Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-22 / 90. szám

R£3¡Z£ll HÍRLAP 2. »tetal Újabb vihar a Házban Beniczky mentelmi ügye körül Drozdy Interpellál a M. T. I. bérbeadása ügyében A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv felolvasása után bejelenti, hogy Drozdy Győző sür­gős interpellációra kért és kapott engedélyt. Azután a korményprog­­ramm feletti vita folytatására tér át a Ház. R­assay Károly A legutóbbi kormányválságot úgy állították be, mintha az Koszó személye miatt történt volna, holott annak más mélyenjáró okai voltak. Az egyik ok a sokat ki­kapcsolt királykérdés. A király­­kérdés megoldása elsőrangú fon­tosságú kérdés A kormánynak az 1920. évi I. t.-c. birtokában azonnal kellett volna megfelelő büntető szankcióról gon­doskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi magáévá úgyszólván mindenki a nemzet­­gyűlésen. A nemzetgyűlés pénz­ügyi program­ján kívül a választó­jog kérdése kell, hogy első feladat legyen. A közigazgatási reformot illetőleg nagy általánosságban mozgott a kormányelnök, nem terjeszkedett ki a tisztviselői kér­dés megoldására. Az igazságügyi miniszter Be­niczky mentelmi jogának meg­sértéséről Rassay Károly után Tomcsányi V. igazságügyi miniszter állott fel szólásra és a következőket mon­dotta : — Beniczky Ödön tegnap be­jelentette mentelmi jogának meg­sértését. Ezzel az ügygyel a men­telm bizottság fog foglalkozni és fogja megállapítani, történt e, vagy sem mentelmi jogsértés, éppén ezért a részletekkel foglalkozni nem kívánok. Minthogy azonban Beniczky Ödön képviselő úr elő­adása nem felel meg mindenben a valóságnak és a mentelmi bizott­ság jelentése még csak bizonyos idő múlva kerül a nemzetgyűlés és a nyilvánosság elé, kötelessé­gemnek tartom, hogy nyilatkozatot tegyek, mert nem tartom meg­engedhetőnek azt, hogy az ország közvéleménye egy napig is téve­sen legyen tájékoztatva olyan tény­állásokról, amelyekbe a kormányzó személye is bevonatott. A kormányzó nem tett intéz­­kedést Az ország színe előtt ünnepé­lyesen kijelentem, hogy a kor­mányzó úr őfőméltósága a Beniczky üggyel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett és erről csak utólagosan nyert értesítést. Ennek igazolására röviden a következő­ket adom elő: Az igazságügyminiszter intéz­kedett Húsvét vasárnapján éjjel nyer­tünk értesítést arról, hogy két képviselőtársam olyan intézkedé­seket óhajt tenni, amelyeket mi a kormánnyal az 1920. évi I. tc. alapján tett intézkedéseivel szem­ben meg nem engedhetőnek te­kintettük és kötelességünknek tar­tottuk, hogy ezen intézkedések végrehajtását megakadályozzuk. Erről a tervről hajnalban nyertem értesítést. A budapesti főkapitány telefonon nekem bejelentette, hogy milyen intézkedést tett. Ehhez hoz­zájárultam és további utasításokat adtam. Rövid idő múlva kaptam az értesítést, hogy az intézkedések foganatosítva lettek, mert képvise­lőtársaimat Hajmáskéren letartóz­tatták. Hogy ott félreértették talán azt, hogy honnan jön az intézke­dés, ennek az a magyarázata, hogy ezek alatt az izgalmas órák alatt súlyt kellett fektetni arra, hogy min­den intézkedés egy helyről menjen ki. A kormány tagjai állandóan ott tartózkodtunk a kormányzóság épületében, annak telefonjait vettük igénybe és éppen akkor éjjel a szörnysegédi tele­fonról adtam le ezt ez intézkedést. Innét eredhet a félreértés és azok a szervek Haj­máskéren talán azt gondolhatták, hogy a kormányzóságtól kapták ezt az intézkedést. Reggel felhívtam a hajmáskéri parancsnokságot és közöltem, hogy én tettem az intéz­kedéseket. (Óriási zaj.) Tudattam egyúttal, hogy ezentúl csak én in­­tézkedhetem ebben az ügyben. (Óriási zaj.) Kitör a vihar az igazságügyminiszter beszéde alatt Az 1920. évi I. tc. szerint a nem­zeti hadsereg feladata többek kö­zött a belső rend fentartása. — Semmi más intézkedés nem volt, csak amit én adtam ki. A hon­védelmi miniszter nem volt Buda­pesten. Délután én beszéltem köz­vet­enül a hajmáskéri ezredessel és minthogy képviselőtársaimmal lojálisan akartam elbánni . . . (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Hornyánszky : Szép kis lojalitás ! Tomcsányi: Azt mondottam, hogy ha képviselőtársaim becsü­letszavukat adják, hogy Buda­pestre feljönnek és itt jelentkez­nek . . . Diniek: Hol jelentkezzenek, ta­lán a sóhivatalnál ? Tomcsányi: Nálam jelentkezze­nek Felkiáltások a keresztény­­párton . Milyen címen ? Miért ? Nagy zaj a kereszténypárton, töb­ben a padot verik. Folyton fokozódó nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök szüntelenül rázza a csen­gőt. A zaj tovább tart. Harmincan is kiálltanak ellentmondásokat a miniszter felé. » Az elnök figyelmezteti a Házat, hogy ha nem tudja fenntartani az ülés rendjét, kénytelen lesz az ülést­ felfüggeszteni. Nagy nehezen helyreáll a rend, mire Tomcsányi folytatja . Azt hittem, hogy a képvise­lők érdekében járunk el, ha nem hagyjuk őket ott. A képviselő uraktól azt az értesítést kaptam, hogy hajlandók engem felkeresni. Én elmentem a laká­­kra és ez­zel is előzékenységet tanúsítottam velük szemben. Tájékoztattam őket arról, hogy miért kellett ezt­ az intézkedést megtennem, közöl­tem, hogy további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkalmazni nem kívánok, feltéve, hogy Budapesten maradnak.­­ Meg akarom állapítani, hogy az intézkedéseket­ kizárólag vagy én, vagy az elém­ rendelt hatóságok tették és senki más. Én ezért a teljes felelősséget vállalom. A kor­mányzó úrnak ebben a kérdésben semmiféle ingerenciája nem volt és a dolgokról csak utólag vett tudomást. A mentelmi bizottság dönt Az ügy a mentelmi bizottság előtt van. Megkértem a mentelmi bi­zottság elnökét, hogy lehetőleg már holnap hívja össze sürgősen a mentelmi bizottságot, hogy az egész kérdést nyiltan feltárhassam A mentelmi bizottság ítélete után nyugodt fővel vár­hatom a nemzet ítéletét. Bűnvádi eljárás a puccs szervezői ellen Elnök 5 perc szünetet rendel el. A miniszter szavait a k­sgazdapárt tapssal és éljenzéssel jutalmazta. A baloldal, a kereszténypárt, a disszidensek, a demokraták és az ellenzéki képviselők határozottan a miniszter ellen nyilatkoztak és világosan meg lehetett állapítani, hogy a nemzegyűlés többségének véleménye nem fedi az igazság­ügyminiszter felszólalását. Szünet alatt a képviselők egy­­része a terem közepére ment, hol Vass kultuszminiszter igyekezett a keresztény pártiakat lecsillapítani. A belügyminiszter korrektül­ járt el Vass szerint, én is teljesen szoli­dáris vagyok vele. Szmrecsányi így felelt: Holnap én teszem meg mentelmi bejelen­tésemet és felszólalásomban rész­letesen mindent el fogok mondani, ami történt. Tomcsányi erre a következőket mondotta: Csak tegyétek! Ennek a következtében én kénytelen le­szek a húsvéti eredményekkel kapcsolatban a bűnvádi eljárást megindítani. A miniszter kijelentése nagy feltűnést keltett. A kisgazdapártiak helyesléssel­­ fogadták a miniszter kijelentését, mely a többi képviselőkből azon­ban nagy izgalmat váltott ki. A folyosón A baloldali folyosón egyik kép­­­­viselő azt hangoztatta, hogy Be­­s­niczky ellen tegnapi beszéde fo­lyamán tett nyilatkozata miatt semmiféle eljárást nem lehet indí­tani. Másrészről pedig azt mon­­­­dották, hogy a húsvéti esemé-­­ nyekkel kapcsolatban nincsen oka­­ tartani sem Beniczky­nek, sem Szmrecsányinak az eljárástól. ( Mlsl(«ilo, április 22 Az Andrássy- párt támogatja a kormányt Szünet után Andrássy Gyula gróf szólalt fel. Beszéde elején vázolta azokat a körülményeket, amelyek miatt IV. Károlynak a forradalom kitörése előtt Bécsbe kellett mennie. And­rássy szerint IV. Károly a forra­dalom kitörésekor nem térhetett vissza Budapestre, mert nem akar­hatott polgárháborút. Nem akar Rassay képviselőnek a királykér­­déshez fűzött fejtegetéseivel részle­tesen foglalkozni. Az ő fejtegetései­vel szemben mereven ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, hogy Magyarország ezeréves alkotmánya és a legvitálisabb érdeke egyaránt követeli azt, hogy ez a nemzet­gyűlés megtalálja az utat a törvé­nyes megoldáshoz. Pártja nevében bejelenti, hogy bi­zalommal van a kormány iránt. Támogatja azt, mert a miniszterel­nök programmja teljesen megfelel a kereszténypárt programmjának. Az alkotmányrevízióra vonat­kozólag egyetért pártja a minisz­terelnökkel. A miniszterelnök, intézményileg kívánja biztosítani a keresztény­társadalom megerősítését. Ennek a feladatnak nem lehet célja egyes osztályok érdeke. A miniszterelnök programmjában a legfontosabb rész a szociálpolitika. Szükséges, hogy az a viszály, amely a mun­kás és a többi osztály között fennállott megszűnjön. Amikor a kormány a szabadforgalomra tér­­ át, gondoskodni kell arról, hogy az ellátatlanok megkapják szük­ségleteiket. Ami a jogrendet illeti, ezalatt azt érti, hogy minden ható­sága saját hatáskörét tartsa be és azt túl ne lépje. Nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avat­kozzék be a közigazgatásba. Pártja nevében ismételten kijelenti, hogy a kormány munkásságát tá­mogatni kész.

Next