Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
XXII. évfolyam, II (1992.) szám Ászapkorona Szombat, 1922. január 14 MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre : Egész évre 600 korona Lapható minden Fél évre 7 300 korona Stilapárusítónáll negyed évre 150 korona Felelős szerkesztő : FEHÉR ÚÍSán Kiadóhivatal, Miskolci, Kunyadi u. 2. Telefon 114 Szerkesztőség : Erzsébet tér I. sz. Telefon 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóban intézendők. Bethlen hazaérkezéséig csend van a belső politikában. (Fővárosi tudósítónktól.) A Bécsben Sebober kancellárral tárgyaló Bethlen István gróf miniszterelnök távolléte teljesen eseménytelenné teszi a politikai életet. Az egész vonalon a várakozás meddősége mutatkozik. Ez vonatkozik a kisgazdákra éppen úgy, miként a kereszténypártiakra, akik nem akarnak addig semmiféle irányban határozatot hozni, míg nem tisztázódik a miniszterelnökkel való viszonyuk s általában az egész politikai helyzet. A kisgazdapárt tanácskozásai holnap feltétlenül megkezdődnek és ezekben nagyatádi Szabó István, Mayer János és Gaál daszton vesznek részt. A szombati megbeszélések előreláthatóan csak információ jellegűek esznek, ámde felölelik az aktuáis kérdések egész nagy komplexumát. A tárgyalások minden valószínűség szerint az egész jövő hetet, igénybe veszik. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának szombatra hirdetett értekezlete a miniszterelnökávolléte és a jelenleg uralkodó azánytalanság miatt a jövő hétren tolódott el. A párt bevárja a miniszterelnök hazaérkezését és azt, hogy a kormánynyal tisztázódjék a helyzet. A kereszténypárt minden esetre bevárja, hogy retiben ismertesse, illetőleg előerjessze a választójogi törvényavaslatot. A kereszténypárt egész állásfoglalását a választójogi javaslattól teszi függővé. — a pártban biztosra veszik, hogy sikerült a párt egységét megbízni, sőt arra is számítanak, hogy a dolgok fejlődése során itt kell okvetlenül a helyzetet elbontani. " Egyelőre azonban bizonytalan, hogy sikerül-e Bethen kormányával szemben a megfelelő békés kibontakozásra alapot teremteni. Az indicimiitási javaslat során Kassay Károly ma nagyobb beszédet mond és ennek keretében négy határozati javaslatot terjeszt be. Ezek a következők : 1. A nemzetgyűlés utasítsa a Kormányt, hogy az 1921. évi XLVII. törvénycikkben trónfosztottnak nyilvánított Habsurg-lotharingiai ház tagjainak a trón várományosainak sorából leendő kizárása iránt haladéktalanul terjeszszen elő törvényjavaslatot. 2. A nemzetgyűlés a magyar rón betöltésétkizárólag a magyar nemzet bérügyének tekinti és tiltakozik minden olyan idegen beavatkozás ellen, amely, e kérdés eldöntésére befolyást kíván gyakorolni. Ezért ünnepélyesen óvást emel és hatálytalannak nyilvánít minden olyan, akár a múltban kötött, akár a jövőben kötendő kormány megállapodást, amely a nemzet e jogának gyakorlását idegen hatalmak hozzájárulásától tenné függővé. 3. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, terjeszszen elő haladéktalanult törvényjavaslatot, amely a megválasztott és a jövőben választandó ideiglenes államfő méltóságának viselését meghatározott időhöz köti és egyben rendelkezzék az iránt, hogy az esetleg bármilyen okból megüresedő ideiglenes államfői szék mi módon töltendő be, ha a törvényhozás nem ül együtt. Végül annak kimondását kéri Rassay, hogy amennyiben a nemzetgyűlés az uji választójogi törvény megalkotása előtt oszolnék fel, az új nemzetgyűlés, vagy képviselőhöz csak a mostani nemzetgyűlés összehívásának alapjául szolgált választójog — a Friedrich-féle választójog — alapján hívható össze és minden ezzel ellentétes magyarázatot a nemzetgyűlés már eleve is alkotmányellenesnek és semmisnek nyilvánít. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délután 5 órakor tartandó ülésében foglalkozik a főrendiház reformjáról ideterjesztett igazságügy miniszteri törvényjavaslattal. A bizottság csak általánosságban foglalkozik a javaslattal , amelynek sorsa főként a miniszterelnök és a kisgazdák között még lefolytatandó tárgyalásoktól függ, bár egészen bizonyos, hogy a kereszténypártnak is nagyon komoly hozzászólásai lesznek a javaslat végleges elintézéséhez. A nemzetgyűlés tegnap nem hozott határozatot a nyolcórás ülésekre vonatkozólag, mivel nem volt jelen mind az ötven aláíró. Ma újabb ívet köröztek a pártokban és a nemzetgyűlésben, ezt ma délben beterjesztik, úgy, ahogy a nyolcórás ülések dolgában valószínűleg még a mainap folyamán határozni fog