Miskolczi Napló, 1921. június (21. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-25 / 142. szám

Ara 2 korona XXI. évfolyam, 142 (5827.) szám Szombat, 1921. junius 25 Előfizetési árak kapható minden hírlapárusítónál s úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 440 korona Félévre . . 220 korona Negyedévre 110 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők Törvény készül a lakásépítésről és a katonatisztek ellátásáról* (Budapest.) A nemzetgyűlés mai ülésén Bottlik József alelnök beje­lentette, hogy Rakovszky István elnök nyolc napi szabadságot kért. A Ház ezt megadja. Szabó József (nagybajom), a köz­­oktatásügyi bizottság előadója tesz ezután jelentést a népoktatási törvényről. Majd Temesváry Imre a köz­­igazgatási, pénzügyi és munkásügyi bizottság előadója a munkáskérdésről tesz jelentést. Következett ezután a pénzbüntetés ideiglenes fel­emeléséről szóló javaslat harmadszori olvasása. A javaslatot elfogadják. Bottlik alelnök jelenti, hogy Te­mesváry Imre és Tomory Jenő sür­gős interpellációra kaptak engedélyt. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló javaslatot Héjj Imre előadó ismerteti. Tasnádi Kovács József a javas­latot általánosságban elfogadja, de tiltakozik a kormány ama tényke­dése ellen, hogy a javaslatokat nem készítik elő kielégítően, hanem csak úgy egyszerűen odadobják a Ház elé. A javaslatra vonatkozólag ki­jelenti, hogy ez alkalmas a kormá­nyok kezében bizonyos visszaélé­sek elkövetésére. Foglalkozik a Tisza-perrel is és kijelenti, hogy ha Friedrich ellen vádiratot tudtak be­adni, miért nem járnak el a hamis­tanúkkal szemben is. Nem fogadja el a javaslatot. Rassay Károly kifogásolja, hogy a törvényjavaslatok kellő előkészítés nélkül kerülnek a nemzetgyűlés elé. Szerinte egyes szakaszok szégyenére válnak az országnak. Az igazságügy­miniszter nem tudna egyetlen kül­földi törvényt se mutatni, melyben ilyen intézkedések lennének, mint ebben a javaslatban. Ahogy a bűn­cselekményeket válogatják, az tel­jesen forradalmi intézkedésre vall. Kérdezi, ha már válogatnak, akkor miért nem törődnek azokkal, akik különvonaton utazva izgatnak a vidéken, nem is szólva a Britanniá­­sokról és másokról. Nem fogadja el a javaslatot. Bródy Ernő garanciát kér arra, hogy őrködni fognak a polgárság legszentebb jogai felett. Ruppert Rezső tárgyalhatónak azért tartja a javaslatot, mert ezzel lehetővé válik a múlt restanciáinak feldolgozása. Azonban a gyakorlati célszerűségnél tovább nem szabad menni. Ha hátralékok vannak a bí­róságnál, annak nem a bíróság, ha Temesváry Imre sürgős inter­pellációt terjeszt a Ház elé arról, hogy hajlandó-e a pénzügyminisz­ter gondoskodni róla, hogy a rész­vénytársaságok vagyonváltságáról szóló törvényben a nemzetgyűlés által elfogadtassék az a módosítás, mely szerint a részvénytársaságok­nak joguk legyen bizonyos feltéte­lek között a vagyonváltság címén részvényeket beszolgáltatni. Nagyon fontosnak tartja a kép­viselő, hogy a részvényeket csakis a tőzsdén vásárolhassák, mert éppen a tőzsdén kívüli vásárlások folytán esett annyira a részvények árfolyama. Hegedűs pénzügyminiszter vála­szolva Temesváry interpellációjára, kijelenti, hogy a vagyonváltságnak részvényekben való lerovása a leg­­méltányosabb. Minden igyekezetével azon van, hogy elősegítse a papí­rok értékének emelkedését. Szüksé­gesnek tartja azonban, hogy a részvényeket a tőzsdén vásárolják és ne mindenféle zugmachinációk útján. Ki kell jelentenie azt is, hogy a magyar középosztály ne menjen a tőzsdére spekulálni, hanem más­képen igyekezzék fellendíteni az az ország gazdasági helyzetét Tudomásul veszi a választ. Tomory Jenő sürgős interpellá­ciót terjeszt elő a szatmár megyei állapotokról. Az interpelláció szövege a kö­vetkező : — Hajlandó-e a belügyminiszter Szatmár vármegye élére sürgősen kormánybiztost küldeni, aki pártat­lanul lefolytatja a vizsgálatot azok ellen a megyei tisztviselők ellen, akik hivatalos hatalommal visszaél­nek a nyomozó hatóságok az okai. Elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés szombaton lesz. Ezután áttérnek az interpellációkra. tek, a törvényes jogrend ellen sú­lyosan vétettek és büntetésüket még nem vették el. Hajlandó e az egész adminisztrációt a kinevezendő kormánybiztossal megvizsgáltatni és azalatt amíg a vizsgálat folyik, Péchy László főispánt, Péchy Péter fő­szolgabírót és