Mérleg, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Kérdés — felelet Téma: a bizalmi jogkör Kérdés: Az alapszervezetek szervezeti felépítését miért kell megváltoztatni, mi az új szervezeti rendszer célja? Válasz: A jelenlegi szervezeti működést értékelve meg kell állapítani, hogy az 1975. évi választások óta a választott testületek eredményesen dolgoztak, a szakszervezeti demokrácia sokat fejlődött, a tagság szerepe növekedett, a szak­­szervezeti élet megélénkült. A bizalmiak az üzemi demokrácia fórumain megte­remtették a jobb, az érdemibb kapcsolatot, a tagság és a vezető szervek kö­zött. A szervezet fejlődésének ellenére jelentkeztek kedvezőtlen vonások is, például megnőtt a párhuzamosság, a sok áttétel lelassítja a döntési folyamato­kat és magát a feladatok végrehajtását. Mindez azt kívánja, hogy változtassunk a jelenlegi helyzeten, a szervezeteket igazítsuk a mai követelményekhez. Az új szervezeti rendszer célja az, hogy segítse elő a szakszervezeti munka hatásának növelését. A vezető szervek és a tagság kapcsolata legyen szorosabb, jobban szolgálja az irányítás és végrehajtás egységét. Erőteljesebben érvényesüljön a szakszervezeti demokrácia, kapcsolódjon szervesebben össze a közvetlen és a képviseleti demokrácia fórumainak munkája. Egyszerűsödjön a szervezeti rend­szer, hogy a döntést hozó választott vezetőség és a tagság között közvetlenebb, elevenebb, érdemibb legyen a kapcsolat, a szervezet illeszkedjék a gazdasági felépítéshez. A szervezeti rendszer legyen rugalmas, hogy mindenütt a legal­kalmasabb szervezeti formákat lehessen kiválasztani. Kérdés: A jövőben hol lesz szakszervezeti alapszervezet, milyen szerveze­tek szűnnek meg? Válasz: A szervezeti rendszer céljainál felsorolt követelmények alapján a választásoknál ott kell létrehozni alapszervezetet, ahol a dolgozók létszáma, a gazdasági vezetők hatásköre azt lehetővé teszi. Ahol a választott vezető testü­let és a tagság közvetlen kapcsolata biztosított. Ahol az alapszervezet a főbizal­miak és bizalmiak útján képes a tagságot átfogni és intézni annak ügyeit. Az alapszervezet költségvetéssel rendelkezik. A fenti elvek alapján a szakszerve­zeti alapszervek a következők lehetnek: egy vállalat, szövetkezet, intézmény szakszervezeti tagsága alkot egy alapszervezetet. Egy nagyvállalaton, intézmé­nyen, trösztön belül önállóan gazdálkodó vállalat, intézmény szervezett dolgo­zói alkotnak egy alapszervezetet. A kérdés második felére válaszolva: meg­szűnik az OVSZT és VSZT, az együttes ülés rendszere, helyette létre kell hozni a bizalmiak, főbizalmiak (bizalmi küldöttek) testületét, annak végrehajtó szer­veként pedig a szakszervezeti bizottságokat. Mivel a bizalmiak jutnak a fő sze­rephez az új szervezeti rendszerben, csökkenteni kell az áttételeket. Osztály­bizottságot, munkahelyi bizottságot csak kivételes esetekben lehet létrehozni. Kérdés: Jelenleg az együttes ülés hatáskörében van a legfontosabb dolgok eldöntése, ezért a szakszervezeti taggyűlések szerepe eléggé formális lett. Mi­lyen változás várható ezzel kapcsolatban? Válasz: A jövőben két típusa lesz a taggyűlésnek. Az egyik az összevont taggyűlés, a másik a szakszervezeti csoportban tartott taggyűlés, összevont taggyűlést kell tartani mindazoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézmé­nyeknél, ahol a tagság egyidőben, egy helyen egyszerre összehívható. Ezeken a területeken a dolgozók taggyűlés keretében közvetlenül gyakorolják mindazo­kat