Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-14 / 82. szám
nevezett gyáralapító részvénytársaság *által kibocsátott ív aláírására felszólítván: vrge/.letett, miszerint az a’ tisztség utján oly móddal köröztessék , hogy azok, kik a gyualapitó társulat alapszabályaival megismerkedni ts a’ részvény-társulatba állam, a' kibocsátott ivet aláírni szándékoznak , a* mélt. főispán úrhoz utasitandók. — 13) .Miután a’ ismerve Ilnés folyó évi junius 15én tartott közgyűlés jegyzőkönyve 13 szám alatti azon határozatának eredményét megvizsgálta volna , mi szerint a’hujasenyvben sinlödök gyógyítására elintézett kórház felállítására, mult Síiben meghatározott ravatali pénz felvétele elpróbálása, vagy az azt fizelni nem akaró birtokos egyének névsort! feljelentése, tisztség utján a’ szolgabiráknak kötelességükké tétetett volt, úgy találta, miképp némely szolgabjirák azon rendelet teljesítését merőben elmulasztották , némelyek pedig tudósításukat nem az idézett rendelet értelmében tévénmeg, a’ űzetni műn akart birtokos egyének névsorát bemutatni elnellezték. Erre nézve végeztetett, hogy a’ tisztség útján a' szolgabirák közzül azok, kik az idézett határozat teljesítését merőben elmulatták, komolyan megintessenek ’s tudósításuk megtételére szó-y jutassanak rá,— azok pedig, kik hiányosan tették meg tudósításukat, a* rendelet szerint módosítani kötelezlessenek. — Octob. 1-jén tartott harmadik ülésben, Bülgözdi Sándor a’ megyei ülnökök sorába felvétetett, 's ezzel a’ jegyzőkönyv felolvastalvan, meghitelesittetett és a’közgyűlés szétoszlott. ICitacpszolnok megye evneg'JCílCS KÖZg’ÍÜlíSe. Zilah octob. 5-n. A’ közelebb mult septemb. hónap 29-n főispáni rendes elnöklet alatttartott évnegyedes közgyűlésünkről semmi nagyérdekű tudósítással nem szolgálhatok önnek. Kétség kivitt a’ szorgos mostani mezei munka által elfoglalt KK. és RH. igen kevés számmal jövőnek egybe; azonban a’ nagy tömeg elmaradásának — bár sok értelmes tagokat sajnosan nélkülözőnk;— tanácskozásainkban még is semmi hiányát nem éreztük. — A’ rendesen tartatni szokott conferentia után, a* város tanácsháza teremébe egybegyült RR között a’ szokott meghívásra főispán ő exclja megjelenvén, sajnálkozását fejezé ki a’ felelt, hogy a’ tek. RRel ily kevés számmal látja egybegyülve, de ezt nem a’ közdolgok iránti hidegségnek, hanem szorgos elfoglaltállásaiknak tulajdonitá. A’ kihágások elleni statutum olvastatása 's a' csendörbiztosok most is meghagyatása után , a’ törvényes rendhez képpest kir. kormányszéki rendeletek vétettek elő , melyek közzül nevezetesebbek valának a’ következők : 1) A* fels. kir. kormányszék leírja, hogy az itt már nehány évek óta alakult, 's idvesen ma is fennálló tűzkármentő-társulatnak királyi megerősítés alá felterjesztett rendszabályait, ő Felsége bizonyos megjegyzésekkel kegyelmesen helybehagyta , megerősítette. Az ő Felsége átalános megjegyzései a mi rendszabályainkkal semmi ellentétben nem , sőt öszvehangzásban lévén , eleirat tisztelettel örvendetes tudásul vétetett: az ő Felsége kegyelmes azon óhajtásához képpest pedig, hogy az ily czélra mentül több megyék alakulának egybe, — e’ végre a’ velünk szomszédos nemes megyék újból felfognak szálittatni. — 2) A' kir. ügyek igazgatójának azon folyamodására, hogy közgyűlésünk az adózó parasztok ellen, a' kir. kamara által dézmatagadásért inditott perekben, ha közsegedelmet nyertek, az ellentállási díjtól őket megkiméltetni rendelte volt, leiratik , hogy törvény ellen senkit is az ellentállási díj betételéről feloldozni nem lehet. Ennek megérthetésére nézve szükség tudni, miként a’ kir. kamara itteni dézmatagadás iránti pereit nemes úgy, mint paraszt ellen különbség nélkül az ellentállás után