Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő, 1974 (25. évfolyam, 25-50. szám)
1974-07-08 / 25. szám
066 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ jegyzékben szereplő betöltésre váró, vagy újonnan létesített munkahelyeken (munkakörökben) elsősorban női munkavállalókat kell foglalkoztatni. A jegyzéket évenként felül kell vizsgálni. b) A női munkaerő iránti igény várható alakulásának mérése érdekében— a jegyzék alapján — a középtávú vállalati tervek munkaerő-szükségleti fejezetét férfi és női bontásban is el kell készíteni. c) A munkaerő-szükséglet kielégítésére — a várható műszaki fejlesztéssel összhangban — az eddiginél nagyobb mértékben -j munkaerőket kell munkába állítani. d) Új munkahetek (munkakörök) létesítése esetén. 7.A vizsgálni, hogy azok alkalmasak-e az a) pont szerinti jegyzékbe való felvételre. 4. A vállalatoknak — a fejlesztési célokkal öszszehangolt szakember-szükségleti tervnek megfelelően — a női munkavállalókra vonatkozóan középtávú és ennek alapján éves oktatási (képzési) tervet kell készíteniük. A középtávú tervet a népgazdasági középtávú tervidőszakot megelőző év október hó 31. napjáig, az éves oktatási tervet pedig a tanévet megelőző év október hó 31. napjáig kell elkészíteni. A középtávú és éves tervek összeállítása során figyelemmel kell lenni a nő dolgozók általános iskolai végzettsége megszerzésének elősegítésére. 5. A képzés és továbbképzés lehetőségeiről, valamint az ehhez biztosított kedvezményekről a nő dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell. 6. A munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) Mü M számú rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyek a nő dolgozókat a szakmai képzésbe, illetőleg továbbképzésbe való részvételre ösztönzik. 7. A vállalatok műszaki fejlesztési tervüket oly módon kötelesek összeállítani, hogy azok a termelési feladatok megoldása mellett segítsék elő a nő dolgozók éjszakai munkában való foglalkoztatásának csökkentését. 8. Vállalati terv alapján 1975. évben meg kell kezdeni és 1977. január 1-ig fel kell készülni valamennyi kisgyermekes anya éjszakai műszakjának megszüntetésére. Azokat az anyákat, akik három vagy ennél több 8 éven aluli gyermeket nevelnek, 1975. január 31-től kezdődően harmadik műszakban foglalkoztatni nem szabad. Az éjszakai munka megszűnése folytán a nő dolgozókat lényeges keresetcsökkenés nem érheti. 9. Azok a vállalatok, amelyeknél a nő dolgozók éjszakai munkája lakosságellátási, illetőleg technológiai okok miatt nem szüntethető meg, az éjszakai munka végzését kötelesek a rendelkezésükre álló eszközökkel megkönnyíteni. 10. A vállalatoknak a gyermekintézmények létesítésére és fejlesztésére szánt anyagi eszközöket és azok felhasználásának évi ütemtervét a középtávú vállalati tervekben meg kell határozniuk. A középtávú tervben foglalt éves ütemezést az éves terv keretében pontosítani kell. 11. Az igazgatók (vezetők) kötelesek gondoskodni arról, hogy a 37/1968. (MÉM. É. 19.) MÉM számú utasítás 6. pontjában előírt intézkedési tervben a nők helyzetét érintő szociális létesítmények megvalósítása, illetőleg bővítése, valamint az időszerű egészségügyi feladatok meghatározása megfelelő részletességgel és időrendi sorrendben szerepeljen. A végrehajtásról szóló ismertetést a 10/ 1972. (MÉM. E. 12.) MÉM számú utasítással elrendelt beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell. Bérgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések 12. „Az egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének alkalmazása érdekében a vállalatok kötelesek folyamatosan vizsgálni, hogy az azonos munkakört betöltő nő és férfi dolgozók bére közötti eltéréseket milyen okok váltják ki, s ezek fokozatos megszüntetésére a szükséges intézkedéseket kell tenniük. 13. A vállalatok bérgazdálkodását úgy kell kialakítani, hogy az segítse elő a nemek közötti indokolatlan béraránytalanságok megszüntetését. Az aránytalanságok felszámolására konkrét vállalati ütemterveket kell készíteni. Kollektív szerződés kötésére kötelezett vállalatoknak meg kell határozniuk a bérfejlesztés felhasználására vonatkozó elvek kidolgozása során azt is, hogy az ilyen címen rendelkezésre álló összeget milyen arányban kell az indokolatlan bérkülönbségek felhasználására fordítani. Népesedéspolitikai feladatokkal kapcsolatos rendelkezések 14. Kollektív szerződés kötésére kötelezett vállalatoknál a kollektív szerződésben meg kell határozni azokat a munkaköröket, amelyek jellegüknél fogva a terhes anyák foglalkoztatására alkalmasak. A terhes anyákat ezekben a munkakörökben kell foglalkoztatni. 15. A terhes nők terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét, amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik, a vállalati műszakbeosztás módosításával vagy egyéb módon, más lehetőség hiányában átlagkereset térítése mellett — munkaidőben is köteles biztosítani. 16. A gyermekgondozási szabadságot igénybevevő nő dolgozót bérezés tekintetében e miatt hátrány nem érheti. Ezért a vállalat köteles a gyermekgondozási szabadság idejének lejárta után a szabadság megkezdése előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott nő dolgozó munkabérét a vele azonos, vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre figyelemmel megállapítani, 25. szám