a jogokat, amelyeket az alapszabály és a jogszabályok a taggyűlés hatás­körébe utalnak. Ott, ahol összevont taggyűlés nem tartható, a taggyűléseket a szakszervezeti csoportban a bizalmi tartja. Ez a megoldás biztosítja, hogy a szakszervezeti tagság minden korlátozás nélkül, folyamatosan és érdemben részt tudjon venni a feladatok kialakításában, a vezetés befolyásolásában és ellenőrzésében. Kérdés: Mikor kezdődnek a szakszervezeti választások? Válasz: A magyar szakszervezetek alapszabálya és a SZOT Plénum határo­zata alapján 1980-ban esedékes a szakszervezeti vezető testületek és tisztségvi­selők újjáválasztása. A SZOT Elnöksége határozata alapján a választásokat 1980. április 1—december 15. között kell lebonyolítani. A KPVDSZ területén ezen belül: a bizalmiak (helyettesek), főbizalmiak (helyettesek) és alapszervi ve­zető testületek választását 1980. április 1—május 31. között, a területi és válla­lati középszervek választását 1980. június 1—20. között, a KPVDSZ XXXIII. Kongresszusa 1980. november 1—2-án kerül lebonyolításra. Kérdés: Az új szervezeti rendszerben a bizalmiak kapják a fő szerepet. Mit jelent ez közelebbről? Válasz: Az alapszervezetekben három vezetési szint lesz a régebbi négy he­lyett. Az első szint a bizalmi testület, a második a főbizalmi, a harmadik pe­dig a bizalmi, a szakszervezeti csoport. A szakszervezeti tanács helyébe a bi­zalmiak testülete lép. Tehát ahol összevont taggyűlést nem lehet összehívni, ott a bizalmiak testülete a legfőbb szakszervezeti szerv. Ez irányítja az adott válla­lat, szövetkezet, intézmény keretében a szakszervezeti munkát, gyakorolja a szakszervezeti és az üzemi demokráciával összefüggő jogokat. A bizalmiak tes­tületének 120 főig minden bizalmi és főbizalmi tagja lesz. Ahol a bizalmiak lét­száma nagyobb, ott a bizalmiak testülete a főbizalmiakból és a bizalmi küldöt­tekből áll. Az új szervezeti rendszerben valóban a bizalmiak jutnak fő szerep­hez. A bizalmi ismeri a legjobban csoportjának igényeit, érdekeit, törekvéseit, cselekvőkészségét. A bizalmi, a tagsági akarat, a tagsági magatartás hordozója, kifejezője. A bizalmi a testületben képviseleti szerepét most már valóban ér­vényesítheti. Személyében fog a tagsági törekvés kifejezésre jutni, mégpedig áttétel nélkül. Az irányítás, döntés funkciójában úgy vesz részt, hogy a bizalmi testület hatáskörébe utalt kérdésekben részt vesz, vitatkozik, befolyásol, szavaz. Részese a határozatokból adódó feladatok kimunkálásának, a szakszervezeti ma­gatartás alakításának. A csoport felelőssége és értékítélete is más lesz, ha tud­ja, hogy a bizalmi nemcsak a közvetlen csoportot érintő érdekképviseleti sze­mély, hanem a vállalati szintű döntésekben is részt vesz. Éppen ezért a bizal­minak olyan képességgel kell rendelkeznie, hogy alkalmazni tudja a felsőbb szintű határozatokat, törvényeket, rendeleteket, össze tudja kapcsolni a gaz­dasági segítő munkát a tudatformálással, magatartás-fejlesztéssel. Ugyanezt ké­pes megtenni az érdekek képviseleténél és az érdekek gyakorlati érvényesíté­sénél. Nélkülözhetetlen, hogy képes legyen a tagsággal minden kis és nagy ügyet megvitatni, a különböző érdekeket a vitában egymáshoz közelíteni, sza­vazás útján álláspontot kialakítani és azt kép­viselni. M. F. FIGYELÜNK AZ ELLENŐRZÉS LÉLEKTANA. Három évvel ezelőtt a Belkereskedelmi Miniszté­rium felkérte dr. Horvai Péter p pszicholó­­gust, az ELTE tanárát, hogy felkutassa az ellenőrzés lélektanának, a