Mozgó Világ, 2020. július-december (46. évfolyam, 7-12. szám)

2020 / 9. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Mozdony az Operában - Opera Műhelyház és Próbacentrum

118 fős eredményképpen tisztult meg az üzem profilja: attól kezdve már csak szervizelést végeztek benne, így lett 1875-ben Budapesti Főműhely a neve. (Ez aztán 1890-től - a többitől megkülönböztetendő — Északi Jár­műjavítóra változott.) Fokozatosan épült ki a ma is álló, mintegy 50 ezer négyzetméternyi területet elfoglaló hatalmas komplexum mintegy tu­catnyi egysége: kovács- és esztergá­lyosműhely, anyagraktár, fűtőház, iroda stb. Közülük a legnagyobb a 214 méter hosszú, 96 méter széles „lokomotív-javító műhely”, amely egy öntöttvas szerkezetű, üvegezett tetőzetű, öthajós csarnoképület, ol­dalain téglafalakkal. 1883 és 1886 között emelték a folyamatos fej­lesztések eredményeképpen mind gyarapodó járműállomány javítá­­sára-karbantartására. Közel száz mozdonyt tudtak elhelyezni benne. Csúcskorszakában, 1909-ben évi 1100 gép szorult javításra. Már a kortársak is tisztában vol­tak a műhely kivételes műszaki je­lentőségével. „Az épületeket igen szép ötszörös vastetőszerkezet fedi” - olvasható Kádár Gusztáv vasútépí­tő mérnök 1886 januárjában tartott kétrészes előadásának kivonatában, amely Magyar Mérnök- és Építész- Egylet közlönyében jelent meg. S valóban ez az üzemcsarnok leg­főbb építészeti értéke, mondhatni, szenzációja, amely a maga korában high-technek számító megoldásá­val és abból fakadó ipari esztétiká­jával máig eleven értéket közvetít számunkra. Egy hídépítő mérnök, Feketeházy János tervezte. 1842- ben született Vágsellyén, egyetemi tanulmányait Bécsben és Zürichben végezte. Először az Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságán dol­gozott, a kiegyezésekor tért vissza Magyarországra. 1873-tól a MÁV mérnöke, első munkája Budapesten a déli összekötő híd. Kreatív szellem, az 1878-as párizsi világkiállításra küldött szabadalmaztatott hídszer­kezetével elismerő okmányban ré­szesül. Ennél is jelentősebb sikere a szegedi közúti (ma Belvárosi) híd. Mivel a kiírás értelmében kizárólag kivitelezők indulhattak a pályáza­ton, anonimitást kérve az Eiffel­­irodának küldte el tervét; a francia cég pedig a magyar tervező munká­jával nyerte el 1883-ban a megbí­zást. Meghatározó személyisége volt szakmájának; szinte jelképes, hogy pályája az Ybl Miklós tervezte Fő­­vámház (ma: Corvinus Egyetem) te­tőszerkezetével (1870-74) indul és a mellette emelt egykori Ferenc József (ma Szabadság) híddal (1894-96) zá­rul, amelyet már nyugdíjasként ter­vezett (a kapuzatokat megformáló Nagy Virgillel). A Főműhellyel egy időben, 1884 táján két másik jelentős - volumené­ben talán még nagyobb­­ projekten is dolgozott: az egyik a Keleti pálya­udvar (építésze: Rochlitz Gyula) üve­gezett fogadócsarnoka, a másik az Andrássy úti Operaház (Ybl Miklós) fedélszéke. Minthogy Feketeházy csak az acélkonstrukciókat tervezte, alighanem Kőbányán is lehetett tár­sa, de hogy ki, az egyelőre nem de­rült ki. Holott a hasonló szerkezetek világszerte ismert konstruktőre nyo­mán a köznyelvben Eiffel-csarnok­­nak titulált épület igencsak szokat­lan kialakítást mutat. Rizalitként előrelépő középső hajója ugyanis a bevett gyakorlattól és az akadémi­kus hagyománytól feltűnően eltérő módon alacsonyabb, mint a két ol­dalán levők. Decens téglaarchitektú­

Next