Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-04-22 / 32. szám
elfoglalná akarom hinni — elfelejtette azt megemlitni, hogy az ajánlott telek mellett nyűgöt felöl egész hoszszában is útsza lévén, talán előbbi aggodalmát megnyugtathatná, hogy az egész épület homlokzata ezen másik túszára egész kilátással akkor is bírhatna. De honnan meríthette ön azon előrelátó idés tudományt (melylyel a’ legfelsőbb határozat kijátszásának elejét veendő) hogy az épületnek alsó szobái vízzel telnének meg?és az épület előtti kör is megfordulhatatlan szűkké alakulna ? hiszen azon helyet tartományi mérnök vizsgálta meg és készített reá épitési tervezetet, és az nem észlelhette 's a’ kormányt sem figyelmeztette a’ viz veszedelmének oly könnyen békövetkeztetése felöl, hogy egy pár öllel beljebb a’ telken az épűletet már nem lenne bátorságos felépíteni,sőt az ön állításával ellenkezőleg helyhatósági mérnökünk általam felterjesztett B alatti bizonyítványa szerint, a' kereset alá vont 98 13 □ ölnyi helynek kihagyásával sem lát semmi legkisebb akadályt, hogy oda a'praetoriumot felépítni bátran ne lehetne; és mi több a’ Tóth Péter keresetének megindulása után még Felvincz nyűgöt felöl is a' tervezett épület előtti udvarhoz még egy darab telket ajánlván pótlékul, ezáltal az épület előtti megfordulhatási tér vagy kör, ha úgy tetszik, még tágasabb lett, mint mekkorának az épületi tervezetek alkalmával fel volt számíttatva. Osztán, hogy a' telek végének közepéin) az épület lejjebb) vagy hátrább is ne tétethetnék, hol még annyi hely hagyatott veteményesnek, mint előtte udvarnak, abban semmi akadály ellent nem áll; mert a* hely, építésre mindenütt alkalmas és hogy az alsó szobákat azon oldalas fenn lévő helyen, víz honnan és miként tölthetné meg, midőn a’ tőszomszédjában az aljban felépülve álló tanácsház szobáit soha viz nem látogatta meg, azt senki más, csupán ügyvéd úr észlelheti. Ennyivel tartoztam a' dolog igazságáért 's többel az értelmes közönséget terhelni nem kívánván, hogy ügyvéd úr szavai szerint ,,gúnyos modorban“ ,,kitervelt álutakon“ „megfoghatlan álszines ecsettel a' tárgyakat csalóka színben világ elibe“ melyikünk festette légyen, annak eldöntését az iratainkat olvasóknak józan ítéletére bizom. Kolozsvárit április 11-n 1845. — Fosztó Peren ez m. k. Torda városi közgyűlés. Tőrei a városa nemes közönsége folyó hó ikén városi főhadnagy Szigetin Cs. Sándor elnöklete alatt tartá évnegyedes közgyűlését. 1) Az elnök előadá, hogy ezen gyűlést több felsőbb rendeletek kihirdetése, két ülésekről elmaradott jegyzőkönyvek megvizsgálása, a’ határon vetés alá következő cserepadi forduló melyik táblájának törökbuza vetés alá való hagyása és a múlt gyűlés alkalmával tanácskozás alá vett , de ezen gyűlésre halasztott idegen kornak ezután leendő bé- vagy nem hozása tekintetéből kívánta megtartani. Ennek következtében tehát — 2) A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, megállíttatott. — 3) Olvastattak több felsőbb rendeletek és hivatalos megtaláló levelek, melyek többnyire tudásul vétettek; az pedig, mely ő Felségének múlt évi novemb. 21-től 4067 udvari szám alatt költ ’s a' fels. kir. kormányszék által tavalyi dec. 14-ről 13521 szám alatt leküldetett, mely szerint szoros megtartás végett megiratik, hogy a' közczélokra alakult társulatok szabályai, mig az illető törvényhatóságok által meg nem vizsgáltatnak és urunk ő Felsége által is legfelsőbb helybehagyást nem nyerendenek, addig életbeléptetésük meg nem engedtetik, a’ következet határozatot vonta maga után, miszerint e’ városban semmi törvényellenes és káros következményű társulatok ezen tisztelt rendelés ellenére alakulva nem lévén, tudásul vétetett. — 