Mészárosok és Hentesek Lapja, 1899. július-december (7. évfolyam, 28-53. szám)
1899-07-07 / 28. szám
2 Mészárosok és Hentesek Lapja. 1899. julius 7. A német husiparos szövetség XXII. gyűlése. — Eredeti tudósítás. — (Folytatás és vége). * Nitsche Hamburgból rámutatván azon fontos feladatokra, melyeket e szövetségnek be kell tölteni, azt javasolja, hogy jövőben nagyobb anyagi áldozatokat hozzon a szövetség az ipar czéljaira és azt javasolja, hogy a szövetségi elnöknek a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre kell bocsátani, különösen akkor, ha a német húsiparosság érdekeit kell előmozdítani, vagy képviselni. Az indítványt a szövetségi gyűlés egyhangúlag elfogadta. A berlini húsiparos társulat a következő indítványt tette : Tekintettel arra, hogy a kötelező hússzemle a közeljövőben érvénybe lép, felkérendő a kormány, hogy húsvizsgálókul lehetőleg tanult húsiparosokat alkalmazzanak, különös tekintettel a rokkantakra. Az előadó megokolása után a szövetséggyűlés ezt az indítványt is egyhangúlag elfogadta. Az állatok hizlalási módozatainak megvitatása alkalmával Milde Küstrinből kikel az ellen, hogy némely gyepmesteri telepen sertéseket döghússal hizlalnak. Kéri kimondatni, hogy a gyepmesteri telepeken az ilyen undorító hizlalás tiltassék be, sőt szükség szerint a gyepmestereknek egyáltalában ne engedjék meg a sertéshizlalást. Többen a műtápszerek ellen szólalnak fel és hangsúlyozzák, hogy visszaélések nem csak a sertéshizlalás terén fordulnak elő. A teheneket úgyszólván agyon fejik, az ökrökkel addig dolgoztatnak, ameddig csak lehet és ha már tönkre silányítják az állatot, műtápszerrel mesterségesen kövérré teszik. Mikor aztán ezek az állatok vágóhídra kerülnek, húst nem is lehet rajtuk találni. Itt is valami módon kellene lendíteni a dolgon. Fáiknak Mainzból ugyanaz a nézete. A húsiparost szinte üldözik, ámde a gazdák azt tesznek, amit akarnak. Azt javasolja, hogy a vágóállatoknak műtápszerekkel való hizlalása tiltassék be. Az indítványokat egyhangúlag elfogadták. A csekélyebb értékű (elkobzott) húsnak csupán főtt állapotban való elárusítását kéri Rupnov, Stettinből. Eitel Düsseldorfból úgy véli, hogy az a kívánság nem jogosult. Nem lehet tudni, hogy a húsvizsgáló törvény mit fog hozni. Ehhez képest az indítványt levették a napirendről. Az első nap tárgyalásait ezzel befejezték. Este a gyűlésen megjelentek barátságos lakomára gyűltek össze, melyen négy katonai zenekar szórakoztatta a vendégeket. A második nap első tárgya képen központi munkaközvetítő intézetek létesítése szerepelt. Eitel Düsseldorfból előadja, hogy a mesterek nem utolsó gondját képezi, hogy alkalmas segédeket vegyenek szolgálatba. Határozatjavaslatai a következő : A szövetséggyűlés legmelegebben ajánlja, hogy a kerülő (vágóiparos) egyesületekben közp. munkaközvetítő intézetek létesítessenek. A javaslatot többen ajánlották elfogadásra, míg Lamertz Kaikbról figyelmeztet, hogy a dolog nem egészen olyan ideális, mint azt többen gondolják. A Rheinland-Westfal kerületben már ezelőtt 10 évvel megkísérlettek ilyen intézményt, de az első évben csak 5, a másodikban csak 3 kérdezősködés történt. Nitschmann Lipcséből is ellenzi a dolgot, azonban a gyűlés nagy szótöbséggel a határozati javaslatot elfogadja. A pomerániai kerületi szövetség javasolja, hogy a vidéki marhamázsáló mérlegeket időnként épúgy hatósági ellenőrzés alá vegyék mint a városiakat. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. A napirend következő pontja az elnökválasztás volt. A szövetség eddigi elnökét Steint egyhangúlag újból elnökké választották, ki meghatottan köszönte meg a megtiszteltetést. A pénztárvizsgálat a szövetség pénztárát rendben találván, a pénztárnoknak a felmentvényt megadták. A hannoveri kerületi szövetség azt javasolja, hogy adjanak ki egy összeállítást, melyben az egyes húsnemeknek különböző helyeken divó elnevezései fel legyenek véve. A tetemes költségre való tekintettel a szövetség nem volt hajlandó a könyvkiadásra vállalkozni, bár azt elismerte, hogy a húsiparra nézve fontosságal bírna ily nemű összeállítás. Mivel Németország egyes városaiban válási fogyasztási adót szednek, a szövetséggyűlés elé a hesseni kerületi egyesület a következő indítványt terjeszti. A szövetséggyűlés a húsiparosságnak a városi fogyasztási adó által történő kettős megadóztatása ellen foglaljon álláspontot. Az előadó kifejti, hogy ez ugyan egyelőre Poroszországot illeti, de félő, hogy a német birodalom többi államai