Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-06-11 / 47. szám
ga költségén 1000 példányt fog nyomtattatni, mit a’ RR. hálás köszönettel vettek és hangoztatták: éljen! háromszorosan éljen a’ nagy hazafi! kinek barátsággal teljes szive maga elnöki pályáján méltóságával egyesülve mindég helyén van.• Az alispán urak, a’ megyei közönséges ravatalokról tudósítást tesznek, hogy mennyi a’ restantia. — A’ ng. RR. ezen restantiából, Múzsa József és Tataki Dániel által, a’ megyeház felépítésére tett supererrogatumoknak abból leendő kiűzetését határozzák oly móddal , hogy ha abból ki nem telnének, a’ fels. kir. főkormányszék keressék meg ezen supererogatumoknak a’ tartományi pénztárból leendő kifizetésére,— mint szintén Múzsa Józsefnek is megyeház építése körül bizonyított hoszszas fáradozását is megjutalmazni. ’S ezzel a’ gyűlés eloszlott.--------Negyednapi illés, május 25-k. A’ jegyzőkönyv megállítása után a’ kérelmek megvizsgálására első napon kinevezett biztosság, munkálatját beadván, rendre elláttattak ’s azokra a’ szükséges határozatok megtételtek. Ezek után , semmi érdekes tárgy nem lévén, a’ mélt. főispán úr, a’ BBtől búcsút vett ’s „éljen“ kiáltás köztt eltávozott. — Dé é zs. Csíkszéki s közgyűlés. E’ nemes székely szék mult május 6 és 7-d napjain tartott évnegyedes közgyűlésének nevezetesebb tárgyai a’ következők valának: főkirálybiró mélt. Balázsi József ur, közgyűlést megnyitó beszédében előadja, hogy az évnegyedes közgyűlés tartását főtiszti teendői között legszentebb kötelességének csak azért is tartja, mivel ez alkalmatossággal lehet kinek kinek a’ közérdekre nézve szabadon szólani, és a’ nemzet boldogsága előmozdítására hasznos végzéseket tenni) felszólítja a’ Rendeket, hogy a’ szőnyegre kerülendő tárgyak feletti tanácskozásban részrehajlás nélkül szóljanak, és a’ nemzet boldogitására úgy tülekedjenek, hogy az, uralkodó Fejedelmünk nézetei szerint is idvességes legyen. — Ezután a’ Rendek egyik tagja, szokása szerint indítványba hozá a’ körlevélnek felolvasását) a’ mi is felolvastatott, de semmi észrevétel nem létetett. Felhozatott továbbá, hogy a’ tanácskozási jótékonyságokban résztvehető tagoknak számbavétele legyen legelső. A’Rendek névsora felolvastatott ’s mivel számos ide tartozó egyének nem voltak jelen, elnöki méltósága megkéretett, azokat gyrás büntetés terhe alatt is megjelenésre kénszeriteni. — Előterjesztetik, hogy valamint máskor, úgy most is a’ katonai ügyvédek szokásba vették e’ tanácsteremben megjelenni, mi azon aggodalomra ad alkalmat, hogy ők a’ Rendek nézeteivel ’s határozataival ellenkező útasitást adnak a’népnek. Az ügyvédek, úgy nyilatkoztak, hogy ők nem mint katona ügyvédek, hanem mivel ezen gyűlést is némely tekintetben itélőszéknek nézik, mint stallum melletti szószólók kötelességeknek ismerik megjelenni, mely nyilatkozat minden aggodalmat eloszlatott. — A’ fels. kir. fökormányszék rendeletei között felolvastatott idei 80. számú rendelés melyben kérdés létetik, hogy a’ néhai boldog emlékezetű kir. kormányzó gróf Bánffi György és udvari cancellár gróf Teleki Sámuel emlékére felállittatni intézett oszlop költségére önkéntesen adott pénz-öszveget emlékpénz verésére, vagy kórház alapítására kivánják-e a’ Rendek fordittatni?—Határoztatott egy feliratban annak kijelentése, miszerint a’ Rendek inkább hajlandók azt a’ kórház számára fordittatni. — Olvastatott a’ kir. kormányszék idei 1017 számú rendelése, melyben hogy a’ népesebb helységekben halottas-ház állittassék fel, meghagyatik. Ez, bizottmánynak adatott ki a’ jövő közgyűlésre beadandó munkálat készítés végett.