derékszéken kezdi hol — mint tudatik— az alperes a’ perhez nem szólhat, magát nem védheti, mig a* szokott 30 ezüst florint ellentállási esijt bé nem teszi. Innen lett az, hogy megyénkbeli számtalan dényatagadásért a kir. kamara által impetitio alá vont adófizetők, az igazságnak érzetében teli ellentállás után derékszékre hivatván meg, mivel a nagy ellentállási dijt mennyit észrevéve minden vagyonuk sem ért) bé nem tették, elöttök két út állott: vagy per non venit megitéltetni, 's mivel a/, ily perhez birodalmon belül semmi több menedék nem fér, menthetetlenül exequártatván, mindenükből kipusztulva, koldusbotra jutni, vagy a nagyot)!) ros/al kisebb roszszul felcserélni, *s minden igazsága mellett is a’ kir. kamarával megbékélni; 's hogy az ily békesség által sok ezerek vésettek bé előbbi időkben a’ megye adózóis a perre tehetetlen szegényebb nemességtől, az e’ tárgyban megyeileg felköltetetts a’ fels. kir. kormányszéknek is felküldött köz kinyomozásból sajnosan láttuk. Pert kezdeni mindenkinek, 's igy a’ kamarának is szabadságában áll, de sérelem az adózókra nézve abban állott, hogy a parasztok nem a’magok illető forumjokra—■ lílialis székre — hivattak meg, hol az ellentállási dijta forintokban bét ehettek, 's igy magukat védhettek volna, ’s mivel a’ derékszék foruma ellenük felsőbb helyen is megállittatott, 's nékiek közsegedelem adatai rendeltetett, a’ közsegedelem természetéből, mi mellett minden mentő - levelek ingyen költetnek fel, az ügyvéd által a' védelem fizetés nélkül tétetik , a’ legméltányosabban következtetik a’ RR., hogy a' közsegedelemet éppen szegénysége tekintetéből nyert, az ellentállási dij betételével sem serbeztethetik. De a’ fels. kir. kormányszék ezt inasként rendelő 's a’ RR ennek politikai álom további vitatásával anyucival inkább felhagytak , hogy most több egyesek aziránti felfolyamodásai éppen a’ fels. Udvar előtt állván, remélhetőleg az ő Felsége igazsága és kegyelmessége a’ szegény adózókat megvigasztalandja. — 3) Ugyancsak a' kir. ügyek igazgatójának azon folyamodására, hogy a’ RR. az alispánokat dézmatagadásérti végrehajtásra kimenni, addig, mig a’ tizedhivatal az Appr. Const. Ill r. 4 czime 1- sst czikke szerint elömutatandó lajstrommal nem igazolja követelése igazságát, megtiltották volt, leiratik, hogy azon törvény ide nem alkalmaztatható. — De a' Rt. azon törvényes szempontból indulva ki, hogy a' dézmás helyekrőli lajstromok megtekintése és tudásához azon törvényezikk, de az igazság és méltányosságnál fogva is joguk van, midőn itt a kir. kamara dézmafogadásérti pereivel olyan helyekről is követel dézmákat, hol vagy emberi emlékezet, óta soha kir. dézma nem volt, vagy a’ melyekért a’ productionale forum előtt folyamatban lévő perek állanak. Minden esetre sérelem és nagy sérelem lévén az, hogy a’ kir. kamara itteni dézmatagadás iránti pereivel nem volt dézmáit megtartani, hanem újakat, 's még pedig a' lehelő védelem elzárásával legtöbbnyire ,,per non venit“ sentenkiákkal szerezhessen,— egy biztosság neveztetett ki, mely a' szükséges e' tárgybeli adatokat egybeszerezvén , ő Felségéhez felfolyamodás mozdittatni határoztatok; addig a' megye RRei magok előbbi határozatuk mellett maradván. (Vege következik). NI«sromszéki tiszt»itás. Ns Há rom széknek sept. 30-n octob. 