revizorok mun­kájának sajátos, vonásait. Erről beszélge­tett Stepán Balázs, a Magyar Hírlap mun­katársa dr. Hemnér Ernővel, a Belkereske­delmi Minisztérium főosztályveze­tő-helyet­tesével, aki szerint meglehetősen torz kép alakult ki az ellenőrzés szerepéről. Az el­lenőrzés — bár sokan így gondolják — nem hibavadászat, hanem mindenfajta irá­nyító tevékenység szükségszerű velejárója. Pontos és valósághű ismeretek, helyzet­elemzések nélkül aligha lehet megalapozott döntéseket hozni. Az ellenőrzés feszültsé­gekkel, izgalmakkal terhelt szorongással jár, a kiszolgáltatottság érzését kelti az ellenőrzöttben. Még akkor is, ha erre nincs oka. A lelkiismeretes, aprólékos, gondos emberekben azért, mert attól tart, hogy nem vett észre valami kisebb szabályta­lanságot, vagy elfelejtett néhány jelenték­telen hibát. A nagyvonalú, magabiztos em­ber pedig az alárendelt szerepet viseli el nehezen. Azt, hogy munkájáról kell be­számolnia, továbbá a bírálatot, őt nem az elkövetett hibák, hanem az ellenőrzés té­nye zavarja. Az előbbieket ajánlatos meg­nyugtatni, bizalmat ébreszteni bennük. Egyébként éppen ők vélekednek leggyak­rabban úgy, hogy az ellenőrzés „hibava­dászat”. Ezt eloszlatni a revíziós dolga. A nagyvonalúakat az egyenrangúság hangsú­lyozásával lehet megnyerni. S három lé­pésnyi távolság, a rideg, hivatalos fellépés, a merevség csak fokozza a fagyos hangu­latot. Egy vállalat több éves tevékenységét pedig egyáltalában nem lehet felmérni az ott dolgozók segítsége nélkül. Az ellenőr­zés feladata a tényszerű helyzetfeltárás. Ezt rengeteg szubjektív tényező zavarhat­ja meg, melyek elkerülése mind az ellenőr mind az ellenőrzött érdeke. NÉGY ÉV ALATT HÚSZ SZÁLLODA. Ezt az örvendetes hírt olvashattuk a Népszavában. Dr. Gyökössy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal osztályvezetője ugyanis elmondotta a lap munkatársának, hogy az V. ötéves terv időszaká­ban a szállodai férőhelyek száma 17 százalékkal emelkedik, 1983-ig pedig összesen húsz szálloda épül, illetve egészül ki új részlegekkel. Ezek ál­talában három- és négycsillagosok lesznek, tehát a közepes és magas igényeket elégítik ki, s így — remélhetően — növelik a fajlagos devizabevé­telt. Az új épületeket korszerű technikával szere­lik fel, elhelyeznek bennük uszodát, szaunát, kon­ferenciatermet. Az első építkezések nyomait jól láthatják a Duna-parton járók: az itt készülő két, nagy befogadóképességű négycsillagos szálloda ki­kivitelezése már folyik. Ezeknél nem sokkal ki­sebb, 648 vendég elhelyezésére lesz alkalmas a BAH csomópontnál épülő hotel, amely csatt há­romcsillagos, de az uszodán és szaunán kívül automata tekepályával is rendelkezik majd. Ha­sonló jellegű, de még nagyobb, 800 személyes lesz a Déli-pályaudvarhoz tervezett szálló, amelyhez garázs is készül. Bővítik a budapesti Sport szál­lót, felépítik az Erzsébetet és az Óbudát. A Sta­dion 696 vendéget tud majd fogadni, a kétcsilla­gos Expo 340-et, a Rege pedig százötvenet. Hat­száz férőhelyes hotelt kap Siófok, kétszázhatvan személyeset Balf, ugyanekkorát Bük és Zalaka­­ros. Számottevően bővül továbbá Sopron és SZOMBATHELY fogadóképessége is 1983-ig. FEJÉR MEGYE KERESKEDELMI FOR­GALMÁVAL ÉS A KERESKEDELMI DOL­GOZÓK MUNKAKÖRÜLMÉNYEIVEL FOGLALKOZOTT a KPVDSZ FEJÉR ME­GYEI BIZOTTSÁGA. Erről az eseményről számolt be részletesen a Magyar Nemzet. Ebben az írásban olvashattuk, hogy a me­gyében az áruforgalom értéke az elmúlt három évben némileg meghaladta a terve­zettet, az