— A’ fels. kir. kormányszék , idei 2003 száza alatti rendeletében , a’ mult januariusi közgyűlésből költ azon feliratra, hogy a’ katonatiszteknek szabályzott árron eddig adott tűzifa további beszolgáltatása terhétől a’ nép felmentessék, válaszol, hogy a’ kérés telyesítése nincs hatalmában, hauha ezek kirovásában, vagy bérakatásában rendetlenség mutatkoznék, a nemes szék tisztsége igyekezzék orvoslását eszközölni. Meghatároztatott, é’ már szinte elviselhetetlenné vált sérelemnek orvoslása iránt ő Felsége szentséges színe ekibe folyamodni. — Olvastatott a’ fels. kir. főkormányszéknek idei 3155 számú leirata, melyben ezen székbeli székely huszár katonák ingyen fuvaroztatás s egyéb szolgálattal a’ katonatisztek által véghezvitt némely terheltetéseket táblabiró Sz. I. bepanaszolván, ennek következtében kelt alázatos feliratra, az elutasítás mellett Sz. L-nal tudtára adatni rendeltetik , hogy határköréhez nem tartozó tárgyakba hivatlanul ne avatkozzék. E’ tárgy körül megjegyezni való, hogy Sz. L. az illető huszárok által keretett meg sérelmeik feljelentésére, mert Sz. E-nak mint nem katona székelynek sérelme maga személyére nézve nincs. Ezen rendelést nem kevés megilletödéssel értettek a’ Rendek , mert Sz. L-t e’ sérelem felfejtéséért megfeddésre méltónak nem láttak, mivel a’ panasz nem vala alaptalan , mi az akkor kirendelt bizottmány munkálatából kitetszik ; meghatároztatott tehát, hogy a’ fels. kir. fökormányszék, e’ tárgynak újabbi felvételére keressek meg, azon reményben lévén a’ Rendek , hogy ha ez közsérelemnek tekintetik , jobb és foganatosabb rendelkezést nyernek. ( Vége következik.) OZíifollít. *) A’ „Mult és Jelen“ alsófejérmegyei közgyűlésről tett tudósitási végzetében, hozzánk május 2(-k érkezett 40-d számban kösöltetik a’ többek köztt: Vucshics József, a’ megye Rendeihez benyújtott kérelme, mely kérelemből kiemelve érintetik a’ Blagoevich Gábor főerdőmester urat érdeklő vád. Ezen fondorul öszveszett alaptalan rágalmakkal halmazott vádban az mondatik, hogy a’ nevezett föerdőmester ur, mint nem hazafi, a’ németeket a’ magyarok hátratételével kitünöleg pártfogolja, a’ magyar ifjakat nyomja, üldözi, kik aztán el steserültségökben , az erdészeti hivatalt oda hagyják. Mennyire igaz ez? tényekkel a’vádat, megezáfolókkal kívánom az olvasó közönség előtt megmutatni; mert az egész kir. erdészetnél e’ hazában egy egyén sincs, ki nem erdélyi volna. Blagoevich ur, főerdemesteri hivatalra lépte óta több erdélyi fiúk jöttek az erdészeti hivatalhoz, kik közzül 12 kapott kamarai segélyt: ezek közzül 8 magyar, 2 szász, 2 német és közülök ötünknek három hónapig saját pénzéből minden napra 20 ezüst krajcrárt adott, később tiz hónapig négyünknek szállást és hónaponként külön külön 7 ezüst forintot adott, mig mi is kamarai segélyt nyerhetünk. Ezen jóléten kívül, még naponként rendesen tanított írásra németül, mathesist, geometriát, füvészetet, sooográt is ezekhez tartozó könyvekkel ellátott. Volt eset, mikor beteg magyar ifjat tulajdon szállásán gyermekeként ápoltatott. Volt megint eset, mikor a’ szegény magyar ifjúnak saját ingét ’s több ruhadarabjait oda adta. Lássuk — nem czáfolja-é meg ez is a’ vádat, hogy „nem hazafi“? — Hát nem a’ magyarról szeretjük-e mondani hogy még az ingét is oda adja ? De ki e’ családdal jobban ismeretes, mint a’ vádló, tudni fogja, hogy atyja magyar nemes, anyja pedig székely leány volt. Az említett ’s még számtalan jótéteményei minden érdek, minden valahai megtérítés reményen Invlil történteit, csak ifja’ nemes szándéktól vezettetve, hogylazánknak ifjakat nevelhessen, a’ hazánkban különben is elhanyagolt erdészet számára.