is mielőbb követik Poroszország mintáját. A városi hatóságoknak ugyanis jogukban van a mészárosoktól 8%-os (és nem 25fl/0-os mint nálunk) fogyasztási adót beszedni. Ez adószedési jogosultságnak az a czélja, hogy a kisebb városokat vágóhidak építésére buzdítsák és ezáltal jövedelmi forráshoz juttassák. Az indítvány mellett többen felszólaltak, míg Eitel düsseldorfból megjegyzi, hogy bár a városok ezen adószedési joga sok kárt okoz a húsiparosoknak, de nem lehet a dolgot teljesen élére állítani. A miniszter már egyszer kilátásba helyezte, hogy az idevonatkozó törvényt revisió alá veteti és így hiábavaló a dolgot erőltetni. Végre azt határozták, hogy azt fogják kérni, hogy a 8°/0 helyett csak a tényleges vágóhídépítési amortisationális százalék szedésére legyenek jogosítva a városok. A fogyasztási szövetkezetek ellen fordult ezután a gyűlés, és egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: Tétessenek intézkedések aziránt, hogy a fogyasztási szövetkezetek létesítése csak ott engedtessék meg, ahol a szegényebb nép érdeke azt megköveteli. Nagyobb hivatalnok-contingensek által létesített fogyasztási szövetkezetek korlátok közé szorítandók. A fogyasztási szövetkezetek megadóztatása úgy történjék, miként az iparosoké. Hasonlóképen az egyes iparosokhoz, a szövetkezetek is arra szorítandók, hogy az ipartörvény rendelkezéseit szigorúan betartsák és az áthágók részére súlyos büntetések helyezendők kilátásba. Ezután a jövő évi költségvetést állapították meg, melynek egyenlege 18350 márkára rúg. Majd 10.000 márka kamatnélküli kölcsönt szavaztak meg a nyugdíjintézet számára. A legközelebbi szövetségi ülés székhelyéül a jelentkező Gotha és Nürnberg városok közül Nürnberget választották, azzal, hogy a szakkiállítás kérdését egyelőre függőben hagyják. A szaksajtó dicséretére tért azután Schmidt Altonából, aki kiemelte," hogy a szaksajtó a húsiparosság érdekeit mindig megvédelmezte és így megtörtént az is, hogy a szakipar érdekeit védve, önmagának okozott kárt egy-egy hírlap, mert az érdekelt gyárosok és nagykereskedők, akik ellen esetleg síkra szálltak, megvonták tőle a hirdetéseket. Ajánlja a következő indítvány elfogadását. Ha valamely szaklaptól jelentés érkezik arról, hogy amiatt, mert szerkesztőségi részében a szakipar érdekeit védte, az érdekeltek megvonják a hirdetéseket, úgy a szövetség hívja fel a többi szaklapokat, hogy az illető cégtől ne fogadjanak el hirdetéseket, a húsiparosokat pedig figyelmeztese erre a körülményre azzal, hogy attól a cégtől többé ne vásároljanak. Egyhangúlag elfogadták. A napirend ezzel le lévén tárgyalva, az egybegyűltek köszönetet szavaztak Stein elnöknek, ki azt meghatva vette tudomásul. Az ünnepi ebéd alatt felolvasták a nagy számú üdvözlő sürgönyöket (csupán Bécsből 6 szakegylet illetve ipartestület sürgönyzött), majd az ebédet befejezve, az épülőfélben levő poseni vágóhidat szemlélték meg az egybegyűltek, amidőn is azután a vendégek szétoszoltak. Az állatbiztosítás kérdése. A Sopronvármegyei Gazdasági Egyesületnek állattenyésztési szakosztálya a napokban tartotta meg első ülését a tagok élénk részvéte s egy nagyszabású indítvány megvitatása közepette. Az indítványt Balkay Adolf tette és az állatbiztosításnak állami alapon való országossá tételéről szólt, ellentétben Soós és Gallé állatorvosoknak azon indítványával, hogy az állatbiztosítás vármegyei alapon szerveztessék. Az intézménynek országossá tételére Zechmeister Károly gazdasági egyesületi titkár tanulmányútáról írt füzetben foglalt ama nézet adta meg az impulzust, hogy az állatbiztosításnak Bajorországban tapasztalt fényes reuszizálása csak országos alapon volt elérhető. A szakosztály többsége eme nézet, illetve a Balkay indítványa mellett volt s elhatározta hogy ez ügyben a szükséges lépéseket gyorsan és nagy körültekintéssel teszi. A gyűlés így folyt le : Solymossy Ödön báró elnök az ülést megnyitván, összefoglaló beszédében ismertette az állatbiztosítási kérdésnek eddigi fázisát, egész addig, míg az egész kérdés megakadt és pedig azért, mert a földmivelési miniszter a biztosítási törvényre való hivatkozással 100,000 frtnyi alaptőke kimutatását követelte. Balkay Adolf indítványozta, hogy írjanak fel a földmivelési miniszterhez s kérjék meg, hogy tekintsen el az alaptőkére vonatkozó feltételtől, miután a biztosítás kölcsönösség alapján van kontemplálva.___________________________________________ Hirdetési rovatunkat lapunk olvasóinak becses figyelmébe ajánljuk.