Mészárosok és Hentesek Lapja, 1899. július-december (7. évfolyam, 28-53. szám)

1899-07-07 / 28. szám

2 Mészárosok és Hentesek Lapja. 1899. julius 7. A német husiparos szövetség XXII. gyűlése. — Eredeti tudósítás. — (Folytatás és vége). * Nitsche Hamburgból rámutatván azon fontos feladatokra, me­lyeket e szövetségnek be kell tölteni, azt javasolja, hogy jövőben nagyobb anyagi áldozatokat hozzon a szövetség az ipar czéljaira és azt javasolja, hogy a szövetségi elnöknek a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre kell bocsátani, különösen akkor, ha a né­met húsiparosság érdekeit kell előmozdítani, vagy képviselni. Az indítványt a szövetségi gyűlés egyhangúlag elfogadta. A berlini húsiparos társulat a következő indítványt tette : Tekintettel arra, hogy a kötelező hússzemle a közel­jövőben érvénybe lép, felkérendő a kormány, hogy húsvizsgálókul lehető­leg tanult húsiparosokat alkalmazzanak, különös tekintettel a rok­kantakra. Az előadó megokolása után a szövetség­gyűlés ezt az indít­ványt is egyhangúlag elfogadta. Az állatok hizlalási módozatainak megvitatása alkalmával Milde Küstrinből kikel az ellen, hogy némely gyepmesteri telepen sertéseket döghússal hizlalnak. Kéri kimondatni, hogy a gyepmes­teri telepeken az ilyen undorító hizlalás tiltassék be, sőt szükség szerint a gyepmestereknek egyáltalában ne engedjék meg a ser­téshizlalást. Többen a műtápszerek ellen szólalnak fel és hangsúlyozzák, hogy visszaélések nem csak a sertéshizlalás terén fordulnak elő. A teheneket úgyszólván agyon fejik, az ökrökkel addig dolgoztat­nak, ameddig csak lehet és ha már tönkre silányítják az állatot, mű­­tápszerrel mesterségesen kövérré teszik. Mikor aztán ezek az álla­tok vágóhídra kerülnek, húst nem is lehet rajtuk találni. Itt is va­lami módon kellene lendíteni a dolgon. Fáiknak Mainzból ugyanaz a nézete. A húsiparost szinte ül­dözik, ámde a gazdák azt tesznek, amit akarnak. Azt javasolja, hogy a vágóállatoknak műtápszerekkel való hizlalása tiltassék be. Az indítványokat egyhangúlag elfogadták. A csekélyebb értékű (elkobzott) húsnak csupán főtt állapotban való elárusítását kéri Rupnov, Stettinből. Eitel Düsseldorfból úgy véli, hogy az a kívánság nem jo­gosult. Nem lehet tudni, hogy a húsvizsgáló törvény mit fog hozni. Ehhez képest az indítványt levették a napirendről. Az első nap tárgyalásait ezzel befejezték. Este a gyűlésen megjelentek barátságos lakomára gyűltek össze, melyen négy katonai zenekar szórakoztatta a vendégeket. A második nap első tárgya képen központi munkaközvetítő intézetek létesítése szerepelt. Eitel Düsseldorfból előadja, hogy a mesterek nem utolsó gondját képezi, hogy alkalmas segédeket vegyenek szolgálatba. Határozatjavaslatai a következő : A szövetséggyűlés legmelegebben ajánlja, hogy a kerülő (vágó­­iparos) egyesületekben közp. munkaközvetítő intézetek létesítessenek. A javaslatot többen ajánlották elfogadásra, míg Lamertz Kaikbról figyelmeztet, hogy a dolog nem egészen olyan ideális, mint azt többen gondolják. A Rheinland-Westfal kerületben már ezelőtt 10 évvel megkísérlettek ilyen intézményt, de az első évben csak 5, a másodikban csak 3 kérdezősködés történt. Nitschmann Lipcséből is ellenzi a dolgot, azonban a gyűlés nagy szótöbséggel a határozati javaslatot elfogadja. A pomerániai kerületi szövetség javasolja, hogy a vidéki marhamázsáló mérlegeket időnként épúgy hatósági ellenőrzés alá vegyék mint a városiakat. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. A napirend következő pontja az elnök­választás volt. A szö­vetség eddigi elnökét Steint egyhangúlag újból elnökké választot­ták, ki meghatottan köszönte meg a megtiszteltetést. A pénztárvizsgálat a szövetség pénztárát rendben találván, a pénztárnoknak a felmentvényt megadták. A hannoveri kerületi szövetség azt javasolja, hogy adjanak ki egy összeállítást, melyben az egyes húsnemeknek különböző helyeken divó elnevezései fel legyenek véve. A tetemes költségre való tekintettel a szövetség nem volt hajlandó a könyvkiadásra vállalkozni, bár azt elismerte, hogy a húsiparra nézve fontosságal bírna ily nemű összeállítás. Mivel Németország egyes városaiban válási fogyasztási adót szednek, a szövetséggyűlés elé a hesseni kerületi egyesület a követ­kező indítványt terjeszti. A szövetséggyűlés a húsiparosságnak a városi fogyasztási adó által történő kettős megadóztatása ellen foglaljon álláspontot. Az előadó kifejti, hogy ez ugyan egyelőre Poroszországot illeti, de félő, hogy a német birodalom többi államai