1 -ső és 2- d napjain tartott tisztújító közgyűlésének eredménye a’ következő választás lett: Alkzrálisbiróságra, Sepsiben. Prom. katholikusok: Gál József 208, Szentiványi György 66, gr. Kálnoki Dénezs 33. Reformátusok: Nagy András 170, Barta Károly 145, Domokos Ferencz 5, szózattal. Kez dben : Rom. kathol. Cseh Ignátz 244, Hamar Lajos 196, Kenczei Antal 186. Reformátusok: Székely Károly 246, Lázár Dávid 217, Gyárfás Miklós 186 szózattal. Orbaban II. katból. Fejér Áron 84, Imecs Ferencz 71, Szacsvai Gábor 88, Belőni). Horváth Károly 16(), Vájna László 32, Gyárfás Miklós 29 szózatokkal. A'árjegyzőtt égre'. Rem. kalb. Vajna Tamás 162, Barabás Lajos 149, ill. Hamar Lajos 56. Reform. Barabás Farkas 428, Donáth József 155, Gidófalvi László 1 18 szózatokkal; miért Barabás Farkas, mint a’ ki legtöbb szózatot nyere ,s eddig is buzgón és dicséretesen vitte e’ hivatalt, a’ mélt. fökirálybiró úr által közjegyzőnek kineveztetett. Levéltártiok lett Székely László, ki most is viszi és kitűnő szózattöbbséget nyert. Orvosi mnitétel. Folyó 1845-k évi junius 30-n az országos Karolina kórházba egy húgykő nyavalyában sinladó, Albert Mózes nevű 8-k évében járó kolozsvári születésű izraelita gyermek vétetett-fel, ki emiatt magas szülei állítása szerint korának mar 2k évében gyakori terhes akadozó és fájdalmas vizelésekkel bajlódott, mely szenvedelmei naponként terhesedtek, úgy annyira, hogy végre vizelete önakaratjától nem korlátolhatva, szüntelen szivárgott 's e mellett a' gát iránya felett örökös fájdalmat szenvedett , és e’ szenvedelmei testének mind növését, mind kifejlődését nagyon akadályoztatták. Ily állapotában folyamodnak szülei kórházunkhoz. A kőnek felfedezése után, gyógymódul csak is az egyetlen műtétéi vala elhatározva, ami is azonnal mind szikéinek, mind kis betegünknek tudásul tétetvén, abban megegyeztek, mire nézve a' következő augustus l- ső napján a’ műtétéi, az úgy nevezett oldalas metszés módja szerint alelirt által véghez is vitetett. Rövidség okáért , az annyira ismeretes húgykömetszés leírását itt ezúttal szükségfelettinek tartom. Vérzés igen csekély vala, a' sebet a' hirtelen egyesités módja szerint bekötöttem, — a’ hólyagba húgycsapot alkalmazva, ’s kis betegünket belsőképp salétromos fejettel ellátva, lefektetem. Ez nap betegünk elég vidám vala : éjjele valamennyire nyughatatlan. Másod nap reggel már nagy láz jelene meg férebeszéléssel; vizelete azonban a' húgycsapon minden akadály nélkül folydogált. Harmadnap láza még mind azon állapotban tartott, a' midőn is betegünk tán akaratján kívül a' húgycsapot testéből kihúzta, mit egy kórházi gyakornok észrevévén, azt azonnal viszszatette,— de erre a’ külső seb nyilásán igen bő vérzés következett, a' mely azonban a' rögtöni czélszerűen alkalmazott vércsendesitékre lassanként elcsendesedett. Negyed napra a’ láz csendesedett, de a’ beteg igen nagy gyengeségről panaszolt. Ötöd napra láza még jobban is lecsendesedvén, kevés ételt is kivárn; a’ külső seb nyilásán azonban a' nagyobb vérzésnek megszűnte után is szüntelen kevés véres genvédséges vegyes vizelet is folydogált. Hatod napra a' láz egészen megszűnt, étvágya szaporodott, és igy betegünk állapotja napról napra jobbult; de mind a’ mellett, hogy a' húgycsap szüntelenül hólyagjában tartatott, 's azon a vizelet akadály nélkül is folydogált, a' külső seb nyilásán olykor olykor kevés vizeletszivárgás is tapasztaltatott,— a' mely azonban egy nehányszori kevés égető-szer olvadékának a' seb nyilasába lett befecskendezése után tökéletesen elmúlt, úgy hogy betegünk a' kórházból a’ műtétel után, hol még sebének béhegedése után is hoszasan ápoltatott, folyó évi September 18-kán tökéletesen meggyógyulva vizelésében, semmi akadályt nem szenvedve, elbocsáttatott. ■ - A kivett kő, monyom alakú, valamennyire laposacska, egy jérczetojáshoz hasonló, hoszszának átmérője két és egy fertály, szélességinek másfél, vastagsága egy hüvelyknyi, nehézsége két lót.------Rövid megjegyzés átalánosan a' húgykö betegségekről. A' húgyke Magyar- és Erdélyországban, igen ritka betegség, úgy annyira, hogy kórházunkban 23 évek lefolyta alatt, 488