Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-06-11 / 47. szám
Kolozsvárit.47.Kedd junius 11-n mi i. tag* Figyelmeztetés. ULTES JEN ERDÉLYI HÍRLAP. cs. k. postáknál is megtehető. Tisztelettel kérjük t. ez. előfizetőinket, méltóztassanak a’ következő felevi előfizetést béküldeni, mely de biztos alkalomtól is, leginkább a’ következő Antal napi kolozsvári sokadalomkor, szerkesztőségben béküldhető. A’ Mlllt CS Jelel ’s melléklapja Iloil CS Külföld és a’ Iflílgyár IV.VCIlíICk Ilíl ült (hetenként négy ív) félévi díja G-holt rft. ezüstben, Uluit CS .Idell’s melléklapja Hloil CS Külföld csak magára (hetenként három ívj helyben félévre 5-Öt rft. postán 5 rft. IS ki*. ezüstben. — JTiílgyai* GryCIíHCk!) Ü ült csak magára helyben 1 rft. 40 Rt*, postán 2-Két rft- ezüstb. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kinevezés. O csász. és apost. kir. Felsége C zo b e 11 Albertet Szabolcs vármegye főjegyzőjét, a* magyar kir. helytartó tanács mellé tiszteletbeli titoknokká Limesen kinevezni méltóztatott. Kolozsvári gyalázatos újság. Folyó junius ő*k tehát úr napján a r. katholika anyaszentegyház legnagyobb, legszentebb innepén, midőn a’ piaczi székes-templomban az isteni tisztelet folyt, a’ bakó legények, — kiknek nagymesterük, a’ kiváltságos kutya -hirdetés tudós szerzője, hihetőleg elfelejtette utasítást adni, hogy ily nagy napon kötelességi buzgóságukat mérsékeljék — két kutyát közel a’ mondott templomhoz agyon ütöttek, és egy harmadikat hasonló czélból sokáig kergettek, a’ mi természetesen lármás csődülés nélkül meg nem történt és nem kis botrányt okozott. Szép és idves dolog a’ rend, de annak fenntartását oly emberre kell bizni, ki ezt őrizze, ne felforgassa: quod erat demonstrandum. — Felszólítás az erdélyi gaizdasági egyesülettől. Mellőzhetetlen és parancsoló körülmények közbejötte miatt, az alapszabályok szerint julius 2-i napjára határozott közgyűlés az idén, e’ napon nem tartathatván , a’ választottsági ülés junius 2-i napján tartott határozata következtében i. e. julius 26 . napján délelőtt a’ casino teremében fog tartatni, mely közgyűlésre lehető legszámosabb megjelenésre, ezennel illető tisztelettel felszólittatnak és kéretnek az erdélyi gazd. egyesület minden részvényes t. ez. tagjai. Bodola Károly egyesületi titoknok. — Tordai gyászinnep. ujtordán május 27-k tarták fenn a’ mindenektől tisztelt Hegedűs Sámuel emlékének gyászinnepét némely tanítványai, az ujtordai nemesszivü lakosoknak, mint az elhunyt hazafi társainak legérzékenyebb részvétével. Voltak a’ testvér ótordából is többen a’ világiak közzül —az egyházi rendből senki, bár sokan vannak, de egyik Pálé, más Apollosé.— Hittétel volt; de tán nem érkeztek olvasni. Ti tanítói a’ népnek és ifjúságnak, ne panaszkodjatok, ha a’ világ nem tudja érdemeteket méltányolni, hiszen ti adjátok az indifferentismus kedvetlen leczkéjét példátokban! — Kettős beszéddel tartatott a’ végtisztesség az ujtordai reform, templomban helybeli hitszónok t. t. Szabó Ferencz és Mihály József által, kikről röviden szerénységgel meg lehet jegyezni, miszerint szivök tiszta tömjéné lángjával emelkedtek a’ dicsőült lélekhez, ’s áldozatuk méltó volt a’ nagy ember emlékéhez. Ezeket diszité közben szép halotti öszhangzó kardal, melyet a’ tordai fiatalság zenge. Az első hitszónok t. t. Szabó Ferencz, beszédét a’ következő versezettel rekeszté bé: ,,Menj már szivem sóhajtása ]lenj ama temetőbe, Hol tanitom édesdesen Alszik a’ sir mélyébe’. Viddel sok sziv áldozatját, Melyet bölcsője helyén Tettünk—légyen emlék gyanánt Zöldelő temetőjén. Köss gyászfátyolt sirfájára , Mely zászlóként lengjen ott, Hogy a’ vándor iszaerje meg Alva is a’ tanítót. Kérd a’ szellőt, mely bolyong ott Zengjen szomorú nótát, — Kérd a’ felhőt , hogy hullasson Sűrű könnyek záporát. Hogy a' kedves sírja hantján jöjjön sok emlék-virág —•S áldott hire emlékével Tartson, mig lesz e’ világ! Vezesd a’ bánat múzsáját Melpoménét sírjához; Hogy bús lantja keservesen Nyögjön e’ kis hazához. Tán szavától eltanulja Még a’ magános és hüs Zöld liget fül miséje is E' szép nevet Hegedűs. ’S elbájolván a' magyar szót Filoméla panasza, Tán az elhunytnak lesz földén Egy szép emlék tavasza.