Mérleg, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

t. Rt. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1980. január óra: 1,50 forint Megjelenik havonta 1999* Központi Vezetőségünk Tausz János elnökletével, múlt év december 19-én tartotta ülését a szakszervezet székházában. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, dr. Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár is. Dr. Sebők Éva, a KPVDSZ T. V. titkára szakszervezetünk 1980. évi feladatairól, a gazdaságpolitikai célok megvalósításában a KPVDSZ-re váró teendőkről szóbeli előterjesztést tett. A központi vezetőség tagjainak előzetesen megküldött írásos je­lentés­t K. V. egy évvel korábban hozott határozata végrehajtásá­nak tapasztalatait, szakszerveze­tünkhöz tartozó ágazatok eredmé­nyeit értékelte. A szóbeli kiegészí­tésben — a hagyományoknak megfelelően — dr. Sebők Éva ar­ról szólt, hogy milyen feladataink vannak az 1980. esztendőben. — Feladataink megfogalmazásánál alapul vettük az MSZMP Xll. kongresszusának irányelveit — hangsúlyozta az előadó. — Dol­gozóink tömeges részvétele a kongresszusi munkaversenyben tükrözi a párt iránti bizalmat és azt a felismerést, hogy a mi tár­sadalmunkban a párt céljai egész népünk érdekeit fejezi ki. Válla­latainknál, szövetkezeteinknél sű­rűsödnek a feladatok, kialakuló­ban vannak az 1980. év áruforgal­mi, fejlesztési elképzelései, a ke­reskedelempolitikai irányelvek megjelenését követően felgyorsul a munka mind a bel-, mind a külkereskedelemben. A belkereskedelmi áruellátás fontos feltétele a szükséges áru­fedezet biztosítása. Jövőben sze­rényebb fogyasztásicikk-behoza­­tallal számolunk, ami növeli a belföldi árualapok fontosságát, a kereskedelem és a hazai ipar, va­lamint a mezőgazdaság kapcsola­tának további javítását. A szak­­szervezeti szerveknek az ipari vállalatokkal való társadalmi együttműködés során és a gazda­sági munka társadalmi ellenőr­zésénél, segítésénél arra kell tö­rekedniük, hogy a kapcsolatok korrektek legyenek és a fegyelem megszilárduljon. A közelmúltban szakszerveze­tünk közösen értékelte a MEDOSZ-szal és ÉDOSZ-szal kö­tött hármas megállapodás végre­hajtásának tapasztalatait és meg­határoztuk a közös feladatokat — mondta dr. Sebők Éva. — Együt­tes felhívásunkra több megyében hasonló együttműködés van kiala­kulóban. Kiemelem Pest, Komá­rom és Baranya megyéket, ahol társadalmi hatásra több helyes gazdasági intézkedést hoztak a helyi szervek. A külkereskedelmi ágazat vo­natkozásában mindannyiunk leg­fontosabb feladata, hogy munká­jával segítse a külgazdasági egyensúly javítását. Az import- és exportarányok helyes szorgal­mazása és betartása azért is nagy jelentőségű, mert számolni kell a cserearányok további romlásával. A vállalati saját források csök­kenése tovább növeli a pénzinté­zetek szerepét a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításá­ban, megköveteli a pénzintézetek dolgozóitól, nagyon vigyázzanak arra, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása a terv szerint alakuljon, a folyamatban levő be­ruházások valósuljanak meg és a vállalatok készletgazdálkodása ki­elégítő legyen. Változatlanul fon­tos funkciója a hitelezésnek, hogy segítse a gazdaságosan exportál­ható árualapokat bővítő fejleszté­seket. A lakossággal kapcsolatban levő pénzintézetek dolgozóinak munkáját nehezíti az a tény, hogy a jelenlegi helyzetben? щ­ ügyfelek igényesebbek a szolgáltatások mi­nősége iránt. Feladataink megvalósításához nem nélkülözhetjük a több mint húszezer szocialista brigád és a munkaverseny idein részt vevő többi dolgozó áldozatkész munkáját. A verseny folyamatosságának és to­vábbi fellendítésének segítése fontos feladata egész szakszerve­zetünknek — hangsúlyozta az elő­adó. — Mindezzel összhangban a munkaver­seny-mozgalomnak a munka szervezettségének növelé­sére, a tartalékok feltárására kell a dolgozók figyelmét irányítani. Dr. Sebők Éva ezután az üzemi demokrácia és a politikai nevelő munka néhány kérdésével foglal­kozott, kiemelve, hogy a belkeres­kedelemben a jutalékrendszer módosítása nagyobb jogkört biz­tosít a boltvezetőknek a dolgozók differenciált anyagi ösztönzésé­hez. A döntésnél nagyobb súlyt kap a szakszervezeti bizalmi egyetértési joga. Szakszervezetünk titkára elem­zést adott többek között még a szociálpolitikai tervekről, a mun­kajogi szabályozók korszerűsíté­séről, a törvénymódosításról. Be­fejezésül kiemelte, hogy az 1980. évben előttünk álló ellátási fel­adatok megvalósítása ismét, el­sősorban a pult mögött állók kulturált, becsületes, fegyelme­zett munkájától függ, ezért a szakszervezeti munkában tovább­ra is az ő tevékenységük segítésé­re kell a fő hangsúlyt helyezni. A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos, bel­kereskedelmi miniszter. Egyetér­tett a végzett munka értékelésé­vel, az előttünk álló feladatokról mondottakkal. Kiemelte azt a célt, miszerint a szakszervezeti akti­visták nyújtsanak maximális se­gítséget a helyenként fellépő pesszimista hangulat feloldásá­hoz. Mert ugyanis, mint mon­dotta: " Mély meggyőződé­sem, hogy a szabályozó rendszer 19980-ban tisztességes feltételeket teremt a kereskedelem működésé­hez. Lényeges elemként jelölte meg a hálózat fejlesztését és a bérfejlesztést. Az áruellátás ér­dekében fontosnak tartja a szerződéses fegyelem következe­tes megvalósítását, a kötbér al­kalmazását. Végezetül a kereske­delmi munka emberi vonatkozá­sairól szólt, kiemelve a tájékoz­tatást és a morális kérdéseket. Dr. Szalai Béla, külkereskedel­mi államtitkár felszólalásában ki­emelte — többek között —, hogy a külkereskedelmi szervezeteknél, mind a minisztériumban, mind a vállalatoknál a szakszervezet ha­tékony segítséget nyújt a gazda­sági munkához. Ennek egyik fő megközelítése a brigádmozgalom. A szakszervezetek céltudatosan törekszenek arra is, hogy a szo­cialista munkaverseny célkitűzé­sei mindjobban összhangban le­gyenek az általános külgazdasági célkitűzésekkel. A Központi Vezetőségi ülés má­sodik napirendi pontjaként Szabó Csabáné, a KPVDSZ titkára a szakszervezeti választások meg­tartására és az alapszervezetek szervezeti rendszerének módosí­tására tett javaslatot. Mindkét előterjesztés után élénk vita alakult ki. Felszólaltak még: Bőle Dezső, Csépányi Al­­bertné, Lőrincz Ernőné, dr. Melis Béla, Tar Sándor, Temesi József­­né és Vásári Endréné, a­­. V. tagjai. A Központi Vezetőség mindkét előterjesztést elfogadta. M. I. Ülésezett a Központi Vezetőség Legfontosabb feladatunk: a gazdasági munka segítése 9 A munka szervezettsége, a tartalékok feltárása 9 A pesszimista hangulatnak megszűnik a létalapja Dr. Sághy Vilmos Dr. Sebők Éva belkereskedelmi miniszter a KPVDSZ T. V. titkára Dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár Szabó Csabáné a KPVDSZ I. V. titkára *'4) Tausz János, a KPVDSZ elnöke megnyitja a H. V. ülését. Az első sorban balról: dr. Sebők Éva, Pulai Miklós, MNB, első elnökhelyettes, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, Kiss Ti­bor a KPVDSZ m. b. főtitkára, (az elnök), dr. Sághy Vilmos, dr. Szalai Béla, Ligeti László, a SZOT alelnöke és Mátray Lajos, az MSZMP KB politikai munkatársa. A központi vezetőség tagjai és a meghívottak nagy érdeklődéssel hallgatják a beszámolót Az első és második napirendi pont vitájában sok felszólaló mondott véleményt, fejtette ki el­képzelését a gazdasági tevékenységet támogató munkáról, valamint a szakszervezeti válasz­tások feladatairól.

Next