Kerényi Zsigmond szolgabírót állásuktól felfüggeszteni. Mit szándékozik tenni a honvé­delmi és belügyminiszter aziránt, hogy Szatmár vármegyében a jog­rend és a tisztviselői tekintély, amelyeket egyes vármegyei tisztvi­selők és katonai közegek lejárattak, visszaállítassék? Van e tudomása a honvédelmi miniszternek arról, hogy a fehér­­gyarmati csendőrparancsnokot, aki menekült ember és nősülés előtt áll, a vármegyei klikk azért akarja elhelyeztetni, mert kinyomozta a gazságokat. Végül hajlandó-e a kormány saját hatáskörén belül megakadályozni a további visszaéléseket. Az interpelláció után incidens tá­mad. Ráday Gedeon belügyminisz­ter kifogásolja Rassaynak azt a közbeszólását, amely szerint azt a két szatmári egyént, akik a romá­nokkal barátkoztak, nem szabad lett volna letartóztatni. Az elnök megállapítja,hogy Rassay közbeszólás a következő volt : „Még akkor sem lett volna szabad őket láb alól eltenni.“ Hangsúlyozza az elnök, hogy ha ő is úgy hallotta volna a közbeszólást, mint a mi­niszter, nem mulasztotta volna el a rendreutasítást. Az ülés 15 órakor ért véget. tas valószínűleg július 10-én kezdi meg nyári szünetét és eddig az idő­pontig bizonyára letárgyalják a rati­fikációs törvényjavaslatot Az előadó megjegyezte, hogy nem készül na­gyobb előadói beszédre, hanem csak néhány szóval ajánlani fogja a törvényjavaslat elfogadását. A vita során azonban fel akar szólalni, hogy néhány kikötést tegyen a trianoni szerződés végrehajtása tár­gyában. Ami a jövőt illeti, az elő­adó szerint bizonyos módosítások lehetősége fennáll, de az csak akkor történhetik meg, ha Magyarország és szomszédai ezekre vonatkozó­lag előzetesen megegyeznek. Interpellációk. Törvényjavaslat az állami lakásépítésekről és a hadseregből távozó tisztek és altisztek ellátásáról. A nemzetgyűlés képviselői közt ma két javaslatot osztottak ki. Az egyik az állami kislakások építésé­ről szól és e célra 300 millió hitelt kér. A másik javaslat vonatkozik azokra a tisztekre és altisztekre, akiknek a trianoni szerződés értelmében el kell hagyni a nemzeti hadsereget. A javaslat kimondja, hogy a tisztek és altisztek közül a nőtlenek 2 évi, a nősek 3 évi átmeneti illetéket kapnak. Az állam azonban meg­felelő helyen alkalmazhatja őket ez idő alatt és ha ezt nem fogadnák el, akkor megszűnik az állam köte­lezettsége velük szemben. Július 1-én ratifikálják a franciák a trianoni békét. (Páris.) Reymauld szenátor a sze­nátus folyosóján kijelentette, hogy reméli, miszerint a szenátus hama­rosan ratifikálni fogja a trianoni békeszerződést, annál is inkább, mert most már Briand is közbe­lépett ebben az irányban. A szená­ Tárgyalni fogunk Ausztriá­val Nyugatmagyarországról (Bécs.) Schober János dr., az új német-osztrák szövetségi kancellár a napokban felkeresi a külföldi álla­mok bécsi követeit és be fog nekik mutatkozni. Elsősorban Masikevich bécsi magyar ügyvivőhöz vezet az útja és vele együtt megtárgyalja az Ausztria és Magyarország közötti folyóügyeket s ha lehet, megállapo­dik vele abban, hogy a nyugat­magyarországi kérdésben megkez­dett tárgyalásokat folytassák Az ellenforradalom emlék­ünnepe. (Budapest.) Ma délelőtt 10 óra­kor tartották meg a m. kir. Ludo­­vika Akadémiában az 1919. évi ju­nius 24-iki ellenforradalom és az abban elhalt bajtársak emlékére ren­dezett nagyszabású ünnepélyt. Az ünnepély a Ludovika Akadémia kerthelyiségében a hősök emlékére felállított emlékoszlop megkoszorú­zásával kezdődött és egészen zárt körben folyt le. Az istentisztelet után a ludovikások díszszázada el­vonult József főherceg és Belicska Sándor honvédelmi miniszter előtt. Egy rab merénylete a fog­házőr ellen. (Budapest.) Január havában a rendőrség letartóztatta Bors Ádámot és Mandel Manót, akiket betörés­sel vádoltak. Homonnai vizsgálóbíró kihallgatásra magához rendelte Bor­sot. A fogházgondnok Báncs Albert fogházőrt bízta meg Bors kisérésé­vel és a fogoly szabályszerűen ment az őr előtt. Egészen a má­sodik emelet utolsó lépcsőjéig nyu­godtan haladt, amikor hirtelen hátra fordult, paprikát szórt a fogházőr szemébe, majd kétszer hasbarúgta őt s a fegyvert kicsavarta a kezéből. A fogházőr segítségért kiabált, majd a rúgás következtében összeesett. A zajt meghallották a Tisza pör tárgyalásán a terem előtt levő csendőrök és rendőrök, akik hosz­­szabb dulakodás után elfogták és ártalmatlanná tették a támadót.

Next