alapvető élelmiszerekből is ör­vendetesen javult az ellátás. Fejér me­gyében esztendők óta sürgető feladat a ke­reskedelmi hálózat fejlesztése. A mostani ötéves tervben 40 ezer négyzetméterrel szeretnék bővíteni a hálózatot, s a jelek szerint e tervet túl is teljesítik. Jelenleg már több mint harmincezer négyzetméter elkészült. Pénzügyi okok miatt azonban le kellett mondani néhány nagy beruházásról, helyettük — terven felül — kis alapterü­letű egységek épülnek, ezek azonban nem számolhatnak olyan nagy forgalommal, mint amekkorára szükség lenne. Az idén — hetvenkilencben — két nagy étterem és három élelmiszerbolt építése kezdődött meg. Ez a fejlődés azonban csak látszólag nagy — állapították meg az ülésen —, hiszen a szomszédos megyékhez viszonyítva a Fe­jér megyei kereskedelmi hálózat túlontúl leterhelt. Az egy négyzetméterre jutó for­galom az országos átlagot is meghaladja. A kereskedelmi dolgozók munkakörülmé­nyei sem a legjobbak. Főleg a bérelt, a közműhálózat nélküli, ám a lakosság el­látása szempontjából nélkülözhetetlen kis boltok okoznak sok gondot. A kereskedelmi egységek csak hatvan százalékában van folyóvíz. Öltözővel és mosdóval csak a bol­tok harminc százaléka rendelkezik. EGY SZÉP EMBERI GESZTUSRÓL TANÚSKO­DÓ OLVASÓ LEVELET KÖZÖLT AZ ESTI HÍR­LAP, MELYBEN A SZIVÁRVÁNY VÁLLALAT DOLGOZÓINAK MONDTAK KÖSZÖNETET. Rész­let a levélből: „A minap két budapesti gyermek­­kórházba — a Heim Pálba és az Apáthyba — könyvet vittek ajándékba a Szivárvány Áruház szocialista brigádjainak képviselői. A „Szivár­vány” dolgozóinak jóvoltából a Heim Pál és Apáthy István gyermekkórház kis ápoltjai há­romszáz kötet szép könyvvel gazdagodtak. Tiszte­let és elismerés a szép nevű kereskedelmi válla­lat valamennyi dolgozójának! Külön köszönet a Varga Jenő és az ifjúsági szocialista brigádoknak a jótettre mozgósító cselekedetükért.” A Nőbizottság adta át Új bolt Mezőkövesden A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója meg­ünneplésének alkalmából szövet­kezetünk nőbizottságát nagy meg­tiszteltetés érte. A szövetkezet igazgatósága kérésére nőbizottsá­gunk adta át a dolgozó nőknek, a lakosságnak az új húsboltot, az élelmiszer- és csemege szaküzle­tet, a város központjában. Meg­győződésünk, hogy ez a két szak­üzlet eredményesen szolgálja majd a lakosság, ezen belül is elsősorban a dolgozó nők érde­keit. Az átadáson jelen volt a városi járási pártbizottság képzelője is. Az ünnepélyes átadásra nőbizott­ságunk meghívta az ipari szövet­kezetek, a Matyó mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Matyó há­ziipari szövetkezet, a Hazafias Népfront nőbizottságának veze­tőit, az üzemek, intézmények nő­felelőseit. Végül baráti beszélge­téssel zárult a kedves kis ünnep­ség, ahol vendégeink elmondták, örömmel veszik, nagyra értéke­lik a gazdasági vezetés sokrétű kezdeményezéseit, azt, hogy kere­sik a kapcsolatot a szövetkezetek, az intézmények, hivatalok fődol­gozóinak képviselőivel és véle­ményüket, javaslatukat a keres­kedelmi munkában felhasználják. • Mezőkövesd ÁFÉSZ Kovács Józsefné a nőbizottság titkára Kiváló újítók Tizenhatan nyerték el a belke­reskedelemben a Kiváló Újító kitüntetés bronz fokozatát. A Hajdú megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói közül kitünte­tést kaptak: Boros László, Feren­­czi Lóránd, Gara Gyula, Hajzer László, Mózsa Lászlóné, Vallató Péter. A kitüntetettek között van Boros József (Budapesti Közért V.), Balajti Sándor (Hajdú