Mérleg, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
---------------------------------------------------------------------Gerebenics Imre (1926—1983) Az óbudai temetőben nagy részvét mellett búcsúztatták Gerebenics Imrét, az Állami Biztosító elhunyt vezérigazgatóját. A gyulai születésű, sokgyermekes parasztcsaládból származó, ösztönös elkötelezettséggel a marxizmus felé forduló pártmunkás, a gazdag tapasztalatokkal rendelkező vezető életútját Madarasi Attila államtitkár méltatta búcsúszavaiban. Gerebenics Imre 1949-ig szülővárosában gyári munkásként dolgozott, majd a felszabadulás utáni évek kibontakozó társadalmi életében a párt javaslatára került a pénzügyigazgatás területére. A munka mellett folytonosan, kitartóan tanult: a Gazdasági és Műszaki Akadémia, majd a pártiskola elvégzése után a Közgazdasági Egyetemen is diplomát szerzett. A pénzügyi apparátusban 25 évet töltött el különböző fontos beosztásokban. 1974-ben aPénzügyminisztérium főosztályvezetője volt — a tehetséges, szorgalmas, jól felkészült vezetőt ekkor nevezték ki az Állami Biztosító vezérigazgatójává. Nagy ambícióval és lelkesedéssel látott a rá váró feladatok megoldásához. Ma már elmondhatjuk, hogy Gerebenics Imre közel egy évtizedes tevékenysége az intézet élén az ÁllamiBiztosító talán legeredményesebb időszaka volt. Jelentős változások történtek a vállalatok és a lakosság vagyon- és személybiztosításának modernizálásában. Eredményes tevékenységét több más kitüntetés mellett két ízben ismerték el a Munka Érdemrend arany fokozatával. Gerebenics Imre gazdasági munkája mellett igazi közéleti ember, meggyőződéses kommunista volt. 18 éves kora óta tagja a pártnak. Aktív szerepet játszott a Pénzügyminisztérium közéletében: vezető tisztségeket töltött be a pártban, évekig a pártbizottság tagja, majd alapszervezeti párttitkárként formálta a helyi politikát, nevelte munkatársait. Január 3-án a Pénzügyminisztérium, az Állami Biztosító párt és társadalmi vezetése, valamennyi pénzügyi dolgozó nevében Madarasi Attila megrendülten búcsúzott az elvtárstól, a munkatárstól, a baráttól, egy olyan tehetséges embertől, kinek korai halála gazdag életpályájának immár végérvényesen véget vetett. A titkárság megállapította A döntőbizottságok megfelelően látják el kijelölt feladatukat Szakszervezetünk titkársága 1983. december 19-i ülésén megtárgyalta a vállalati munkaügyi döntőbizottságok működésének tapasztalatait 57 belkereskedelmi vállalat és szövetkezet, valamint a külkereskedelmi és pénzintézeti titkárság által előterjesztett információk alapján. A titkárság, többek között megállapította, hogy a vizsgált döntőbizottságok nagy igyekezettel, megfelelő szakképzettséggel, felelősségük tudatában látják el a dolgozók és a munkáltatók között felmerült, munkaviszonyból eredő jogviták elbírálását. A működésükhöz szükséges technikai feltételeket a munkáltatók — egyes kivételes esetektől eltekintve — biztosítják. A döntőbizottságok munkájával kapcsolatban felmerültek jogos panaszok és megalapozott kritikák. Ezek közül kiemeljük például, hogy változó a döntőbizottságok tisztségviselőinek leterheltsége, előfordul, hogy évi 12 ügyet tárgyalnak és az is, hogy az ügyek magas száma akadályozza az érdemi munkát. Súlyosabb a helyzet ott, ahol a tagok száma a választás óta, fluktuáció vagy leköszönés miatt csökkent és a pótlás nem történt meg. Rendkívül sok helyről felme■erült jogos észrevétel, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülése nem megfelelő. Munkájuk mind a vállalat, mind a dolgozó kollektíva szempontjából fontos, nagy körültekintést, sok szakmai ismeretet és megfelelő emberi magatartást igényel. A választások alkalmával a dolgozók által megbecsült és elismert munkatársak lettek a döntőbizottságok tisztségviselői, munkájukat azonban nem mindenhol értékelik. A titkárság megállapította: A jelenlegi tapasztalatok megegyeznek a korábbi, — a Budapesti Bizottság alapszerveinél végzett — felmérés tanulságaival, ezért az elnökség 1982/4. számú határozatában foglaltak megvalósítását a továbbiakban is szorgalmazni kell. Kiemelt figyelmet igényel azonban a munkaügyi döntőbizottságok munkafeltételeinek biztosítása, a tisztségviselők oktatása, erkölcsi és anyagi megbecsülése. Fontos a munkaügyi döntőbizottságok rendszeres beszámoltatása. Indokolt, hogy a jogsegélyszolgálat a dolgozókat — szükség szerint — a munkaügyi vita mindkét fórumán képviselje. