Mindenes gyűjtemény 4. (Komárom, 1790)
1790-05-29 / 17. levél
az emberi szeretetnek ezen betses munkájáról, hogy minden hallgatói sírásra fakadtak. Mind ezek által annyira ment Dodd, hogy a’ Királynak Káplánjává lett, és bizonyosan még Püspökséget érhetett volna. — Chesterfield Gróf, a’ Squíri Püspöknek tanátslására, az ő gond viselésére bízta a’ maga fijának ’s örökösének neveltetését. — De ez az ember, a’ ki illy tiszteletes volt , nagy tudományja, embersége, felebaráti szeretete, ’s buzgósága által, az emberi gyámtóságnak egy örökké emlékezetes példájává lett. Az ő fordlásának ’s gyászos esetének fő oka volt a’ nagyra vágyás, mellyet nem tudott magában zabolázni, ’s a’ maga rangja felett való pompázás , melly néki sok irigyeket’s ellenségeket tsinált. Nehezen várta , míg a’ szerentse felkeresi ötét, hanem erőszakosan akarta azt arra kénszerítteni, hogy ötét mennél elébb emelje fel. 1774-ben pénzen megvette a’ Szent Györgyi gazdag Rektorságot, mellyért a’ Király úgy megneheztelt reá, hogy nevét a’ Káplánok’ Lajstromjokból kitörlötte. Növelte az ő költségét az is , hogy Feleségével eggyütt utazván Frantia Országban , olyan nagy pompával járt, hogy akármellyik Püspökhöz is oda illett volna. Félvén azért, hogy sok adósságaiért megne szoríttassék , ’s azáltal a’ Püspökségtöl, anellyhez még akkor is reménysége volt, el ne