Karácson Imre (ford.): Monumenta Hungariae Historica 4. Diplomáciai emlékek (Acta extera) 2. osztály: írók / 5. Evlia Cselebi magyarországi utazásainak folytatólagos leírása az 1664-1666 közti évekből (Budapest, 1908)
V. A török követ utazása Bécsbe
140 EVLIA CSELEBI Győr (Jánik) vára. A 935. évben Szulejmán khán személyesen ment Bécs ostromára s mikor az iszlám katonaság ideérkezett, ezt a várat felégette ,s innen származott Jánik vár neve. Mikor Szulejmán khán hódítás nélkül visszaérkezett, akkor Ferdinánd király e várat nem palánkává, hanem erős építkezésű szép várrá tette, úgy hogy azt nyelv le nem írhatja. Sőt az ellenség katonaságot helyezett ide s innen Fejérvár, Komárom, Visegrád és Buda környékét pusztította. Mikor III. Murád khán ez állapotot meghallotta, az 1002. évben 3) az albán Szinán pasát szerdárrá tette s miután Buda alatt a győzelmes tatár khánnal egyesült, ide küldötte. Atábor Komárom alá jött s Komáromtól Győrig elnyúlva, olyan tábor látszott, hogy az le nem írható. A tábor itt volt, de azt mondták, hogy Győr várát így nem lehet elfoglalni, azért a Dunán három helyen nagy hidat készítettek és marhabőrből készült tömlők fölé gyékényeket terítettek s így a tatár sereg keresztül ment és három napig tartó nagy ütközet után az ellenség megfutamodott s a Komárom tövében levő hídon az átelleni oldalra menvén, Újvár felé futott. A mi seregünknek annyi zsákmánya volt, hogy egy-egy hajcsárnak is ezer aranya és hat-hét foglya került. A hadiszertárt és kincstárt a vezír foglalta le. A következő napon a sereg Győr várát tizenhét helyen ostrom alá fogta s az 1003. évi Mohárrem hó 12. napján, szemüket sem hunyorítva, földet kezdtek hányni a vár elé. A Rába vize azonban a földet mind elhordta. Ezután az árkot szeméttel megtöltvén, föléje zsákokban egész hegy gyanánt földet hordtak. Mikor az ellenség ezt látta és saját táboruk megfutamodásáról értesült, helyzetéről kétségbe esett. A következő napon a lágumásik két helyen aknákat ástak s a falakat ott ledöntötték. Végre az ostrom 24. napján a vár feladás folytán elvétetett. Tárikhja ez : A hit ellensége megtöretvén, elfoglaltatott Győr vára. 1002. Három esztendeig maradt csak Győr iszlám kézben. A győri válipasa, Mahmud szelíd, csendes ember volt, a janicsárok agája, Jahja aga pedig, éjjel-nappal részeg volt s így az ( 1529. Kr. u. 2) Szójáték a jáninak (égni) s Jánik név között. Győr török neve: Jánik kálá tehát azt jelenti: Égett vár. A fordításban a török Jánik helyett, mindenütt Győrt írtam. s) 1594. Kr. u. 4) 1594. szept. 27. Kr. u. Evlia Cselebi itt tévedett, mert Győr feladása két nappal utóbb, szept. 29. történt.