Reggeli Hirlap, 1922. július (31. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-04 / 148. szám
Előfizetési árak hegyen és vidéken : Egész évre I4Ű©— K I Megyei t évére 360"— IC Fél évre — 700"— K Egy hónappá 120"— K Miskolcz, XXXI. évfolyam, 143. szám 1922 június 4. kedd Reggeli Hírlap POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22* A szerkesztőség telefonszámai : 4-98, 6-16. Kiadóhivatal Széchenyi u. 15. Telefonsz. 6-64. Orgovány sötét erdejében legyilkolt emberek szelleme járt kísérteni azon a tetemrehíváson, amelynek első jelenetei a ma megkezdett tárgyaláson már leperegtek. Ártatlanul kiontott vér tömege háborgatja és nyugtalanítja az orgoványi események óta a magyar közéletet, béklyót vetett a jogrend visszatérésére és kifejlődésére és az elmúlt parlamentben is nem egyszer szolgáltatott gyújtóanyagot a politikai ellentétek fö lángolására. Voltak annak a nemzetgyűlésnek valóságos jogrendperiódusai, amikor az orgoványi és izsáki események fölélesztésével követelte az igazságszolgáltatás megmozdulását, a kormány vaskezének tevékeny gesztusát az ellenzék, a közvélemény pedig az ügyek iránt való érdeklődését áttette a parlament küzdőterére, mert akkor még nem volt más fórum. Az orgoványi rémtörténet ismertetése azonban végre is elhagyta idegen medrét és helyet kapott azon a territóriumon, amely megilleti s amely hivatottságánál fogva jogosult ítéletet mondani ezek fölött a borzalmak fölött. Az érdeklődés természetszerűen ott csüng a katonai bíróság tárgyalásain és feszült várakozás lesz annak minden mozdulatát. Hogy mi lesz az ítélet, természetesen egyáltalán nem tudható, de e pillanatban nem is fontos. A lényeg ebben a nagy tőrben a közönség, az ország jóhírnevének szempontjából az, hogy mégis csak bírák elé kerültek a gyilkosok és ezzel elül, eltűnik az a már-már gyökeret vert hiedelem, hogy ebben az országban „hazafiasfelháborodásból“ nemcsak gyilkolni és megkin®zni lehetett büntetlenül ártatlan embereket, de pénzük és ékszerük elvételével, kirabolni is lehetett őket. A Duna—Tisza közének eseményeiből egy darabb megvilágított irtózat lép tehát elibénk ebből a tárgyalásból. És hallani fogjuk, hogy mily gazságot követtek el a kommunisták is, az emberi életnek mily roppant elrablását és elherdálását. Aki védi az ilyen kommunista gazságokat, az maga is vagy őrült, vagy gonosztevő. Azonban kommunizmus miatti elkeseredésből ártatlan polgárokat lemészárolni és vagyonuktól megfosztani abban az országban, ahol a jogrend helyreállítását harsogta és harsogta mindenki, éppen olyan súlyos bűntett, mint amaz volt. A megsértett erkölcs és jogrend tehát az egyforma elbánás elvének s igy az igazságosságnak sérelmét látta mindaddig, amig Orgovány és Izsák csak a lapokban és interpellációk anyagában szerepelt. A felduzzadt sérelmeknek, elkeseredett véleményeknek és csüggedő balhiedelmeknek levezető útját tekintjük tehát a most megindult tárgyalásban, nemcsak a belső konszolidáció érdekében, de ügyeinknek kifelé való vonatkoztatásában is. Elhalasztják a főrendiházi reform parlamenti tárgyalását A Reggeli Hírlap szerkesztősége jelenti telefonon. A kormány erősen bizakodik, hogy tíz nap múlva véget ér az indemnitás vitája és hozzákezdhet többi tervei megvalósításához. A kormány annak idején tervbe vette, hogy az indemnitás megszavazása után több sürgős pénzügyi javaslatot fog letárgyalni és a főrendiház reformját is tető alá hozza a nemzetgyűlés nyári szünete előtt. Mint értesülünk, ez a munkaprogramm most megrövidült. Komolyan