Miskolc, 1876 (1. évfolyam, 33-105. szám)
1876-05-04 / 36. szám
MISKOLC, 1876. május 4. 36. szám. Kminden csütörtökön é!jp és vasárnap. MISKOLC. Helyi érdeleket leprás ipar, kereskedelmi, gazdászati és ismeretterjesztő közlöny. Szerkesztőségi iroda: Széchenyi-utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. Egyes szava, ara 7 kr. Kiadói iroda: rp Előfizetési díj: £ '■Negyedévre 1.50 kr.c Félévre ... 3 ft. |'Egytiz évre 6 „ Megjelen ELSŐ ÉVFOLYAM. Hirdetési díj: Négyhasábos petit tjsor 5 kr. Többszöri, hirdetésnél olcsóbb.Q Bélyegdíj 30 kr. c Éves hirdetés 70 ft.c ■ffifL Széchenyi-tér 749. szám. Kraudy-féle ház. Előfizetésre való felhívás „MISKOLC“ elxxvűL helyi érdekű közlöny ilL évnegyedére. Megjelen minden héten kétszer. Tpy Negyedévre 1 frt. 50 kr. — Egész évre 6 frt. — Félévre 3 frt. — Egyes számára 7 krt. gyűjtőknek 10 előfizető után tisztelet példánynyal szolgálok. Előfizetési pénzek alólirt könyvnyomdájában vétetnek föl. Hirdetések iránt ugyanott értekezhetni. A t. iparos és kereskedő urak figyelmét bátor vagyok az egész éven át való hirdetésekre felhívni. Egy hirdetés beiktatási dija egész éven át minden számban (100-szor) 70 forint. Kiadói iroda: Sártory István könyvnyomdája (Széchenyi-utca 749. Kraudy-féle ház.) A Tiszán inneni egyházi kerület közgyűlése 1876. május 2. Az egyházi kerület tavaszi közgyűléseit, mint tudjuk, városunkban az e. ker. főleány-növeldének ezen célra épített középső termében szokta tartani. A gyűlésre ezen alkalommal mind egyházi mind világi jeles férfiak számosan jöttek össze. A főpásztori kenetteljes ima után báró Vas Miklós ő excel, mint világi elnök, megnyitotta az ülést. Ezután nyos főzdő Kun Bertalan szuperintendens úr, mint egyházi elnök olvasta föl évi jelentését. Mint mondá: örömest kezdené ezt oly örvendetes körülmények felemlítésével, melyek egyházi és iskolai életünk előhaladásáról tanúskodnának, de fájdalom, ezt tapasztalatai nem engedik. Egyházi életünkben sok a baj, melyet orvosolnunk kellene. Nem célja a sebeket sorról sorra felmutatni, mert azokon a világ mai helyzetében nem segíthetünk, csak a főbb forrásokra mutat, melyekből a legtöbb baj ered, hogy újabb bajok támadását, ha lehet, előzzük meg. Első forrása bajainknak, hogy nincsenek pozitív egyházi törvényeink. A meglevők nem részesülnek kellő tiszteletben; egyes egyházak felemelkednek, sőt egyes egyházakban 2-3 ember izgat azok ellen; a hatósági határozatok ellen, a tévelyesen magyarázott önkormányzati jog vértje alá vonulva, jogosítva érzik magukat féktelen szabadosság gyakorlására s a törvény fölébe emelkedésre, és ha az egyházi hatóság őket a szeretet mtésével ,figyelniatteti törvények útra, engedetlenséggel felelnek. Ha a törvény szigorát tettleg alkalmazzák rajok, támadólag lépnek fel a törvény jogos alkalmazói ellen, s példájokkal másokat is maguk után vonván s izgatván, lehetetlenné teszik az egyház igazgatását. Van egyház, ahol több ideig nincs törvényes gondnok, nincs egyházi tanács s magára van hagyva a lelkész. A törvény tisztelete alapja minden testület felvirágozásának , ennek kell tehát mindenekelőtt győzedelmet szereznünk. Másik fő forrása a bajoknak a közönyösség, ez azt szüli, hogy sokan nem vizsgálják a társadalmi törvényeket s azokat nem értvén, félre magyarázzák s törvényeinket úgy értelmezik, hogy az egyházi kerületi és emegyei határozatok csak a papokat és tanítókat kötelezik. Fő dolog tehát, hogy ezen közönyösségnek igyekezzünk elejét venni, hogy lássa be mindenki, hogy az önkormányzat oly kincs, mely megérdemli, hogy az azt szabályozó törvényeket minden protestáns értse. Harmadik forrása bajainknak a világnak egyház és vallás ellenes áramlata, mely ellen küzdésben eltompul minden fegyver éle. Az anyagi élet szükségei foglalják el a világ figyelmét, ez meríti ki egyesek és nemzetek erejét, ez foglal el minden munkakört, még a