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a döntőbizottsági munkáról, az egyes érdekes és tipikus esetekről a közeljövőben cikksorozat keretében számolunk be lapunk hasábjain. Vetélkedünk? Több fordulós irodalmi vetélkedőt néz a fél ország, köztük én is. A versenyzés sportszerű, konfliktusmentes hangulatát hirtelen valamelyik vidéki csapat közbeszólása zavarja meg. A jogos és egyben szenvedélyes reklamáció a zsűrinek egy bizonytalanul meghozott döntése miatt hangzik el, mely úgy tűnik, zavarba hozza az egyébként kitűnő, talpraesett és jól felkészült műsorvezetőt is. Azt hiszem, ennek köszönhető reagálásának módja és hangvétele: „Ha a zsűri nem jó, le lehet váltani, de addig a döntése megváltoztathatatlan!” — mondja végül erélyesen. A képernyőn onnan megszeppent zsűritagok láthatók. Döbbenten merednek maguk elé, — gondolom — a képernyőn innen a nézők szintúgy. Mert igaz, ami igaz, demokrácia van, na de ennyire?! D. M. J. Eredményes pályázat A korszerűbb áruszállításért A szakszervezeti munka középpontjában az érdekvédelemmel együtt a gazdasági munkát segítő tevékenység áll. Megteremteni a juttatás alapjait, ez a fő cél és ehhez minden eszközt meg kell ragadni. A KPVDSZ Budapesti Bizottság munkájában, ha áttételesebben is, de ugyanúgy cél a gazdasági munka segítése, mint az alapszervezeteknél. Ennek érdekében a bizottság igyekszik megragadni minden lehetőséget, hogy segítse az alapszervezeti munkát, javaslatokat adjon, terjessze a jó módszereket, azokat, amelyek a vállalatok munkájának eredményességét elősegíthetik. Ilyen gondolatok vezérelték a budapesti bizottságot akkor, amikor a Fővárosi Szállítási Tanácscsal közösen pályázatot hirdetett a korszerűbb áruszállítási módozatok kialakítására. A pályázati felhívás több témakört jelölt meg azért, hogy a pályázóknak lehetőségük legyen minél átfogóbb anyagok kidolgozására. A pályázati felhívást nemcsak kereskedelmi, szállítási vállalatoknak, hanem több felsőfokú intézménynek is megküldték azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsenek a diploma előtt álló fiataloknak is arra, hogy elképzeléseiket kidolgozhassák. A felhívásra sok pályamunka érkezett. A pályamunkákat bizottság értékelte, figyelembe véve a javaslatok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit is. A pályamunkák többsége széleskörűen, összefüggéseiben dolgozta fel az egyes árucikkek szállítási láncát, de nem egy javaslat foglalkozott ezen felül a különböző szállító vállalatok érdekeltségi rendszerének összehangolásával is. A bíráló bizottság egy első díjat, több II. és III. díjat és két különdíjat adott ki. 1. díjat kapott pályamunkában a bútoripar nem megfelelő raktárhelyzetéből kiindulva, „raktárpótló” megoldásként összecsukható bútorszállító és tároló konténerrel történő szállításra tesznek javaslatot. Ezzel a speciális konténerrel lehetővé válna a teljes bútorértékesítési folyamat — gyártól a fogyasztóig — gépesítése. A 11. díjat nyert pályamunkák között szintén találkozunk hasznos javaslatokkal, így például érdekes megoldásnak ígérkezik a háttérraktár alkalmazásával foglalkozó pályamunka, mely a nagyvárosok beruházásainak áruellátását biztosítaná. A városközpontok áruellátásának egy részét éjszakai raktárfeltöltéssel biztosítanák. A pályamunkák foglalkoztak a közismerten „éjjel-nappali” Csemege Áruház árufogadásának raktározási, áruátvételi és feltöltési mechanizmusának korszerűsítésével. Érdekes megoldást dolgozott fel az egyik III. díjat nyert pályamunka, mely új árukiszállítási rendet javasol úgynevezett regressziós matematikai modell alkalmazása útján. Praktikus a szintén III. díjat nyert téglaszállítás technológiájának hatékonyságát növelő KS— 2 tégla megfogó alkalmazására tett javaslat. A különdíjat kapott munkákban javaslattal találkozhatunk: a kereskedelmi vállalatok szállításszervezési munkáinak korszerűsítésére, a városi áruszállítás, áruterítés javítására. Úgy ítéljük meg, hogy a pályázati felhívás sikeres volt, mert a gyakorlatban is jól alkalmazható, újszerű, viszonylag nem költséges megoldási módokra, ezek alkalmazására kaptunk javaslatokat. A pályamunkákat bevezetésre hasznosításra javasoljuk. Tóth Ferencné 3 A társadalmi viták tapasztalatainak összegezésével A szocialista munkaversenyről A Szocialista Brigádvezetők VI. Országos Tanácskozásának állásfoglalásában fogalmazódott meg, hogy a munkaversenyt, a brigádmozgalmat, a megváltozott feltételekhez kell igazítani és időszerű a