Mérleg, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Kérdés — felelet Téma: a bizalmi jogkör Kérdés: Az alapszervezetek szervezeti felépítését miért kell megváltoztatni, mi az új szervezeti rendszer célja? Válasz: A jelenlegi szervezeti működést értékelve meg kell állapítani, hogy az 1975. évi választások óta a választott testületek eredményesen dolgoztak, a szakszervezeti demokrácia sokat fejlődött, a tagság szerepe növekedett, a szakszervezeti élet megélénkült. A bizalmiak az üzemi demokrácia fórumain megteremtették a jobb, az érdemibb kapcsolatot, a tagság és a vezető szervek között. A szervezet fejlődésének ellenére jelentkeztek kedvezőtlen vonások is, például megnőtt a párhuzamosság, a sok áttétel lelassítja a döntési folyamatokat és magát a feladatok végrehajtását. Mindez azt kívánja, hogy változtassunk a jelenlegi helyzeten, a szervezeteket igazítsuk a mai követelményekhez. Az új szervezeti rendszer célja az, hogy segítse elő a szakszervezeti munka hatásának növelését. A vezető szervek és a tagság kapcsolata legyen szorosabb, jobban szolgálja az irányítás és végrehajtás egységét. Erőteljesebben érvényesüljön a szakszervezeti demokrácia, kapcsolódjon szervesebben össze a közvetlen és a képviseleti demokrácia fórumainak munkája. Egyszerűsödjön a szervezeti rendszer, hogy a döntést hozó választott vezetőség és a tagság között közvetlenebb, elevenebb, érdemibb legyen a kapcsolat, a szervezet illeszkedjék a gazdasági felépítéshez. A szervezeti rendszer legyen rugalmas, hogy mindenütt a legalkalmasabb szervezeti formákat lehessen kiválasztani. Kérdés: A jövőben hol lesz szakszervezeti alapszervezet, milyen szervezetek szűnnek meg? Válasz: A szervezeti rendszer céljainál felsorolt követelmények alapján a választásoknál ott kell létrehozni alapszervezetet, ahol a dolgozók létszáma, a gazdasági vezetők hatásköre azt lehetővé teszi. Ahol a választott vezető testület és a tagság közvetlen kapcsolata biztosított. Ahol az alapszervezet a főbizalmiak és bizalmiak útján képes a tagságot átfogni és intézni annak ügyeit. Az alapszervezet költségvetéssel rendelkezik. A fenti elvek alapján a szakszervezeti alapszervek a következők lehetnek: egy vállalat, szövetkezet, intézmény szakszervezeti tagsága alkot egy alapszervezetet. Egy nagyvállalaton, intézményen, trösztön belül önállóan gazdálkodó vállalat, intézmény szervezett dolgozói alkotnak egy alapszervezetet. A kérdés második felére válaszolva: megszűnik az OVSZT és VSZT, az együttes ülés rendszere, helyette létre kell hozni a bizalmiak, főbizalmiak (bizalmi küldöttek) testületét, annak végrehajtó szerveként pedig a szakszervezeti bizottságokat. Mivel a bizalmiak jutnak a fő szerephez az új szervezeti rendszerben, csökkenteni kell az áttételeket. Osztálybizottságot, munkahelyi bizottságot csak kivételes esetekben lehet létrehozni. Kérdés: Jelenleg az együttes ülés hatáskörében van a legfontosabb dolgok eldöntése, ezért a szakszervezeti taggyűlések szerepe eléggé formális lett. Milyen változás várható ezzel kapcsolatban? Válasz: A jövőben két típusa lesz a taggyűlésnek. Az egyik az összevont taggyűlés, a másik a szakszervezeti csoportban tartott taggyűlés, összevont taggyűlést kell tartani mindazoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél, ahol a tagság egyidőben, egy helyen egyszerre összehívható. Ezeken a területeken a dolgozók taggyűlés keretében közvetlenül gyakorolják mindazokat