—Azt is állíthatom, hogy Vucskics, az erdőmester atyai jóságából legtöbbet részesült, ugyan is, néki a’ főerdőmester ur stipendiumot eszközlölt, ’s mig ezt megnyerheté, saját pénzéből segélé őt, — Selmeczröl lejötte után mindjárt i f. napi dijt és egy éven át 510 ezüst forint lótartási dijt eszközlött. Hogy pedig Vucskics, későbben az erdészeti hivataltól a’ felséges udvar által egészen elmozdittatott, azt nem e’ férfiúnak tulajdoníthatni, — hanem csak önásta verem az. Végül kérdem megint: a’ magyar ifjak üldözésére mutatnak-é a’ felhozott tények? — nem tünik-e ki inkább Vucskics minden tetteiből a’ legizmosabb hálátlanság? ’s mennyiben czáfolják meg a’ Vucskics által koholt rágalomteljes vádat, az olvasó közönségre bizom. Topánfalván május 27-k 1844. Kozma József s. k. lyflast. Mélt. hagyárosi Zalay Alajos ur kir. udv. tanácsos és a’ debreczeni váltó - törvényszék elnöke, folyó 1844- ik évi február 5 á n a’ nevezett váltó törvényszék ünnepélyes ülése alkalmával következő jutalomkérdést tüzött ki: „Adassanak elő a’ magyar váltótörvénynek homályai, ellenkezései és hiányai. Adassék elő: melyek vannak ezek közül a’ gyakorlat által orvosolva ? miképp lehetne a’ még nem orvosoltakat orvosolni? Továbbá: melyek a’váltótörvények hasznos és melyek káros következményei , az eddigi tapasztalás szerint: ’s miképp lehetne az utóbbiakat eltávolitni?“—A’ pályadíj harmincz darab es. flór. arany. «— A’ pályamunkák megbirálására nagyságos Asztalos Pál kir. tanácsos, Császár Ferencz és Lipovniczffy Vilmos a’ kir. váltófeltörvényszék bírái kéretvén meg, ’s azok e’ tisztet el is vállalván, a’ határnap általok , tekintve a’ kérdés fontosságát jövő 1845- ki mártzius IQ-re oly formán tüzetikki, hogy később érkezendő pályamunkák el nem fogadtatnak.— A’ pályamunkák idegen kézzel tisztán, olvashatóig leirva, lapozva és fűzve, a’ szokott jeligés levelek mellett a’ mondott napig bezárólag Császár Ferencz ur ő nagyságához küldendők) lakása ezukor utsza, 43 sz. A’ díj csak a’ kérdést minden tekintetben kimerítve fejtegető munkának fog kiadatni. A’ díjazott munka, szerző tulajdona marad. Pesten, 1844 junius 1-sején. Bodnár Imre, a’ kir. váltótel törvényszék gyakornoka, mint a’ bíráló választmány tollvivője. Országgyűlési közlés. Szász- en harmadik országos ülés, május 22-k a’ RK és RRnél. A’ föRRnek a’ kir. városok rendezése és a’ börtönrendszer tárgyábani 2-dik izenete, nemkülönben az országgyűlés évenkénti tartása iránt kelt válaszizenete felolvastattak. Elnök önmaga által pedig nehány az országgyűléshez intézett folyamodások mutattattak bé. Százötvenharmadik országos ülés, május 22-k a’ mélt. földnél. Ez ülésben is a’ bányatörvényjavaslat volt tanácskozási sorozaton. A’ bányai közjogról rendelkező első rész iránti tanácskozás azon eredménynyel végeztetett bé, hogy e’ résznek hátralévő csikkéi, rövid közbeszólások után helybehagyattak. — Ezután a’ bányászati személyzetről szóló második rész tárgyaltatván, némi rövid közbeszólások, ’s a’ dolog lényegét nem igen érdeklő csekélymódosítások mellett, a’ szerkezet egész az 50-d csikkig, megállapittatott, CCH-s kerületi ülés, máj. 23-kan. Tárgy: a’ 16 szepesi város rendezése. A’tanácskozások eleje Kaproncza városa új kő *) Szerkesztőség: örvelni, hogy ezen beküldött czikk által az erdsélyi érdemes főerdőmester úron történt sérelemnél« jóvátételére e’ lap 40-ik számában az alsófejéri közgyűlésről tett tudósításban közlött alaptalan rágalom megczáfolásával alkalom adatott, miért is a’ béküldő úrnak szives köszönetét nyilvánítja. Szerk. 1812