munkaversenyről szóló 1038/1977. (X. 4.) MT—SZOT—KISZ KB együttes határozat módosítása. Az új határozat-tervezetet a sajtóban széleskörű társadalmi vitára bocsátották. Alapszervezeteink és középszerveink kezdeményezők voltak a vállalatoknál, szövetkezeteknél ezek megrendezésében, a határozattervezetet a szocialista brigádvezetőkkel, munkahelyi vezetőkkel vitatták meg. A konzultációkon számos észrevétel, kérdés és javaslat merült fel, a munkaverseny irányításával, szervezésével, értékelésével, erkölcsi és anyagi elismerésével kapcsolatosan. A társadalmi viták tapasztalatainak összegezésével került kidolgozásra és elfogadásra a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ Központi Bizottság Intézőbizottságának 1054/1983. (XII. 20.) számú együttes határozata a szocialista munkaversenyről. Nagyobb önállóságot biztosít a határozat a munkahelyi kollektíváknak és vezetőknek a verseny szervezeti, működési és érdekeltségi rendszerének helyi kialakításában. Kétoldalú kötelezettségvállalás A gazdasági vezetők munkaköri kötelessége, munkájuk értékelésének egyik szempontja, a munkaverseny szervezési, működési és érdekeltségi feltételeinek biztosítása. A munkahelyi feladatok alapján a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell megjelölni a kezdeményezési lehetőségeket. Ennek alapján a dolgozók egyénileg vagy kollektívan vállalhatják a többlet-teljesítmény elérését. A vállalások minősítését és elfogadását követően a munkahelyi vezetőknek gondoskodniuk kell a teljesítés feltételeiről, értékelésükről. A verseny vállalati, munkahelyi kategória. A munkaverseny gazdasági célja: a vállalati tervek teljesítésének elősegítése, a termékek, szolgáltatások minőségének javítása és a belső tartalékok feltárása. A határozat: keretjogszabály A keret-jogszabály jelleg azt jelenti, hogy a határozatban előírt vállalati szintű kitüntetések mellett más, az adott vállalat, szövetkezet sajátosságainak megfelelő, a munkahelyi demokrácia megfelelő fórumai által elfogadott versenyformák is alkalmazhatók. Lehetőség van tehát arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján jól bevált, a vállalati feladatok teljesítését segítő versenyformákat a jövőben is alkalmazzák. Az egyes vállalati szintű elismerésekkel, kitüntetésekkel járó pénzjutalom mértékét a határozat nem írja elő, azok forrásáról rendelkezik. Az adott vállalat, szövetkezet kollektív szerződésében kell rögzíteni a munkaverseny erkölcsi és anyagi elismerésének szabályait, figyelemmel arra, hogy — egyéni kitüntetésekkel (pl. Kiváló Dolgozó, Szakma Ifjú Mestere) adott pénzjutalom nem érheti el az ágazati „Kiváló Munkáért" kitüntetéssel járó 3000 Ft-os jutalom összegét, — kollektívák, brigádok kitüntetése esetén pedig a Szakma (ágazat) Kiváló Brigádja kitüntetéssel járó 3000 Ft/fő jutalom összegét. Kimondja a határozat, hogy a jutalom összege egy főre számítva 500 Ft-nál kevesebb nem lehet. Az egyes brigád-elismerések és kitüntetések elnyeréséhez szükséges „várakozási idő” megszűnik. A versenyben tovább erősödik a munkahelyi demokrácia fórumainak szerepe. A fórumoknak döntő szerepet kell biztosítani: a versenyfeladatok meghatározásában, a vállalatnál, szövetkezeteknél alkalmazott versenyformák kialakításában, a kitüntetések alapításában, a teljesítmények értékelésében, az elismerések, jutalmak odaítélésében. A kommunista műszakok szervezéséről, megtartásáról, az ezekért járó munkabér felhasználásáról is a munkahelyi demokrácia illetékes fóruma (szocialista brigádvezetők tanácskozása) határozzon. A vállalaton belüli munkaverseny eredményeinek értékelése A vállalati, szövetkezeti dolgozók és kollektívák versenyvállalásainak értékelésénél, a kitüntetések odaítélésénél, anyagi elismerésénél az 1038/1977. (X. 4.) sz. MT—SZOT—KISZ KB. együttes határozata szerint kell eljárni. A szocialista brigádok elismerése bronz-, ezüst- és aranyfokozatú brigádéremmel és az ezekkel járó 400,— 600,— 800,— Ft fő jutalommal történhet A Vállalat Kiváló Brigádja és a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetés adományozása esetén egy főre számítva 1500,— Ft, illetőleg 1000,— Ft jutalom jár. A verseny 1984. évi eredményei alapján szocialista brigád cím, brigádérem és oklevél adományozható. Az oklevélen kell feltüntetni, hogy a munkahelyi demokrácia illetékes fórumának döntése szerint a brigád milyen fokozatot ért el. Az érmek és oklevelek megfelelő időben beszerezhetők lesznek. Csizmadia Imréné