Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 19. Győr-Moson-Sopron megye (2002)

II. Győr-Moson-Sopron megye kialakulása, területi, népességi és közigazgatási változásai

Heves, Osli, Szárföld, Veszkény és Vitnyéd tartozott, a Mosonmagyaróvári városkörnyék községe pedig Máriakálnok önálló tanácsú község volt. Módosult a megye településszerkezete a községegyesítések és szétválások, városhoz csatolások, külterület átcsatolások során. Nézzük elsősorban a Győr várost érintő változásokat 1950 után: 1950: Győr városhoz csatolták Pinnyédet; 1952: Bácsától Kisbácsa kült. lh.-et; 1954: Győrszentivántól Kismegyer, Likócs és Likócspuszta kült. rh.-eket; 1959: Győrszentivántól Hecsepuszta kült.lh.-et; 1960: Vámosszabaditól Galántai út egy része, Ságvári úti Gátőrház és Vízügyi Igazgatóság lakóháza 1965: Vámosszabaditól Galántai út egy részét; 1967: Vámosszabaditól Sáráspuszta nevű kült. b­.-et; 1966: Bácsa községet; 1970: Gyirmótot, Győrszentivánt és Ménfőcsanakot (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő). 1994: Győr várostól elcsatolták Győrújfaluhoz a központi belterület egy részét. A megyében történt további változások pedig az alábbiak: 1950: Sopron városhoz csatolták Sopronbánfalva nk.-et, és Ágfalvától Görbehalom külterületet (453 fővel), Bágyog és Rábaszovát Bágyogszovát néven egyesültek; Pázmándfaluhoz csatolták Pázmándhegyet; Alsóvámos és Győrszabadi egyesült Vámosszabadi néven (in.: Alsóvámos in.); Eszterháza (Fertőd) és Süttör egyesült Fertőd néven; Mosonszentjánoshoz csatolták Mosonszent­­pétert; Egyházasfaluhoz csatolták Keresztényt; Pereszteghez csatolták Sopronszécsenyt; Újkérhez csatolták Alszoport és Felszoport; Kajár és Kispéc Kajárpéc (in.: Kajár) néven egyesült; 1951: Máriakálnokhoz került Halászitól Arak kült.b­. (271 fővel); Rábaszentmihálytól Kisbabóthoz került Ánghely kült. b­. (13 fővel); 1953: Sopronhoz került Bálitól Balf­ gyógyfürdő; 1966: Horvátkimle és Magyarkimle Kimle néven egyesült; 1969: Cikolasziget és Sérfenyősziget (1937-től benne Doborgazsziget községgel) Dunasziget néven, Kisbarát és Nagybarát Győrújbarát néven egyesült; 1970: Mosonszentjános és Pusztasomorja Jánossomorja néven egyesült; 1973-1988 között Lébény és Mosonszentmiklós Lébénymiklós néven együtt alkotott községet; 1973-1990 között Rábacsécsény és Rábaszentmihály k.-ek Rábaújfalu néven együtt alkotott községet; 1973-1990 között Kisfalud Mihályihoz tartozott; 1979-1991 között Farád k. Csornához tartozott; 1985: Sopronhoz csatolták Balf, Beledhez csatolták Vica községet; Gönyű külterületéből megalakult Nagyszentjános község; 1992: Ravazd külterületéből megalakult Tarjánpuszta k.; az 1888-ban egyesítéssel létrejött Bőnyrétalap szétvált Bőny és Rétalap községekre. 1984-től megszűntek a járások, helyükbe a városkörnyéki/nagyközségkörnyéki elnevezésű köz­­igazgatási szervezet lépett (1. függelék). Csorna város városkörnyékének területe 71 751 ha, népessége 42 414 fő; Győr megyei város városkörnyékének területe 112 303 ha, népessége 194 951 fő; Kapuvár város vk.-nek területe 36 282 ha, 27 427 fő; Mosonmagyaróvár város vk.-ének területe 93 152 ha, 71 108 fő; Sopron város vk.-ének területe pedig 87 734 ha, 94 087 fő. 45

Next