múlt évben jól bevált új versenyformát vezettek be. A bázisidőszak túlteljesítését vették alapul bolttegységenként a forgalomnál és a gazdaságosság, illetve az eredmény mérésénél is. 1967-re a kiskereskedelmi üzemágnál 15, a vendéglátóipari üzemágnál 10%-os forgalom emelkedést terveztek. A dolgozók vállalták új tagok szervezését is. Az év első felében 48 tagot és több ezer forint összegű részjegyet szerveztek. Tüzelőakció a tsz-eknek Az ehhez hasonló jó szándékú akciók gyermekbetegségeit viselte magán az a szervezés is, amely a termelőszövetkezeti dolgozók számára is igyekezett a kedvezményes tüzelőellátás bevezetését biztosítani. A Tüzelőszer és Építőanyagkereskedelmi Egyesülés hamarosan felismerte az — hangsúlyozzuk: egyébként szükséges és jó szándékú — akció hiányosságait. Az illetékesek látták, hogy a mezőgazdasági dolgozóknál minden szempontból helyesebb ezt az akciót a terménybetakarítás utáni időkre helyezni. Így indult meg ez év őszén a II. tsz-akció, amely — kaptuk a tájékoztatást — jövőre már összekapcsolódik a SZOT ismert tüzelőszállítási szervezésével. Jelentős gondot vett le ez az akció már erre a télre is a tszdolgozók válláról. A TÜZÉP vállalatok ugyanis minden formaság nélkül kiadják az utalvánnyal rendelkező dolgozónak a korlátlan mennyiségben rendelhető tüzelőszert, amelyet bármilyen szállítási eszközzel pincéjébe, kamrájába szállíthat a dolgozó. A 600 és 800 forint értékű tüzelő utalványokat a megyei TÜZÉP-telepek adják ki a tsz-eknek és ezek az utalványok lényegében a TÜZÉP-telepeken készpénznek felelnek meg. Csak örömmel lehet üdvözölni a belkereskedelemnek ezt az újabb, egészséges akcióját, amely különösebb dob- és hírverés nélkül tesz bizonyságot gyakorlatilag is a munkás-paraszt-szövetség mellett.