is mielőbb követik Poroszország mintáját. A városi hatóságoknak ugyanis jogukban van a mészárosoktól 8%-os (és nem 25fl/0-os mint nálunk) fogyasztási adót beszedni. Ez adószedési jogosultságnak az a czélja, hogy a kisebb városokat vágóhidak építésére buzdítsák és ezáltal jöve­delmi forráshoz juttassák. Az indítvány mellett többen felszólaltak, míg Eitel düsseldorfból megjegyzi, hogy bár a városok ezen adószedési joga sok kárt okoz a húsiparosoknak, de nem lehet a dolgot teljesen élére állítani. A miniszter már egyszer kilátásba helyezte, hogy az idevonatkozó törvényt revisió alá veteti és így hiábavaló a dolgot erőltetni. Végre azt határozták, hogy azt fogják kérni, hogy a 8°/0 helyett­ csak a tényleges vágóhídépítési amortisationális százalék szedésére legyenek jogosítva a városok. A fogyasztási szövetkezetek ellen fordult ezután a gyűlés, és egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: Tétessenek intézkedések aziránt, hogy a fogyasztási szövet­kezetek létesítése csak ott engedtessék meg, a­hol a szegényebb nép érdeke azt megköveteli. Nagyobb hivatalnok-contingensek által létesített fogyasztási szövetkezetek korlátok közé szorítandók.­­ A fogyasztási szövetkezetek megadóztatása úgy történjék, miként az iparosoké. Hasonlóképen az egyes iparosokhoz, a szövetkeze­tek is arra szorítandók, hogy az ipartörvény rendelkezéseit szigo­rúan betartsák és az áthágók részére súlyos büntetések helyezen­­dők kilátásba. Ezután a jövő évi költségvetést állapították meg, melynek egyenlege 18350 márkára rúg. Majd 10.000 márka kamatnélküli kölcsönt szavaztak meg a nyugdíjintézet számára. A legközelebbi szövetségi ülés székhelyéül a jelentkező Gotha és Nürnberg városok közül Nürnberget választották, azzal, hogy a szakkiállítás kérdését egyelőre függőben hagyják. A szaksajtó dicséretére tért azután Schmidt Altonából, aki kiemelte," hogy a szaksajtó a húsiparosság érdekeit mindig meg­védelmezte és így megtörtént az is, hogy a szakipar érdekeit védve, önmagának okozott kárt egy-egy hírlap, mert az érdekelt gyárosok és nagykereskedők, akik ellen esetleg síkra szálltak, meg­vonták tőle a hirdetéseket. Ajánlja a következő indítvány elfogadását. Ha valamely szaklaptól jelentés érkezik arról, hogy amiatt, mert szerkesztőségi részében a szakipar érdekeit védte, az érdekel­tek megvonják a hirdetéseket, úgy a szövetség hívja fel a többi szaklapokat, hogy az illető c­égtől ne fogadjanak el hirdetéseket, a húsiparosokat pedig figyelmeztese erre a körülményre azzal, hogy attól a c­égtől többé ne vásároljanak. Egyhangúlag elfogadták. A napirend ezzel le lévén tárgyalva, az egybegyűltek köszö­netet szavaztak Stein elnöknek, ki azt meghatva vette tudomásul. Az ünnepi ebéd alatt felolvasták a nagy számú üdvözlő sürgönyöket (csupán Bécsből 6 szakegylet illetve ipartestület sür­­gönyzött), majd az ebédet befejezve, az épülő­félben levő poseni vágóhidat szemlélték meg az egybegyűltek, a­midőn is azután a vendégek szétoszoltak. Az állatbiztosítás kérdése. A Sopronvármegyei Gazdasági Egyesületnek állattenyésztési szakosztálya a napokban tartotta meg első ülését a tagok élénk részvéte s egy nagyszabású indítvány megvitatása közepette. Az indítványt Balkay Adolf tette és az állatbiztosításnak állami alapon való országossá tételéről szólt, ellentétben Soós és Gallé állatorvosoknak azon indítványával, hogy az állatbiztosítás vár­megyei alapon szerveztessék. Az intézménynek országossá téte­lére Zechmeister Károly gazdasági egyesületi titkár tanulmány­útáról írt füzetben foglalt ama nézet adta meg az impulzust, hogy az állatbiztosításnak Bajorországban tapasztalt fényes reusz­­izálása csak országos alapon volt elérhető. A szakosztály többsége eme nézet, illetve a Balkay indítványa mellett volt s elhatározta hogy ez ügyben a szükséges lépéseket gyorsan és nagy körültekin­téssel teszi. A gyűlés így folyt le : Solymossy Ödön báró elnök az ülést megnyitván, összefoglaló beszédében ismertette az állatbiztosítási kérdésnek eddigi fázisát, egész addig, míg az egész kérdés megakadt és pedig azért, mert a földmivelési miniszter a biztosítási törvényre való hivatkozással 100,000 frtnyi alaptőke kimutatását követelte. Balkay Adolf indítványozta, hogy írjanak fel a földmivelési miniszterhez s kérjék meg, hogy tekintsen el az alaptőkére vonat­kozó feltételtől, miután a biztosítás kölcsönösség alapján van kontemplálva.___________________________________________ Hirdetési rovatunkat lapunk olvasóinak becses figyelmébe ajánljuk.

Next