Mozgó Világ, 2020. július-december (46. évfolyam, 7-12. szám)
2020 / 9. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Mozdony az Operában - Opera Műhelyház és Próbacentrum
118 fős eredményképpen tisztult meg az üzem profilja: attól kezdve már csak szervizelést végeztek benne, így lett 1875-ben Budapesti Főműhely a neve. (Ez aztán 1890-től - a többitől megkülönböztetendő — Északi Járműjavítóra változott.) Fokozatosan épült ki a ma is álló, mintegy 50 ezer négyzetméternyi területet elfoglaló hatalmas komplexum mintegy tucatnyi egysége: kovács- és esztergályosműhely, anyagraktár, fűtőház, iroda stb. Közülük a legnagyobb a 214 méter hosszú, 96 méter széles „lokomotív-javító műhely”, amely egy öntöttvas szerkezetű, üvegezett tetőzetű, öthajós csarnoképület, oldalain téglafalakkal. 1883 és 1886 között emelték a folyamatos fejlesztések eredményeképpen mind gyarapodó járműállomány javítására-karbantartására. Közel száz mozdonyt tudtak elhelyezni benne. Csúcskorszakában, 1909-ben évi 1100 gép szorult javításra. Már a kortársak is tisztában voltak a műhely kivételes műszaki jelentőségével. „Az épületeket igen szép ötszörös vastetőszerkezet fedi” - olvasható Kádár Gusztáv vasútépítő mérnök 1886 januárjában tartott kétrészes előadásának kivonatában, amely Magyar Mérnök- és Építész- Egylet közlönyében jelent meg. S valóban ez az üzemcsarnok legfőbb építészeti értéke, mondhatni, szenzációja, amely a maga korában high-technek számító megoldásával és abból fakadó ipari esztétikájával máig eleven értéket közvetít számunkra. Egy hídépítő mérnök, Feketeházy János tervezte. 1842- ben született Vágsellyén, egyetemi tanulmányait Bécsben és Zürichben végezte. Először az Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságán dolgozott, a kiegyezésekor tért vissza Magyarországra. 1873-tól a MÁV mérnöke, első munkája Budapesten a déli összekötő híd. Kreatív szellem, az 1878-as párizsi világkiállításra küldött szabadalmaztatott hídszerkezetével elismerő okmányban részesül. Ennél is jelentősebb sikere a szegedi közúti (ma Belvárosi) híd. Mivel a kiírás értelmében kizárólag kivitelezők indulhattak a pályázaton, anonimitást kérve az Eiffelirodának küldte el tervét; a francia cég pedig a magyar tervező munkájával nyerte el 1883-ban a megbízást. Meghatározó személyisége volt szakmájának; szinte jelképes, hogy pályája az Ybl Miklós tervezte Fővámház (ma: Corvinus Egyetem) tetőszerkezetével (1870-74) indul és a mellette emelt egykori Ferenc József (ma Szabadság) híddal (1894-96) zárul, amelyet már nyugdíjasként tervezett (a kapuzatokat megformáló Nagy Virgillel). A Főműhellyel egy időben, 1884 táján két másik jelentős - volumenében talán még nagyobb projekten is dolgozott: az egyik a Keleti pályaudvar (építésze: Rochlitz Gyula) üvegezett fogadócsarnoka, a másik az Andrássy úti Operaház (Ybl Miklós) fedélszéke. Minthogy Feketeházy csak az acélkonstrukciókat tervezte, alighanem Kőbányán is lehetett társa, de hogy ki, az egyelőre nem derült ki. Holott a hasonló szerkezetek világszerte ismert konstruktőre nyomán a köznyelvben Eiffel-csarnoknak titulált épület igencsak szokatlan kialakítást mutat. Rizalitként előrelépő középső hajója ugyanis a bevett gyakorlattól és az akadémikus hagyománytól feltűnően eltérő módon alacsonyabb, mint a két oldalán levők. Decens téglaarchitektú