4) Tárgyaltatott a* vetés alá következő cserepadi forduló, melyik táblájának törökbuzavetés alá való hagyása. Fűre nézve felolvastatott a’ közönségnek 1886 ban május 16-ig költ határ-elrendezési határozata, melyből kitűnt, hogy a* város határának három fordulókra leendő furosztásáróli terve a' fels. kir. kormányszék előtt áll, minek megnyerésére a’ helybeli gazdaságot hasznosan ezen közönségre nézve is felemelni, ennek mentel előbbi sikeresitését igen is szükségesnek látja a’ közönség; ennélfogva a' tanácsra és választott esküdtségre bízta , hogy ennek mentői előbbi hasznalhatásáért ’s megerősítéséért a’ fels. kir. kormányszék alázatosan keressékmeg. Egyszersmind a/.t is megállítván, hogy a’ cserepad! fordulónak a’ következő évbeni használatra 2-k és 3-k táblája tiszta öszvetés alá, 1-sö táblája pedig csupán örök búza-vetés alá jeleltetnek ki. ( 5) Vitatás alá vétetett az idegen bornak hé- vagy nem hozása. Ez sok heves vitákra adott alkalmat ; de végre, még is csak oda ment a’ dolog, hogy az 1837-beli decemb. 1-jö napján kelt határozat e’ részben sértetlenül marad, minthogy akkor tiz évre való behozatala megengedi eleit,s még a’ 10 évből sok van hátra. ( 6) Olvastatlak Katona József, Szülési János, újtordai énekvezér Nagy Zsigmond és idősb Farkas György kérelmeik polgárosításuk iránt, kik az illendő dij mellett polgárosítanak. — Ezután jegyzőkönyv olvastatott 's a’ gyűlés eloszlott. Alsóresik megye közgyűlése. (Végzet). Harmadik ülés, ápril. 2-n. Lukácsi Ferencz beadja ellenóvását, melyben lerontani igyekszik a’ tegnapi óvásban elősorolt vádakat. Az óvakodóknak volt-e igazuk , vagy neki, azt sem tudhatni, mert birálat alá nem került; de hogy az ellenóvás remekül volt irva, ’s nem csak megyei, de országgyűlési jegyzőkönyvben is méltán foglalhatna helyet , 's a’ következtetések remek logicával folynak ki a’ tételekből, azt irigység is megadhatja. •( 10-ei) Főispán , maga a’ megválasztott szolgabirákat kimondja és Lukácsi ki van rekedve. Kihagyni örvendettek, midőn ő igy szólott. „Hálásan köszönve az eddigi bizodalmát, melylyel a' tekintetes Rendektől meg voltam tisztelve, örömmel szállok le eddigi pályámról 's megelégedéssel lépek egy más körbe, hol viszonyoktól függetlenül védhetem az alkotmányt és törvényt, honnan sem kecsegtetések, sem fenyegetések , sem a’ netalán még előfordulható kézszomlások le nem rettentenek. Ajánlom magam 's a’ t.“—Sűrű éljenzés követé ezt, mi kihagyóinak pofoncsapás volt, mert átláttatá velők, hogy a' szózat megtagadásnál leplez nagyobb hatalom ’s ez az erkölcsi fennsőség lealázhatatlan kitörése. E’ tényeit Török Antal meglehetős elégtételt ada, mert igy szóla: „Sajnálom és szégyellem is tek. Rendek, midőn ilyenek történnek a’ derék tisztviselővel. Ne bánjunk úgy velők, mint czitrommal, hogy miután levét kicsalartuk, héjját kivessük az ablakon, mert még visz? szakerül szánkba, ’s akkor keserű lesz“ (mély csend mindenfelé). Ez a' Török Antal gonosz ember, vagyon tisztség embere é? nem. Úgy hát az ellenzéké ? Az sem, llát, kié ? Az igazságé, önállása, nem fél senkitől, szembeszáll mindennel, ki az egyenes útról leszokik. Az ilyen embert nem szokták szeretni, előmenetre sem számolhat. Nincs is efféle mesterember sok. De akik vannak éljenek , mert minden egynek csak mord tekintete képpes tiz gyávát leültetni,s ugyan annyi szenvedélyt kihűlni. Az ilyen tehát ütközeteket nyer, czíme „fénybarát“ 's dúsan jövedelmező bányája a’ lélek nyugalma , 's így elég nagy úr!— 11 -er) Főispán , mlga nyilvánítván azt, miként Lukácsfi Ferencznek hivataloskodásával meg volt elégedve, szívesen látja a' birtokosokat esti öt órára szolgabirák elrendezése végett.