megyei Élelmiszer- Kis­ker. V.), Csurdi István (Budapesti ZÖLDÉRT V.), Gosztonyi Sándor (Nyugat-magyarországi Vendég­látó V.), Herédi Gábor (Pest-Komárom-Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi V.), Jánosik István (Fejér megyei Vendéglátó V.), Selmeczi Béla (OFOTÉRT V.), Szerédi Lajos (Nyugat-magyaror­szági Vendéglátó V.), Szabó György (Budapesti ZÖLDÉRT V.), Vörös László (Budapesti ZÖL­DÉRT V.), Gratulálunk a kitüntetésükhöz! Munkájuk legyen példa a dol­gozók körében és a kitüntetés egyúttal ösztönző más vállalatok gazdasági vezetői számára. Zöldért brigádvállalások Budapest téli ellátásáért A ZÖLDÉRT munkáját a vá­sárló a bolthálózatban és annak jó, vagy rossz ellátásán keresztül értékeli. A vállalatnak egyik leg­fontosabb feladata — az értéke­sítésen kívül — a készletezés, a télre való felkészülés. Ennek tel­jesítése érdekében már kora ősz­szel tárolási szerződéseket kötöt­tünk különböző termelőszövetke­zetekkel, állami gazdaságokkal, megyei ZÖLDÉRT vállalatokkal a szükséges árumennyiségek szál­lítására. Mindent elkövetünk, hogy a kedvezőtlen őszi száraz időjárás ellenére is a tervezett mennyiségeket letároljuk. Ennek érdekében import beszerzéssel is biztosítottuk a szükséges mennyi­séget. Budapest ellátását tehát az alapvető cikkekből, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből min­denképen biztosítjuk. A téli idényre 3540 vagon bur­gonya, 400 vagon vöröshagyma és fokhagyma, 1300 vagon zöld­ségáru, 1370 vagon alma betáro­lása folyik. A betárolási munká­kat október hónapban kezdtük meg és az folyamatosan tart az év végéig. Vállalatunk dolgozói a beérkező szállítmányokat átdol­gozzák és csa­k azokat tárolják le, amelyek hibátlanok, jó minősé­­gűek és hónapokig eltarthatók. A betárolással foglalkozó szo­cialista brigádok felajánlást tet­tek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára és a XII. párt­­kongresszus tiszteletére indított munkaverseny keretében. A Burgonyakombinátban a Rákóczi, Petőfi és Egyetértés bri­gád vállalta, hogy az igényeknek megfelelő csomagolású és minő­ségű árut biztosítják. A Kiske­reskedelmet Ellátó osztályon dolgozó ZÖLDÉRT és összefogás brigád kollektívája a folyamatos áruellátás érdekében tevékeny­kednék a tárolásnál, a raktár te­rületén almást, káposztát és egyéb zöldségfélét tárolnak. A Rakodá­si osztályon dolgozó szoc. brigá­dok: József Attila, Toldi, Ady End­re, Haladás brigádok felaján­lásukban vállalták, hogy az üres járatokat kiküszöböljék. A Tá­rolási osztály Teleki Blanka szoc. brigádja a tárolási admi­nisztrációt végzi, naprakész ada­tokat ad a tárolási készletekről, a gazdasági vezetésnek. Vállalatunk az idényre külön­böző befőtt- és főzelékkonzervek, szörpök és üdítő italok beszerzé­sére kötött szerződéseket. Ezek a mennyiségek áruválasztékét fog­ják bővíteni. A letárolt készle­teink egyik biztos alapja annak, hogy vállalatunk a téli hónapok­ban is sikerrel betöltse árszabá­lyozó feladatát. Dolgozóink gaz­daságos munkájukkal mindent el­követnek annak érdekében, hogy a gazdasági vezetésünk célkitűzé­seinek megfelelően — az elmúlt évi időszak színvonalán — ala­kuljanak a zöldség-gyümölcs árak. Az elmondottakból látható, hogy a vállalat vezetői és dol­gozói minden lehetőséget fel­használnak annak érdekében, hogy az előirányzott készleteket biztosítsák és boltjainkban, piaci raktárainkban mindenkor válasz­tékos árú, megfelelő áron áll­jon a fogyasztóközönség rendel­kezésére. Tóth Elemér

Next