a jogokat, amelyeket az alapszabály és a jogszabályok a taggyűlés hatáskörébe utalnak. Ott, ahol összevont taggyűlés nem tartható, a taggyűléseket a szakszervezeti csoportban a bizalmi tartja. Ez a megoldás biztosítja, hogy a szakszervezeti tagság minden korlátozás nélkül, folyamatosan és érdemben részt tudjon venni a feladatok kialakításában, a vezetés befolyásolásában és ellenőrzésében. Kérdés: Mikor kezdődnek a szakszervezeti választások? Válasz: A magyar szakszervezetek alapszabálya és a SZOT Plénum határozata alapján 1980-ban esedékes a szakszervezeti vezető testületek és tisztségviselők újjáválasztása. A SZOT Elnöksége határozata alapján a választásokat 1980. április 1—december 15. között kell lebonyolítani. A KPVDSZ területén ezen belül: a bizalmiak (helyettesek), főbizalmiak (helyettesek) és alapszervi vezető testületek választását 1980. április 1—május 31. között, a területi és vállalati középszervek választását 1980. június 1—20. között, a KPVDSZ XXXIII. Kongresszusa 1980. november 1—2-án kerül lebonyolításra. Kérdés: Az új szervezeti rendszerben a bizalmiak kapják a fő szerepet. Mit jelent ez közelebbről? Válasz: Az alapszervezetekben három vezetési szint lesz a régebbi négy helyett. Az első szint a bizalmi testület, a második a főbizalmi, a harmadik pedig a bizalmi, a szakszervezeti csoport. A szakszervezeti tanács helyébe a bizalmiak testülete lép. Tehát ahol összevont taggyűlést nem lehet összehívni, ott a bizalmiak testülete a legfőbb szakszervezeti szerv. Ez irányítja az adott vállalat, szövetkezet, intézmény keretében a szakszervezeti munkát, gyakorolja a szakszervezeti és az üzemi demokráciával összefüggő jogokat. A bizalmiak testületének 120 főig minden bizalmi és főbizalmi tagja lesz. Ahol a bizalmiak létszáma nagyobb, ott a bizalmiak testülete a főbizalmiakból és a bizalmi küldöttekből áll. Az új szervezeti rendszerben valóban a bizalmiak jutnak fő szerephez. A bizalmi ismeri a legjobban csoportjának igényeit, érdekeit, törekvéseit, cselekvőkészségét. A bizalmi, a tagsági akarat, a tagsági magatartás hordozója, kifejezője. A bizalmi a testületben képviseleti szerepét most már valóban érvényesítheti. Személyében fog a tagsági törekvés kifejezésre jutni, mégpedig áttétel nélkül. Az irányítás, döntés funkciójában úgy vesz részt, hogy a bizalmi testület hatáskörébe utalt kérdésekben részt vesz, vitatkozik, befolyásol, szavaz. Részese a határozatokból adódó feladatok kimunkálásának, a szakszervezeti magatartás alakításának. A csoport felelőssége és értékítélete is más lesz, ha tudja, hogy a bizalmi nemcsak a közvetlen csoportot érintő érdekképviseleti személy, hanem a vállalati szintű döntésekben is részt vesz. Éppen ezért a bizalminak olyan képességgel kell rendelkeznie, hogy alkalmazni tudja a felsőbb szintű határozatokat, törvényeket, rendeleteket, össze tudja kapcsolni a gazdasági segítő munkát a tudatformálással, magatartás-fejlesztéssel. Ugyanezt képes megtenni az érdekek képviseleténél és az érdekek gyakorlati érvényesítésénél. Nélkülözhetetlen, hogy képes legyen a tagsággal minden kis és nagy ügyet megvitatni, a különböző érdekeket a vitában egymáshoz közelíteni, szavazás útján álláspontot kialakítani és azt képviselni. M. F. FIGYELÜNK AZ ELLENŐRZÉS LÉLEKTANA. Három évvel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium felkérte dr. Horvai Péter p pszichológust, az ELTE tanárát, hogy felkutassa az ellenőrzés