— 12-ér) Olvastatott a' felséges kir. kormányszéknek a’ keletkező egyesületek szabályait felkühlem parancsoló rendelete— melyre viszszairatni határoztatott, miként elismerik ugyan a’ Rendek azt , hogy a kormánynak van a' törvényhatóságok életére felügyelő joga, de mivel e’ megye keblében semmi oly társulatok, melyek a' kormány figyelmét igényelnék , nem léteznek, ez okból nincs is mit felküldeniök.— 13-or, Olvastatott báró Józsika Sámuel, erdélyi udv.tri cancelláriai alelnök e nagy méltóságának Llácsból idei jarmar. II-kén kell e’ következö levele: lek. nemes megyei Rendek! Ha különös örömömre szolgált a' tek. nemes megye közgyűléséből hozzám intézett szerencsélteti sorukból azon becses hajlamat megérthetni, melylyel azon nemes megye remiti személyem iránt viseltetni szíveskednek ; nem kevésbé kellemes érzéssel tapasztaltam azokban azon általam mindég igen méltánylott közbizodalomnak nyilvánítását, melyet Szeretett honfiaim részéről,, mint minden hivatalos működésim kedves jutalmát kívánok tekinteni 's öregbílni. Fogadják el tőlem a’ nemes megye tisztelt Rendei ezen barátságos indulatok elismerésének kijelentését, 's egyszersmind a' mennyiben felséges Urunk kegyelméből nyert új hivatásomhoz némi reményt látszanak csatolni — azon őszinte nyilatkozatot , miszerint hivatalos kötelességem feladásai között nagyobb megelégedéssel egyet sem teljesíthetek, mint midőn azon szerencsés helyzetben találandom magamat, hogy ezen nemes megye oly kivánságinak elősegéllésében munkái lehessek , melyek ősi alkotmányunkhoz való hű ragaszkodásukat szintúgy, mint fels. Fejedelmünknek a' kö haza boldogulásának megalapítását ezéltő 's amazoktól elválaszthatatlan legkegyesebb szándékábani megnyugvását tanúsítják. Egyébiránt szives jóvoltukba ajánlva, igaz honfi indulattal vagyok 's a' t, mely is örvendetes válaszul vétetett.— Végül főispán ő maga a’ székező bírák megválasztását a' holnapi napra kitűzvén , a’ mai ülést bévégzettnek nyilvánitá. Ezt, valamint már a' két első ülést, nagy ebéd követte; de pohárköszöntés csak e’ harmadik ebéd végén volt, a’ midőn is rendes pohárköszöntő ifjabb Farkas Dániel jelen lévén, az ebéd végével kehelyt emelve, igy szólott: „Bár békáztassék az igyekezet, 's szegessenek meg szárnyai, de kinek keblére endélek honából a’ tettek legszebb jutalma, a' nyugtató önérzet fénye sugárzik le, annak nincs miért aggódni. 'S igy jogom és okom van örvendenem , annál is inkább, mivel történetesen a' bevett divatszabályok ellenére, a’ második aljegyzőség oly egyénnek jutott, ki azt szolgálati régiségénél fogva megérdemelte. Elzengek hát még úgy lehet utoljára — egy üdvözletet a' mélt. báró főispán úrhoz. Én nagyságodnak sokkal tartozom; mert nagyságod érettem és mellettem a’ tek. Rendekkel fiadat folytatott, azaz: valahányszor csekély személyemet a' közfigyelem— helyesebben — a’ viszonyok fiatalul a kikerülte, nagyságod mindannyiszor még is kijelelt, még pedig első helyre,s arra érdemesnek tartóit. Ennek oka az, hogy én egy oly keskeny és félre eső szobában működöm, hova nagod atyai szemei belátlak , de a’ zalailmai és marosi kerület nem, nemcsak azon okból, hogy a’ falak vastagok ; de főleg abból, hogy nsgod maga szemeivel szokott nézni, nem máséival,s nem a’ szénszenvedély homályos látcsövén. Éltesse Isten nsgodat, hogy legyen már már lankadó munkásságomnak— mig még e téren működöm — élesztője ’s iparaim sarkantyúja. Éltesse Isten nagyságodat, hogy legyen előttünk igazság lámpa , melynél altisztei szövevényes és sötét pályájokon láthassák meg a' köz- és magános jogokat, 's ne tapodják el azokat. Éljen ménen tisztelt grófnője, hogy hintsen áldást és fényt rögös pályájára. Éljen a' lek. tisztség is, hogy ne önérdek, hanem a’ kö- 188