Miskolc, 1876 (1. évfolyam, 33-105. szám)

1876-05-04 / 36. szám

MISKOLC, 1876. május 4. 36. szám. Kminden csütörtökön é!­jp és vasárnap. MISKOLC. Helyi érdeleket leprás ipar, kereskedelmi, gazdászati és ismeretterjesztő közlöny. Szerkesztőségi iroda: Széchenyi-utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. Egyes szava, ara 7 kr. Kiadói iroda: rp Előfizetési díj: £ '■Negyedévre 1.50 kr.c Félévre ... 3 ft. |­'Egytiz évre 6 „ Megjelen ELSŐ ÉVFOLYAM. Hirdetési díj: Négyhasábos petit tjsor 5 kr. Többszöri, hirdetésnél olcsóbb.Q Bélyegdíj 30 kr. c Éves hirdetés 70 ft.c ■ffifL Széchenyi-tér 749. szám. Kraudy-féle ház. Előfizetésre való felhívás „MISKOLC“ elxxvűL helyi érdekű közlöny il­L évnegyedére. Megjelen minden héten kétszer. Tpy Negyedévre 1 frt. 50 kr. — Egész évre 6 frt. — Félévre 3 frt. —­­ Egyes szám­ára 7 kr­t. gyűjtőknek 10 előfizető után tisztelet pél­dánynyal szolgálok. Előfizetési pénzek alólirt könyvnyomdájában vétetnek föl. Hirdetések iránt ugyanott értekezhetni. A t. iparos és kereskedő urak figyelmét bátor vagyok az egész éven át való hirdetésekre felhívni. Egy hirdetés beiktatási dija egész éven át minden számban (100-szor) 70 forint. Kiadói iroda: Sártory István könyvnyomdája (Széchenyi-utca 749. Kraudy-féle ház.) A Tiszán inneni egyházi kerület közgyűlése 1876. május 2. Az egyházi kerület tavaszi közgyűléseit, mint tudjuk, városunkban az e. ker. főleány-növeldének ezen célra épített középső termében szokta tarta­ni. A gyűlésre ezen alkalommal mind egyházi mind világi jeles férfiak számosan jöttek össze. A főpásztori kenetteljes ima után báró Vas Miklós ő excel, mint világi elnök, megnyitotta az ülést. Ezután nyos főzdő Kun Bertalan szuperin­tendens úr­, mint egyházi elnök olvasta föl évi jelentését. Mint mondá: örömest kezdené ezt oly örvendetes körülmények felemlítésével, melyek egyházi és iskolai életünk előhaladásáról tanús­kodnának, de fájdalom, ezt tapasztalatai nem en­gedik. Egyházi életünkben sok a baj, melyet orvosolnunk kellene. Nem célja a sebeket sorról sorra felmutatni, mert azokon a világ mai hely­zetében nem segíthetünk, csak a főbb forrásokra mutat, melyekből a legtöbb baj ered, hogy újabb bajok támadását, ha lehet, előzzük meg. Első forrása bajainknak, hogy nincsenek pozitív egyházi törvényeink. A meglevők nem részesülnek kellő tiszteletben; egyes egyhá­zak felemelkednek, sőt egyes egyházakban 2-3 ember izgat azok ellen; a hatósági határozatok ellen, a tévelyesen magyarázott önkormányzati jog vértje alá vonulva, jogosítva érzik magukat féktelen szabadosság gyakorlására s a törvény fölébe emelkedésre, és ha az egyházi hatóság őket a szeretet mtésével ,figyelniatteti törvények útra, engedetlenséggel felelnek. Ha a törvény szigorát tettleg alkalmazzák rajok, támadólag lépnek fel a törvény jogos alkalmazói ellen, s példájokkal másokat is maguk után vonván s izgatván, lehe­tetlenné teszik az egyház igazgatását. Van egyház, a­hol több ideig nincs törvényes gondnok, nincs egyházi tanács s magára van hagyva a lelkész. A törvény tisztelete alapja minden testület felvi­­rágozásának , ennek kell tehát mindenekelőtt győzedelmet szereznünk. Másik fő forrása a bajoknak a közönyös­ség, ez azt szüli, hogy sokan nem vizsgálják a társadalmi törvényeket s azokat nem értvén, félre magyarázzák s törvényeinket úgy értelmezik, hogy az egyházi kerületi és e­­megyei határoza­tok csak a papokat és tanítókat köte­lezik. Fő dolog tehát, hogy ezen közönyösség­nek igyekezzünk elejét venni, hogy lássa be mindenki, hogy az önkormányzat oly kincs, mely megérdemli, hogy az azt szabályozó törvényeket minden protestáns értse. Harmadik forrása bajainknak a világnak egyház és vallás ellenes áramlata, mely ellen küzdésben eltompul minden fegyver éle. Az anyagi élet szükségei foglalják el a világ figyelmét, ez meríti ki egyesek és nemzetek erejét, ez foglal el minden munkakört, még a nevelés