Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)
1996 / 7. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Aczél György. Kezdetben
Révész Sándor Aczél György kezdetben* Aczél György 1917. augusztus 31-én született Angyalföldön Appel Henrik néven. Kisgyerekkorában a Hungária krt. 69.-ben lakott húgával és szüleivel. Nagyszülei két tehenet tartottak a Röppentyű utcában, abból nevelték fel nyolc fiúgyermeküket. Az Appel fiúk a családi emlékezet szerint jól megtermett legények, híres verekedők voltak. Akadt köztük kocsis, földműves, asztalos, mészáros, magasabb iskolai végzettséggel egyikük sem rendelkezett. A spanyolnátha, a holocaust, az emigráció vette ki őket Aczél életéből. Édesanyja, Weimann Aranka egy fokkal 94 előkelőbb családból származott. Az ő családjában volt altiszt, festősegéd, optikus, házmester, és a lányok Courts Mahlert olvastak. Ő maga négy polgárit, kereskedelmi tanfolyamot végzett, zálogházi tisztviselőnőként dolgozott. Az apa egy ideig kocsis, azután hentessegéd. Fiatalon elviszi a tüdőrák. A fia ekkor nyolcéves, a lánya négy. Aczél nyolcéves korától tizenkét éves koráig kisebb megszakításokkal árvaházban él. Félárvaként protekcióval kerül be először az állami, azután a zsidó árvaházra. Nem tudjuk, miért került be, Aczél maga sem tudta, sem akkor, sem később. Azt viszont tudjuk, hogy gyűlölte az árvaházat, nagyon rossz emlékeket őrzött ezekről az évekről. Élete egyik legszenvedélyesebb, legfűtöttebb beszédét tartotta ötven évvel később az intézeti nevelés pszichológiai problémáival foglalkozó konferencián a leltári tárgynak tekintett, az emberi kapcsolatok személyességétől megfosztott, ide-oda dobált intézeti gyerekekről. „Máig is visszaemlékszem gyerekkori árvaházi élményeimre. Gyűlöltem azokat az embereket, akik odajöttek mint »cukrosbácsik« - embertelen dolog volt, amikor korán reggel glédába kellett állnunk, hogy József főherceg majd 11-kor megszemlélhessen minket.” A történet folytatásának két változatával találkoztunk. Az egyik szerint Appel Henriket kidobják az áruházból, amikor megtudják, hogy az édesanyja férjhez ment. A másik szerint pontosan azért ment férjhez, hogy a fiát kihozhassa az árvaházból. Akár így, akár úgy, a kamaszodó fiú nagyon rövid időt tölt otthon és nagyon rossz viszonyba kerül a mostohaapjával. Az édesanyjával és a húgával való viszonya sem a legjobb. Bentlakásos kőművesinasnak adják. Sokszor eltűnik, elcsavarog, mostohaapja följelentése alapján kétszer is gyermekbíróság elé viszik, így kerül a „problémás” gyerekeket patronáló szervezetek, a szociáldemokrata gyermekbarátok és az izraelita patronázs látókörébe. És pszichoanalízisbe. Appel Henrik a csavargók között is deviáns, rengeteget olvas, rengeteg verset tud, az emlékezőképessége ki *Fejezet egy készülő könyvből, amely előreláthatólag azAczél György: Szocializmus, nemzet, kultúra, Budaés; végén jelenik meg a Sik Kiadó gondozásában. pest 1985, 37. o.