beszélnek ugyanis arról, hogy a nemzetgyűlés nyári szünete előtt a földadó reformján kívül csak a drágaság letörésére szolgáló javaslatokat fogják tárgyalni, míg a főrendiház reformját őszre halasztják. Ilyenformán a nemzetgyűlés tagjai korábban jutnak nyári vakációhoz, mint remélték. Egyébként, hogy a kormány reménye, melyet az indemnitás gyors megszavazásához fűz, megvalósul-e, kétséges, mert a vita úgy látszik mind nagyobb méreteket ölt. Újabban a következők jegyeztették elő magukat szólásra: a javaslat mellett Meskó Zoltán, a javaslat ellen Apponyi Albert gróf, Horváth Zoltán dr., Dénes István, Diesswein Sándor, Farkas István és Rainprecht Antal. Eddig a javaslat mellett kilenc felszólaló van feliratkozva, a javaslat ellen pedig tizenöt. Izgalom a szabad királyválasztók között Azoknak a tárgyalásoknak a híre, amelyek Andrássyék, illetve Friedrich és a kormány között megindultak, nagy nyugtalanságot keltett a szabad királyválasztók, főleg az úgynevezett régi kisgazdák között. Ezek hétfőn felkeresték Bethlen miniszterelnököt, aki azonban nagyon elasztikus választ adott, mert kijelentette, hogy ő szívesen lát minden közeledést, amely megfelel a mai kormány céljainak és elveinek. Egyébként a tárgyalásokról tiszta képet alkotni igen nehéz. Beavatottak szerint Andrássy és Friedrich között e tekintetben nincs meghasonlás. Friedrich hétfőn kijelentette a nemzetgyűlés folyosóján, hogy ez időszerint még nem nyilatkozhat a kérdésről, mert minden túl korán kerül nyilvánosságra és ezzel mindent elrontanak. Friedrich szavai azt bizonyítják, hogy a tárgyalások híre teljesen megfelel a valóságnak. Csütörtökön megjelenik az új lakásrendelet Budapestről telefonálják. Csütörtökön megjelenik az átdolgozott, új lakásrendelet. A rendelet átmeneti jellegű és bizonyos mértékben haladást mutat a szabadforgalom felé, mert a kétezer lakosnál kisebb községek és nyaralótelepek háztulajdonosainak visszaadja a szabad rendelkezési jogot. Újítás az is, hogy ezután minden lakásigazolványért díjat kell fizetni. A kislakások bére 1922 augusztus elsejétől az 1917 november elseji bér négyszerese lehet. A közép-, nagy- és fényűző lakásoknál a rendelet szerint szabadon egyezkedhetnek a felek, úgy azonban, hogy ha a középlakás bérét az 1917 november elseji bér nyolcszorosánál nagyobbra nem emelte a háztulajdonos, a nagylakásét pedig tizenkétszeresnél nagyobbra, a lakó ez intézkedés ellen nem föllebbezhet a bírósághoz. A fényűző lakások bérét teljesen szabaddá tették. A lakásrendelet pontosan szabályozza az üzletbéreket is. Azoknak az üzleteknek bérét, mely után 1920 május 1-én nem fizettek többet 2000 koronánál, az 1917 novemberi bér tizenötszörösére emelhetik. Ezen béremelés ellen panasznak helye nincs. Az új üzlethelyiségek bérét, amelyeknek 1920 május 1-én hatezer K-ig terjedő bére volt, az 1917 november 1-i bér húszszorosára emelhetik, a 12.000 koronáig terjedő boltbéreket pedig 30-szorosra. Ezeknél magasabb emelés esetén a bérlő a bíróságnál kereshet orvoslást. Az 1920 május 1-én fizetett 12 ezer bérnél drágább üzlethelyiségek bére szabad egyezkedés tárgya. Az új lakásrendelet ügyében munkatársunk kérdést intézett Fáy Sándorhoz, a Lakók Szövetségének ügyészéhez, aki a következőket mondotta : — A rendelet a háztulajdonosok legvérmesebb reményeit is fölülmúlja és el sem tudom gondolni, hogy hogyan tehette azt a minisztertanács magáévá. A háziurak öröme azonban korai, mert ha a rendelet mégis jelenik, úgyis hamarosan kénytelenek lesznek visszavonni. Hétfőn