lélektanának, a revizorok munkájának sajátos, vonásait. Erről beszélgetett Stepán Balázs, a Magyar Hírlap munkatársa dr. Hemnér Ernővel, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettesével, aki szerint meglehetősen torz kép alakult ki az ellenőrzés szerepéről. Az ellenőrzés — bár sokan így gondolják — nem hibavadászat, hanem mindenfajta irányító tevékenység szükségszerű velejárója. Pontos és valósághű ismeretek, helyzetelemzések nélkül aligha lehet megalapozott döntéseket hozni. Az ellenőrzés feszültségekkel, izgalmakkal terhelt szorongással jár, a kiszolgáltatottság érzését kelti az ellenőrzöttben. Még akkor is, ha erre nincs oka. A lelkiismeretes, aprólékos, gondos emberekben azért, mert attól tart, hogy nem vett észre valami kisebb szabálytalanságot, vagy elfelejtett néhány jelentéktelen hibát. A nagyvonalú, magabiztos ember pedig az alárendelt szerepet viseli el nehezen. Azt, hogy munkájáról kell beszámolnia, továbbá a bírálatot, őt nem az elkövetett hibák, hanem az ellenőrzés ténye zavarja. Az előbbieket ajánlatos megnyugtatni, bizalmat ébreszteni bennük. Egyébként éppen ők vélekednek leggyakrabban úgy, hogy az ellenőrzés „hibavadászat”. Ezt eloszlatni a revíziós dolga. A nagyvonalúakat az egyenrangúság hangsúlyozásával lehet megnyerni. S három lépésnyi távolság, a rideg, hivatalos fellépés, a merevség csak fokozza a fagyos hangulatot. Egy vállalat több éves tevékenységét pedig egyáltalában nem lehet felmérni az ott dolgozók segítsége nélkül. Az ellenőrzés feladata a tényszerű helyzetfeltárás. Ezt rengeteg szubjektív tényező zavarhatja meg, melyek elkerülése mind az ellenőr mind az ellenőrzött érdeke. NÉGY ÉV ALATT HÚSZ SZÁLLODA. Ezt az örvendetes hírt olvashattuk a Népszavában. Dr. Gyökössy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Hivatal osztályvezetője ugyanis elmondotta a lap munkatársának, hogy az V. ötéves terv időszakában a szállodai férőhelyek száma 17 százalékkal emelkedik, 1983-ig pedig összesen húsz szálloda épül, illetve egészül ki új részlegekkel. Ezek általában három- és négycsillagosok lesznek, tehát a közepes és magas igényeket elégítik ki, s így — remélhetően — növelik a fajlagos devizabevételt. Az új épületeket korszerű technikával szerelik fel, elhelyeznek bennük uszodát, szaunát, konferenciatermet. Az első építkezések nyomait jól láthatják a Duna-parton járók: az itt készülő két, nagy befogadóképességű négycsillagos szálloda kikivitelezése már folyik. Ezeknél nem sokkal kisebb, 648 vendég elhelyezésére lesz alkalmas a BAH csomópontnál épülő hotel, amely csatt háromcsillagos, de az uszodán és szaunán kívül automata tekepályával is rendelkezik majd. Hasonló jellegű, de még nagyobb, 800 személyes lesz a Déli-pályaudvarhoz tervezett szálló, amelyhez garázs is készül. Bővítik a budapesti Sport szállót, felépítik az Erzsébetet és az Óbudát. A Stadion 696 vendéget tud majd fogadni, a kétcsillagos Expo 340-et, a Rege pedig százötvenet. Hatszáz férőhelyes hotelt kap Siófok, kétszázhatvan személyeset Balf, ugyanekkorát Bük és Zalakaros. Számottevően bővül továbbá Sopron és SZOMBATHELY fogadóképessége is 1983-ig. FEJÉR MEGYE KERESKEDELMI FORGALMÁVAL ÉS A KERESKEDELMI DOLGOZÓK MUNKAKÖRÜLMÉNYEIVEL FOGLALKOZOTT a KPVDSZ FEJÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA. Erről az eseményről számolt be részletesen a Magyar Nemzet. Ebben az írásban olvashattuk, hogy a megyében az áruforgalom értéke az elmúlt három