“ Mind a’ két szónok beszéde megérdemli világot látni fontos velősségéért, ’s meg — nevezetesen azért, hogy élete a’ dicsőültnek csak nem egészen le van bennök írva, mi a’ magyar irodalomban hézagot fogna pótolni.— Pap-választás. Szászváros jun. 4-k. Mai napon történt meg az idevaló evang. ref. papi választás, mely néhai felejthetetlen Hegedűs Sámuel halálával ürességbe jött. Az elvégre kijelölt hat jeles egyének, u. m. Váradi Mihály városi második pap, Salamon József kolozsvári professor, Péterfi Károly tordasi pap, Király Mihály egerbegyi pap, Hegedűs Lajos marosvásárhelyi pap és Herepei Károly vízaknai pap közti, t. t. Váradi Mihály úr tizenhat évi papi huzamos szolgálata, és hazafi sok érdemei tekintetéből elébb közfelkiáltással megválasztatott első papnak, de ebben a’ candidáló biztosság nem egyezvén meg, ’s igy a’ dolog szózatolásra kerülvén , egy hijján minden szózattal első papnak megválasztatott. Az egy szózatot I. Péterfi Károly ur nyerte meg. A’ második papi állomás e’ szerint ürességbe jővén , legfeljebb a’ jövő hó elejével bé fog töltetni. N. I.. Tűzvész. A’ folyó tavasz az erdédélyi szász földre nézve számos borzasztó égésekkel vala gyászos. Szebenszék, Brassó és Besztercze vidéke, valamint Kőhalomszék valának a’ dühös elem inségárasztó pusztitáainak nézőhelyei. A’ tőlünk környülállásosan közlett rónai és beszterceei égéseken kívül, mult aprilisben Szebenszékben Talmács és Omlás, Besztercze vidékén Lipse, Brassó vidékén Hermány, ’s ugyan ott közelebbről május 20-k Bothfalva tűz által nagy romlást szenvedtek. Mindezekről a’ honi német lapok után, jövő számunkban bővebb tudósitást fogunk adni. • Aranyosszék közgyűlése. Elölegesen. NII. Aranyosszéknek mult május három utolsó napján tartott közlésén legnevezetesebb tárgy volt a’ praetorium hová alapításának az indulatokat mindég felbolygató és nagy versengést okozó kérdése. A’ mint tudva van azon praetorium helyének Felvincz volt a’kormány által kijelölve, mi ellen a’ szék felső kerület és alsó kerületének némely helységei ö Felségéhez folyamodván, tagadó választ nyertek, ’s annak következéséül, a’kir. kormányszék több versen, de mindég sükeretlenül parancsolta a’ praetoriumnak Felvinczre átvitelét. Annak e’ közgyűlésen felolvastatott újabb rendelete is teljesítetlen maradott; a’ felső kerület, mely természetesen szeretné a’ székházat Kövenden megtartani, az ellen 1510 egyéntől aláírt óvást adott bé, egyszersmind ő Felségéhez újabb folyamodást jelentett, nyilvánítván azt is, hogy a’ székháznak Felvinczre leendő építtetését sem pénzzel, sem kézi vagy szekeres munkával, sem semmi anyaggal — bár miként kénszerűttessenek is (?!) segitni nem fogják, ’s igy a’ kormánynyal daczoló engedetlenségnek, mi e’ hazában úgy is eléggé eláradva van — egy új kedvetlen példáját adták. Hová megyen végre e’ szinte fejetlenségi állapot? Phaedrus ezelőtt szinte kétezer esztendővel mondotta: ,,Procax libertas civitatem miscuit, kis hazánk, ’s abban kivált a’ megyék jelen állapotja ez állítást igazolja. — Kolsöszolnok megye köz«SÉYÜIÉS C, ( Végzet) Harmadik ülés, május 22-k. A’tegnapi jegyzőkönyv megállítása után, a’ scontro más tárgya olvastatott. A’ tisztségi jegyzőkönyv vizsgálatára rendelt bizottmány, munkálatát beadván, igen helyesen végbevittnek találtatott. — Nemes Zézs városa kéri, hogy az építendő kisdedóvója legyen a’ nemes megye fuvarbeli segedelemmel. Határoztatik, hogy a’ tavalyi restantiák számbavétetvén, abból a’ tisztség maga idejében egy egy napot szolgáltassonki.— A’ tűzházmentő középponti bizottmány, az ezelőtt szerkesztett tervet megjobbitva beadja, melyet a’ nemes Rendek elfogadván, a’ bizottmánynak oly felhatalmazást adnak , hogy mihelyt a’ felszámított öszveg kikerül , azonnal semmi közgyűlést nem várva , jelentse magát létesültnek, ’s e’ végre a’ munkálat viszsza is adatott.— Ezen tervnek mentői szélesebb kiterjesztése és megérthetése tekintetéből, a’ nemes megye Kendéi szükségesnek látják több példányokat nyomtattatni, a’ mire nézve a’ mélt. főispán úr kegyes vala azonnal megígérni, hogy ma 47