nevelés is ezen irányban fejlesztetik. A felette költséges ház és államtartás háttérbe szorítja a szellemi és erkölcsi dolgokat. — Ily körülmények közt csoda-e, ha az egyház magára hagyatik s ez, mint az erkölcsi hatalom képviselője, háttérbe szorul? — Ennek nem a vallásban s egyházban van az oka, hanem a világ anyagias áramlatában. Ha angyalok nyelvén szólnánk, sem lehetne ennek útját államunk. Ennek le kell játszania a maga szerepét, meg kell tisztulnia a levegőnek, hogy a mi erkölcsi és szellemi, visszanyerhesse előbbi rangját, becsét, hatását. — De azért ne essünk kétségbe: tegye meg az e. kerület kötelességét, s eljövend az idő, melyben állapotunk jobbra fordul. Hogy az egyház a magáét a múlt évben is megtette, mutatják az egyházmegyékből beérkezett jelentések. Az egyházmegyék éberek voltak, megtették kötelességek® és ha mégis van baj, az a fizessünk vagy ne fizessünk kérdése körül forog. Még a népesebb egyházak is igyekeznek a lelkészek és tanítók mérsékelt fizetését leszállítani. A hivatalos körét illető ügyekről a legjobb akarattal igyekezett intézkedni. A hozzá érkezett 1400 darab ügyirat közül 231 miniszteri leírat. Ezek közt 157 iskolai, 51 egyházi, 23 házassági ügyekre vonatkozott. A házassági akadályok esetében eszközölt felmentvényekért összesen bejött 245 főt iskolai és egyházi célokra fordíttatott, melyekről részletes kimutatás szól. 10 felmentvény díj nélkül adatott ki. A pénzügyi választmány és számvevőszék szabályszerűen teljesítő kötelességét. — A népiskolai ügyek több egyházmegye jelentése szerint előhaladtak. A sárospataki főiskola körül azt tapasztalta hogy az ottani pénz és anyagi ügyeknek célszerűbb vezetéséről haladéktalanul kell intézkedni, a kiadásokat a bevételekkel összhangzásba kell hozni. — Gondoskodni kell a tanárok részére nyugdíjalapról, mert ez nagy terhet ró az egyházi kerületre s alapja nincs. A nyomda jövedelmének szaporítása végett a könyvek célszerűbb módon való dárusításáról kell intézkedni. A főiskola szellemi ügyei ezen évben is jó sikerrel vezettettek. A tanítványok száma volt az első félévi vizsgakor a gymnáziumban 545, az akadémiában 151. Ezek közül 62 theológus, 25 bölcsész, 63 jogász. Ezen szuperintendensi jelentést a közgyűlés érdekkel s figyelemmel hallgatta végig, mert már megszokta, hogy abban egy lefolyt év eseményeiről tiszta s helyes ismeretet szerezhet legalább a fontosabb ügyeket illetőleg. Nem is csalódott. A felső zempléni e. megye új segéd gondnoka Pajzos János, a hivatalos esküt letette. — Óhajtandó volna, hogy a hosszadalmas eskü helyett rövidebbről gondoskodnék az e. kerület. Ezután Bálint József főjegyző olvasta fel a szontót. Az ungi e. megyében a botfalvi leányegyház részére P. Horvát Mária 25 hold földet alapított, hogy annak haszonbére tőkésíttessék mindaddig, míg abból egy iskolát lehet építeni; azután pedig egy templom építésére gyüjtessék abból tőke. — A földet eladták 2000 írtért, s most ezt is az építésre akarják fordítani. Az egyházmegye azt nem engedhette meg, mert annak rendeltetését az alapító kijelölte. Az e. megyétől már kapott segélyt, most az állam segélyből az e. kerület is Miskolc, 1876. május 2. A kormány, mint halljuk, az egyezséget Bécsben megkötötte. Azon titok, mely a részleteket fedi, nem enged sok jót reménylenünk. A fogyasztási adó ügyének elhalasztásáról is kering a hir. A hangulat nyomott. Ha aggodalmunk teljesül, nincs más teendőnk, mint a lapunk legközelebbi számában jelzett népgyűlésnek megtartása. Hasson ez követeinkre erkölcsileg, hogy a nemzet óhajtásának igyekezzenek megfelelni s az ipar, földmivelés és kereskedelemre egyaránt károsan ható feltételeket el ne fogadjanak. Ha csak egy porszemnyit tehetünk a nemzet végelszegényedésének meggátolására, ne szalaszszuk el az alkalmat. Ha a nyomunkba lépő kor háláját ki nem érdemelhetjük is, legalább méltó átkától óvakodjunk.