is ezen irányban fejlesztetik. A felette költséges ház és államtartás háttérbe szorítja a szellemi és erkölcsi dolgokat. — Ily körülmények­ közt csoda-e, ha az egyház magára hagyatik s ez, mint az er­kölcsi hatalom képviselője, háttérbe szorul? — Ennek nem a vallásban s egyházban van az oka, hanem a világ anyagias áramlatában. Ha angya­lok nyelvén szólnánk, sem lehetne ennek útját államunk. Ennek le kell játszania a maga szere­pét, meg kell tisztulnia a levegőnek, hogy a mi erkölcsi és szellemi, visszanyerhesse előbbi rang­ját, becsét, hatását. — De azért ne essünk kétségbe: tegye meg az e. kerület kötelességét, s eljövend az idő, melyben állapotunk jobbra fordul. Hogy az egyház a magáét a múlt évben is megtette, mutatják az egyházmegyékből beérkezett jelentések. Az egyházmegyék éberek voltak, meg­tették kötelességek® é­s ha még­is van baj, az a fizessünk vagy ne fizessünk kérdése kö­rül forog. Még a népesebb egyházak is igyekeznek a lelkészek és tanítók mérsékelt fizetését leszál­lítani. A hivatalos körét illető ügyekről a legjobb akarattal igyekezett intézkedni. A hozzá érkezett 1400 darab ügyirat közül 231 miniszteri leírat. Ezek közt 157 iskolai, 51 egyházi, 23 házassági ügyekre vonatkozott. A házassági akadályok esetében eszközölt felmentvényekért összesen bejött 245 főt iskolai és egyházi célokra fordíttatott, melyekről részletes kimutatás szól. 10 felmentvény díj nélkül adatott ki. A pénzügyi választmány és számvevőszék szabályszerűen teljesítő kötelességét. — A népis­kolai ügyek több egyházmegye jelentése szerint előhaladtak. A sárospataki főiskola körül azt tapasztalta hogy az ottani pénz és anyagi ügyeknek célsze­rűbb vezetéséről haladéktalanul kell intézkedni, a kiadásokat a bevételekkel összhangzásba kell hozni. — Gondoskodni kell a tanárok részére nyugdíjalapról, mert ez nagy terhet ró az egyházi kerületre s alapja nincs. A nyomda jövedelmének szaporítása végett a könyvek célszerűbb módon való dárusításáról kell intézkedni. A főiskola szellemi ügyei ezen évben is jó sikerrel vezettettek. A tanítványok száma volt az első félévi vizsgakor a gymnáziumban 545, az akadémiában 151. Ezek közül 62 theológus, 25 bölcsész, 63 jogász. Ezen szuperintendensi jelentést a közgyűlés érdekkel s figyelemmel hallgatta végig, mert már megszokta, hogy abban egy lefolyt év eseményei­ről tiszta s helyes ismeretet szerezhet legalább a fontosabb ügyeket illetőleg. Nem is csalódott. A felső zempléni e. megye új segéd gond­noka Pajzos János, a hivatalos esküt letette. — Óhajtandó volna, hogy a hosszadalmas eskü he­lyett rövidebbről gondoskodnék az e. kerület. Ezután Bálint József főjegyző olvasta fel a szontót. Az ungi e. megyében a botfalvi leányegy­ház részére P. Horvát Mária 25 hold földet ala­pított, hogy annak haszonbére tőkésíttessék mind­addig, míg abból egy iskolát lehet építeni; azután pedig egy templom építésére gyüjtessék abból tőke. — A földet eladták 2000 írtért, s most ezt is az építésre akarják fordítani. Az egyház­megye azt nem engedhette meg, mert annak rendeltetését az alapító kijelölte. Az e. megyétől már kapott segélyt, most az állam segélyből az e. kerület is Miskolc, 1876. május 2. A kormány, mint halljuk, az egyezséget Bécsben megkötötte. Azon titok, mely a rész­leteket fedi, nem enged sok jót reménylenünk. A fogyasztási adó ügyének elhalasztásáról is kering a hir. A hangulat nyomott. Ha aggodal­munk teljesül, nincs más teendőnk, mint a la­punk legközelebbi számában jelzett népgyű­­lésnek megtartása. Hasson ez követeinkre er­kölcsileg, hogy a nemzet óhajtásának igyekez­zenek megfelelni s az ipar, földmivelés és kereskedelemre egyaránt károsan ható felté­teleket el ne fogadjanak. Ha csak egy por­szemnyit tehetünk a nemzet végelszegénye­désének meggátolására, ne szalaszszuk el az alkalmat. Ha a nyomunkba lépő kor hálá­ját ki nem érdemelhetjük is, legalább méltó átkától óvakodjunk.

Next