éjjel a Reggeli Hírlap budapesti munkatársának alkalma volt Fass József népjóléti miniszterrel beszélni a lakásrendeletről. A népjóléti miniszter a következőket mondotta :" Az érdekelteket nem fogjuk ujjból meghallgatni, mert velük a megállapodás lehetetlen volt. A rendelet kibocsájtását viszont tovább már nem lehet halasztani, hiszen az augusztusi lakbérnegyed hamar elérkezik. A leg-utolsó simításokat kedden végezzük el, a miniszterelnök úrral, de annyit már most is mondhatok, hogy tisztán az objektív igazságosság alapján jártunk el. Megállapíthatom, hogy a két szélsőséges álláspontot összeegyeztetni lehetetlen volt és így magunknak kellett a szociális igazságot érvényesíteni. — Iparkodtunk megtalálni a középutat, egyrészt a háztulajdonosok nehéz helyzete és az általános súlyos gazdasági viszonyok között. Ez a a rendelet bizonyos tekintetben erőteljes lépés a szabadforgalom felé, másrészt azonban szem előtt tartja a kisebb lakások lakóinak szociális viszonyait. — Igyekeztük az albérlet kérdését is megfelelően rendezni. A háztulajtulajdonosnak beleszólása lesz az albérletbe annyiban, hogy erkölcsi szempontból tiltakozhat az albérlő személye ellen és anyagi szempontból is némi beleszólása lesz a dologba. A köztisztviselők lakása csak akkor lehet szabadforgalom tárgya, ha a köztisztviselőt szolgálati érdekből áthelyezik. Mayer János meghatalmazott miniszter Arról értesülünk, hogy a szombati minisztertanács hozzájárult Mayer Jánosnak meghatalmazott miniszterré való kinevezéséhez. Ezen minőségében átveszi a nemzetközi agrárszövetség magyar ügyeinek intézését. Ez a szövetség a háború tartama alatt szünetelt. A szövetségben Magyarországnak mindig jelentős szerepe volt, ami abból is kitűnik, hogy olyan nagy tagsági díjat fizet, mint a legnagyobb állam. Értesülésünk szerint ez a tagsági díj évi húszezer svájci frankot tesz ki. Változások a főispáni karban Az Az Újság Írja: Jelentős változás készül a főispáni karban. Értesülésünk szerint mintegy tíz főispán menesztése várható és hír szerint befejezett Borbély-Maczky Emil távozása is. Távozik Fercsák Jenő Sopron főispánja is, akinek utóda Simon Elemér volt munkapárti képviselő lesz. Az új főispánok javarésze egységes párti képviselőkből kerül ki, hogy helyet szorítsanak azoknak, akik nem jutottak mandátumhoz, így elsősorban Klebelsberg kultuszminiszternek akarnak mandátumot szerezni, miután a most megüresedő kerületekben sincs reménye a győzelemre. Emlékezzünk Beniczky Ödönre Az Az Újság írja: Hosszú időkön át csak suttogva lehetett beszélni az orgoványi és izsáki rémségekről. Beniczky Ödön volt belügyminiszter érdeme az, hogy napvilágra kerültek ezek az események. Éppen egy évvel ezelőtt emelt szót a nemzetgyűlésen Beniczky a Duna—Tisza-közi gyilkosságokkal kapcsolatban. A múlt év június 16 án szenzációs interpellációt mondott a törvényhozás házában és óriási megdöbbenést váltott ki a nemzetgyűlésen, amikor a Duna—Tisza-közi vérontásról többek közt ezeket mondotta: — A keresztény irányzathoz sok élősdi tapadt ellenforradalom címén. Még mindig olyan állapotok vannak, amelyek abszolúte nem állanak messze Kun Béla rendszerétől. Fritz Rezső dr. és 14 más társa eltűnt Kecskemétről. Ezenkívül 36 embert vittek ismeretlen helyre. November 17-én elhurcolták Pánczél Zoltánt és Schmiedt Ádámot. Kecskemétről elhurcoltak ötvenhat embert, Izsákról öt, Orgoványról három és Lajosmizséről egy embert. A tettesek azzal védekeznek, hogy elöljáróik parancsára cselekedtek Apufuk mai száma 6 oldal