Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)

1996 / 7. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Aczél György. Kezdetben

Révész Sándor Aczél György kezdetben* Aczél György 1917. augusztus 31-én született Angyalföldön Appel Henrik néven. Kisgyerekkorában a Hungária krt. 69.-ben lakott húgával és szülei­vel. Nagyszülei két tehenet tartottak a Röppentyű utcában, abból nevelték fel nyolc fiúgyermeküket. Az Appel fiúk a családi emlékezet szerint jól megter­mett legények, híres verekedők voltak. Akadt köztük kocsis, földműves, aszta­los, mészáros, magasabb iskolai vég­zettséggel egyikük sem rendelkezett. A spanyolnátha, a holocaust, az emig­ráció vette ki őket Aczél életéből. Édes­anyja, Weimann Aranka egy fokkal 94 előkelőbb családból származott. Az ő családjában volt altiszt, festősegéd, op­tikus, házmester, és a lányok Courts Mahlert olvastak. Ő maga négy polgá­rit, kereskedelmi tanfolyamot végzett, zálogházi tisztviselőnőként dolgozott. Az apa egy ideig kocsis, azután hentes­segéd. Fiatalon elviszi a tüdőrák. A fia ekkor nyolcéves, a lánya négy. Aczél nyolcéves korától tizenkét éves koráig kisebb megszakításokkal árvaházban él. Félárvaként protekció­val kerül be először az állami, azután a zsidó árvaházra. Nem tudjuk, miért került be, Aczél maga sem tudta, sem akkor, sem később. Azt viszont tudjuk, hogy gyűlölte az árvaházat, nagyon rossz emlékeket őrzött ezekről az évekről. Élete egyik legszenvedélye­sebb, legfűtöttebb beszédét tartotta öt­ven évvel később az intézeti nevelés pszichológiai problémáival foglalkozó konferencián a leltári tárgynak tekin­tett, az emberi kapcsolatok személyes­ségétől megfosztott, ide-oda dobált in­tézeti gyerekekről. „Máig is visszaem­­lékszem gyerekkori árvaházi élménye­imre. Gyűlöltem azokat az embereket, akik odajöttek mint »cukrosbácsik« - embertelen dolog volt, amikor korán reggel glédába kellett állnunk, hogy József főherceg majd 11-kor megszem­lélhessen minket.”­ A történet folytatásának két változa­tával találkoztunk. Az egyik szerint Ap­pel Henriket kidobják az áruházból, amikor megtudják, hogy az édesanyja férjhez ment. A másik szerint pontosan azért ment férjhez, hogy a fiát kihoz­hassa az árvaházból. Akár így, akár úgy, a kamaszodó fiú nagyon rövid időt tölt otthon és nagyon rossz viszonyba kerül a mostohaapjával. Az édesanyjá­val és a húgával való viszonya sem a legjobb. Bentlakásos kőművesinasnak adják. Sokszor eltűnik, elcsavarog, mos­tohaapja följelentése alapján kétszer is gyermekbíróság elé viszik, így kerül a „problémás” gyerekeket patronáló szer­vezetek, a szociáldemokrata gyermek­­barátok és az izraelita patronázs látó­körébe. És pszichoanalízisbe. Appel Henrik a csavargók között is deviáns, rengeteget olvas, rengeteg verset tud, az emlékezőképessége ki­ *Fejezet egy készülő könyvből, amely előreláthatólag az­­Aczél György: Szocializmus, nemzet, kultúra, Buda­és; végén jelenik meg a Sik Kiadó gondozásában. pest 1985, 37. o.

Next