a Ház. A nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) A nemzetgyűlés mai ülésén Gaál Gaszton elnököl. Az elnöki bejelentések után Kerekes Mihály a tanácskozóképesség megállapítását kérte. Minthogy a tanácskozóképtelenség nyilvánvaló volt, elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Az indemnitási vita. Szünet után Bassayi Károly következett az indemnitás vitájában. A nemzetgyűlés első feladata lett volna, hogy a nemzetét visszaadja önmagának. A nemzetgyűlések mindig forradalmak után keletkeznek, mégpedig azért, mert az állami élet vezetői elkéstek a megváltozott viszonyok követelte reformokkal és a reformok megvalósítása erőszakos uton, forradalommal történtek meg. Az igazi alkotmányozó gyűlések nem csak alkotmányjogi törvényekkel foglalkoztak. Huszár Károly 1920-ban hangsúlyozta, hogy 1) a nemzetgyűlés első feladata a földreform megoldása. Kérdezi, végre van ez hajtva? (Dánér Béla: Andrássyék akadályozták meg!) Olyan hírek keringenek, hogy a földreform megvalósítását pénzügyi akadályok miatt, nem lehetett keresztül vinni. Ha ez így van, akkor a nemzetgyűlés feladata az akadályok elhárítása. A kormány a földreformot törvényerőre emelte, meghozta a munkásbiztosítás reformját is és ezek mellett egy egész csomó törvényt statuált. De a költségvetést mind ezideig nem terjesztette a Ház elé. Kéri a pénzügyminisztert, mutasson biztos kivezető utat a pénzügyi kibontakozásra. Felfogása az, hogy a kormány a költségvetéstől azért tartózkodott, mert félt a kritikától. Miért nincs költségvetés? Két év óta semmiféle költségvetést nem tudott produkálni a nemzetgyűlés. A pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy öszszehívja a pénzügyi bizottságot, ahol kívánságainkat előadhatjuk. Ez azonban nem történt meg. Attól félnek, hogy a költségvetés vitájában napfényre kerülnek a felhatalmazás nélkül elköltött milliók. Mikor a mostani kormány megalakult, azt olvastam, hogy,az itt tisztelhető minisztereken kívül még két minisztere lesz az országnak: Valkó és Kánya államtitkár urak. Nem tudom, honnan vette a kormány erre a felhatalmazást; ha komoly költségvetés varr, akkor nem lehet ilyen tréfát csinálni. A közigazgatási reform. Hol van a közigazgatási reform, amire mindenki felemelt kézzel esküdött. (Dauer Béla: Szavazzák meg az indemnitást, akkor beterjesztjük.) Mán a Friedrich-kormányi sürgős feladatának tekintette a közigazgatási reform megvalósítását. Ki kell inni az általános, titkos, egyenlő választójog alapján a közigazgatási választásokat is. Nem hivatkozhatnak arra, hogy, megobstruálták a javaslat érvényesülését, mert hiszen a Friedrich-féle rendelet meg van és a választásokat csak ki kellene írni. De egyébként is visszaesést mutat a nemzetgyűlés. Csonka- 11 Magyarországon még mindig vannak három faluból álló vármegyék, alispánok, főlevéltárnokok és egyéb funcionáriusokkal. Ebben az országban minden ideiglenes, kivéve a jelenlegi kormány életét. Az államfő kérdése. Arrólbeszél, hogy a nemzetgyűlés az alkotmány kiépítése körül miképen oldotta meg feladatát. Az 1920. I. t.-c.-nek első formájában tervezője volt s így tanúságot tehet arról, hogy ez a törvény csak igen rövid időre készült. Mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldhatják az állam fő kérdését. Ezzel szemben most kiderült, hogy az ott lefektetett ideiglenes gondolat örökös és megváltozhatatlan. Azóta csak két alkotmányjogi törvényt hozott a nemzetgyűlés, de az 1920. évi 17. t.-c. nem volt dicsősége a nemzetgyűlésnek, mert ebben újra lejálisnak, hogy úgy mondjam, szolgalelkűnek bizonyult. Gaál Gaszton elnök: Ne tessék így aposztrofálni a nemzetgyűlést. A restauráció kérdése Kassay : A nemzetgyűlés nem a nemzet jogait képviselte, hanem meghajolt a hatalom előtt. Belátta, hogy az 1920. 1. t.-c.-et módosítani kell, de ezt csak úgy tudta megcsinálni, hogy az államfő hatalmát szaporította. Arra azonban nem volt bátorsága, hogy kodifikálja azt a törvényt, amely kimondja, hogy az államfő alkotmánysértés esetén vád alá vonható. Szól ezután az államfői hatalom időhöz kötöttségéről, mert a nemzetgyűlésnek ilyen törvényt le kellett volna hoznia az alkotmányjogi kérdések megoldása során. A detronizációs törvény is csak korcstörvény. A Habsburg-restauráció kérdése állami életünknek legsúlyosabb problémája. Az állami érdekek és az állambölcselet szempontjából egyaránt jogos úgy a restauráció ellenzése, mint az alkotmányos eszközökkel restaurációra törekvő álláspont. Egyik álláspont sem tudja meg.