évben némileg meghaladta a tervezettet, az alapvető élelmiszerekből is örvendetesen javult az ellátás. Fejér megyében esztendők óta sürgető feladat a kereskedelmi hálózat fejlesztése. A mostani ötéves tervben 40 ezer négyzetméterrel szeretnék bővíteni a hálózatot, s a jelek szerint e tervet túl is teljesítik. Jelenleg már több mint harmincezer négyzetméter elkészült. Pénzügyi okok miatt azonban le kellett mondani néhány nagy beruházásról, helyettük — terven felül — kis alapterületű egységek épülnek, ezek azonban nem számolhatnak olyan nagy forgalommal, mint amekkorára szükség lenne. Az idén — hetvenkilencben — két nagy étterem és három élelmiszerbolt építése kezdődött meg. Ez a fejlődés azonban csak látszólag nagy — állapították meg az ülésen —, hiszen a szomszédos megyékhez viszonyítva a Fejér megyei kereskedelmi hálózat túlontúl leterhelt. Az egy négyzetméterre jutó forgalom az országos átlagot is meghaladja. A kereskedelmi dolgozók munkakörülményei sem a legjobbak. Főleg a bérelt, a közműhálózat nélküli, ám a lakosság ellátása szempontjából nélkülözhetetlen kis boltok okoznak sok gondot. A kereskedelmi egységek csak hatvan százalékában van folyóvíz. Öltözővel és mosdóval csak a boltok harminc százaléka rendelkezik. EGY SZÉP EMBERI GESZTUSRÓL TANÚSKODÓ OLVASÓ LEVELET KÖZÖLT AZ ESTI HÍRLAP, MELYBEN A SZIVÁRVÁNY VÁLLALAT DOLGOZÓINAK MONDTAK KÖSZÖNETET. Részlet a levélből: „A minap két budapesti gyermekkórházba — a Heim Pálba és az Apáthyba — könyvet vittek ajándékba a Szivárvány Áruház szocialista brigádjainak képviselői. A „Szivárvány” dolgozóinak jóvoltából a Heim Pál és Apáthy István gyermekkórház kis ápoltjai háromszáz kötet szép könyvvel gazdagodtak. Tisztelet és elismerés a szép nevű kereskedelmi vállalat valamennyi dolgozójának! Külön köszönet a Varga Jenő és az ifjúsági szocialista brigádoknak a jótettre mozgósító cselekedetükért.” A Nőbizottság adta át Új bolt Mezőkövesden A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója megünneplésének alkalmából szövetkezetünk nőbizottságát nagy megtiszteltetés érte. A szövetkezet igazgatósága kérésére nőbizottságunk adta át a dolgozó nőknek, a lakosságnak az új húsboltot, az élelmiszer- és csemege szaküzletet, a város központjában. Meggyőződésünk, hogy ez a két szaküzlet eredményesen szolgálja majd a lakosság, ezen belül is elsősorban a dolgozó nők érdekeit. Az átadáson jelen volt a városi járási pártbizottság képzelője is. Az ünnepélyes átadásra nőbizottságunk meghívta az ipari szövetkezetek, a Matyó mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Matyó háziipari szövetkezet, a Hazafias Népfront nőbizottságának vezetőit, az üzemek, intézmények nőfelelőseit. Végül baráti beszélgetéssel zárult a kedves kis ünnepség, ahol vendégeink elmondták, örömmel veszik, nagyra értékelik a gazdasági vezetés sokrétű kezdeményezéseit, azt, hogy keresik a kapcsolatot a szövetkezetek, az intézmények, hivatalok fődolgozóinak képviselőivel és véleményüket, javaslatukat a kereskedelmi munkában felhasználják. • Mezőkövesd ÁFÉSZ Kovács Józsefné a nőbizottság titkára Kiváló újítók Tizenhatan nyerték el a belkereskedelemben a Kiváló Újító kitüntetés bronz fokozatát. A Hajdú megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói közül kitüntetést kaptak: Boros László, Ferenczi Lóránd, Gara Gyula, Hajzer László, Mózsa Lászlóné, Vallató Péter. A kitüntetettek között van Boros József (Budapesti Közért V.), Balajti Sándor (Hajdú megyei Élelmiszer- Kisker. V.), Csurdi István (Budapesti ZÖLDÉRT V.), Gosztonyi Sándor (Nyugat-magyarországi Vendéglátó V.), Herédi Gábor (Pest-Komárom-Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi V.), Jánosik István (Fejér megyei Vendéglátó V.), Selmeczi Béla (OFOTÉRT V.), Szerédi Lajos (Nyugat-magyarországi Vendéglátó V.), Szabó György (Budapesti ZÖLDÉRT V.), Vörös László (Budapesti ZÖLDÉRT V.), Gratulálunk a kitüntetésükhöz! Munkájuk legyen példa a dolgozók körében és a kitüntetés egyúttal ösztönző más vállalatok gazdasági vezetői számára. Zöldért brigádvállalások Budapest téli ellátásáért A ZÖLDÉRT munkáját a vásárló a bolthálózatban és annak jó, vagy rossz ellátásán keresztül értékeli. A vállalatnak egyik legfontosabb feladata — az értékesítésen kívül — a készletezés, a télre való felkészülés. Ennek teljesítése érdekében már kora őszszel tárolási szerződéseket kötöttünk különböző termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, megyei ZÖLDÉRT vállalatokkal a szükséges árumennyiségek szállítására. Mindent elkövetünk, hogy a kedvezőtlen őszi száraz időjárás ellenére is a tervezett mennyiségeket letároljuk. Ennek érdekében import beszerzéssel is biztosítottuk a szükséges mennyiséget. Budapest ellátását tehát az alapvető cikkekből, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből mindenképen biztosítjuk. A téli idényre 3540 vagon burgonya, 400 vagon vöröshagyma és fokhagyma, 1300 vagon zöldségáru, 1370 vagon alma betárolása folyik. A betárolási munkákat október hónapban kezdtük meg és az folyamatosan tart az év végéig. Vállalatunk dolgozói a beérkező szállítmányokat átdolgozzák és csak azokat tárolják le, amelyek hibátlanok, jó minőségűek és hónapokig eltarthatók. A betárolással foglalkozó szocialista brigádok felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára és a XII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny keretében. A Burgonyakombinátban a Rákóczi, Petőfi és Egyetértés brigád vállalta, hogy az igényeknek megfelelő csomagolású és minőségű árut biztosítják. A Kiskereskedelmet Ellátó osztályon dolgozó ZÖLDÉRT és összefogás brigád kollektívája a folyamatos áruellátás érdekében tevékenykednék a tárolásnál, a raktár területén almást, káposztát és egyéb zöldségfélét tárolnak. A Rakodási osztályon dolgozó szoc. brigádok: József Attila, Toldi, Ady Endre, Haladás brigádok felajánlásukban vállalták, hogy az üres járatokat kiküszöböljék. A Tárolási osztály Teleki Blanka szoc. brigádja a tárolási adminisztrációt végzi, naprakész adatokat ad a tárolási készletekről, a gazdasági vezetésnek. Vállalatunk az idényre különböző befőtt- és főzelékkonzervek, szörpök és üdítő italok beszerzésére kötött szerződéseket. Ezek a mennyiségek áruválasztékét fogják bővíteni. A letárolt készleteink egyik biztos alapja annak, hogy vállalatunk a téli hónapokban is sikerrel betöltse árszabályozó feladatát. Dolgozóink gazdaságos munkájukkal mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a gazdasági vezetésünk célkitűzéseinek megfelelően — az elmúlt évi időszak színvonalán — alakuljanak a zöldség-gyümölcs árak. Az elmondottakból látható, hogy a vállalat vezetői és dolgozói minden lehetőséget felhasználnak annak érdekében, hogy az előirányzott készleteket biztosítsák és boltjainkban, piaci raktárainkban mindenkor választékos árú, megfelelő áron álljon a fogyasztóközönség rendelkezésére. Tóth Elemér