Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-14 / 82. szám

nevezett gyáralapító részvénytársaság *által kibocsátott ív aláírására felszólítván: vrge/.le­­tet­t, miszerint az a’ tisztség utján oly mód­dal köröztessék , hogy azok, kik a gy­uala­­pitó társulat alapszabályaival megismerkedni t­s a’ részvény-társulatba állam, a' kibocsá­tott ivet aláírni szándékoznak , a* mélt. főis­pán úrhoz utasitandók. — 13) .Miután a’ is­me­rve Iln­és folyó évi junius 1­5é­n tartott köz­­gyűlés jegyzőkönyve 13 szám alatti azon ha­tározatának eredményét megvizsgálta volna , mi szerint a’huj­asenyvben sinlödök gyógyítá­sára elintézett kórház felállít­á­sá­ra, mult­­ Síi­ben meghatározott ravatali­ pénz felvétele el­­próbálása, vagy az azt fizelni nem akaró bir­tokos egyének névsort! feljelentése, tisztség utján a’ szolgabiráknak kötelességükké téte­tett volt, úgy találta, miképp némely szolga­­bjirák azon rendelet teljesítését merőben el­mulasztották , némelyek pedig tudósításukat nem az idézett rendelet értelmében tévén­­meg, a’ űzetni műn akart­ birtokos egyének névsorát bemutatni elnellezték. Erre nézve végeztetett, hogy a’ tisztség útján a' szolga­­birák közzü­l azok, kik az idézett határozat teljesítését merőben elmulatták, komolyan megintessenek ’s tudósításuk megtételére szó-­­y ju­tassanak­ rá,— azok pedig, kik hi­ányosan tették­ meg tudósításukat, a* rendelet szerint módosítani kötelezlessenek. — Octob. 1-jén tartott harmadik ülésben, Bülgözdi Sán­dor a’ megyei ülnökök sorába felvétetett, 's ezzel a’ jegyzőkönyv felolvastalvan, meghite­­lesittetett és a’közgyűlés szétoszlott. ICitacpszolnok megye ev­neg'JCílCS KÖZg’­ÍÜlíSe. Z­i­lah oc­tob. 5-n. A’ közelebb mult septemb. hónap 29-n főispáni rendes elnöklet alatt­­tartott évnegyedes közgyűlésünkről semmi nagyér­­dekű­ tudósítással nem szolgálhatok önnek. Kétség kivitt a’ szorgos mostani mezei mun­ka által elfoglalt KK. és RH. igen kevés szám­mal jövőnek egybe; azonban a’ nagy tömeg elmaradásának — bár sok értelmes tagokat sajnosan nélkülözőnk;— tanácskozásainkban még is semmi hi­ányát nem éreztük. — A’ rendesen tartatni szokott conferentia után, a* város tanácsháza teremébe egybegyült RR kö­zött a’ szokott meghívásra főispán ő exclja megjelenvén, sajnálkozását fejezé­ ki a’ felelt, hogy a’ tek. RRel ily kevés számmal látja egybegyülve, de ezt nem a’ közdolgok irán­ti hidegségnek, hanem szorgos elfoglaltállá­­saiknak tulajdonitá. A’ kihágások elleni sta­tutum olvastatása 's a' csendörbiztosok most is meghagyatása után , a’ törvényes rendhez képpest kir. kormányszéki rendeletek vétet­tek­ elő , melyek közzül nevezetesebbek valá­­nak a’ következők : 1) A* fels. kir. kormány­szék leírja, hogy az itt már nehány évek ó­­ta alakult, 's idvesen ma is fennálló tűzkár­­mentő-társulatnak királyi megerősítés alá fel­terjesztett rendszabályait, ő Felsége bizonyos megjegyzésekkel kegyelmesen helybehagyta , megerősítette. Az ő Felsége átalános megjegy­zései a mi rendszabályainkkal semmi ellen­tétben nem , sőt öszvehangzásban lévén , e­­leirat tisztelettel örvendetes tudásul vétetett: az ő Felsége kegyelmes azon óhajtásához kép­pest pedig, hogy az ily czélra mentül több megyék alakulának­ egybe, — e’ végre a’ ve­lünk szomszédos nemes megyék újból felfog­nak szálittatni. — 2) A' kir. ügyek igazgató­jának azon folyamodására, hogy közgyűlésünk az adózó parasztok ellen, a' kir. kamara által dézmatagadásért inditott perekben, ha közse­gedelmet­ nyertek, az ellentállási díjtól őket megkiméltetni rendelte volt, leiratik , hogy törvény ellen senkit is az ellentállási díj be­­tételéről feloldozni nem lehet. Ennek meg­­érthetésére nézve szükség tudni, miként a’ kir. kamara itteni dézmatagadás iránti pereit nemes úgy, mint paraszt ellen különbség nél­kül az ellentállás után derékszéken kezdi hol — mint tudatik— az alperes a’ perhez nem szólhat, magát nem védheti, m­ig a* szo­kott 30­ ezüst florint ellentállási esijt bé nem teszi. Innen lett az, hogy megyénkbeli szám­talan dén­yatagadásért a kir. kamara által im­petit­io alá vont adófizetők, az igazságnak ér­zetében teli ellentállás után derékszékre hi­­vatván­ meg, mivel a­ nagy ellentállási dijt mennyit észrevéve minden vagyonuk sem ért) bé nem tették, elöttök két út állott: vagy per non venit megitéltetni, 's mivel a/, ily perhez birodalmon belül semmi több mene­dék nem fér, menthetetlenül exequártatván, mindenükből kipusztulva, koldusbotra jutni, vagy a nagyot)!) ros/­al kisebb roszszul fel­cserélni, *s minden igazsága mellett is a’ kir. kamarával megbékélni; 's hogy az ily békes­ség által sok ezerek vésettek­ bé előbbi idők­ben a’ megye adózói­­s a­ perre tehetetlen szegényebb nemességtől, az e’ tárgyban me­­gyeileg felköltetett­­s a’ fels. kir. kormány­széknek is felküldött köz kinyomozásból saj­nosan láttuk. Pert kezdeni mindenkinek, 's igy a’ kamarának is szabadságában áll, de sérelem az adózókra nézve abban állott, hogy a­ parasztok nem a’m­agok illető forumjokra—■ lílialis­ székre — hivattak­ meg, hol az ellentállási dijt­a forintokban bét ehettek, 's igy magukat védhettek volna, ’s mivel a’ derékszék foru­­ma ellenük felsőbb helyen is megállittatott, 's nékiek közsegedelem adatai rendeltetett, a’ közsegedelem természetéből, mi mellett minden mentő - levelek ingyen költetnek­ fel, az ügyvéd által a' védelem fizetés nélkül té­tetik , a’ legméltányosabban következtetik a’ RR., hogy a' közsegedelemet éppen szegény­sége tekintetéből nyert, az ellentállási dij be­tételével sem serbeztethetik. De a’ fels. kir. kormányszék ezt inasként rendelő 's a’ RR ennek politikai álom­ további vitatásával any­ucival inkább felhagytak , hogy most több egyesek aziránti felfolyamodásai éppen a’ fels. Udvar előtt állván, remélhetőleg az ő Felsé­ge igazsága és kegyelmessége a’ szegény a­­dózókat megvigasztalandja. — 3) Ugyancsak a' kir. ügyek igazgatójának azon folyamodá­sára, hogy a’ RR. az alispánokat dézmataga­­dásérti végrehajtásra kimenni, addig, mig a’ tizedhivatal az Appr. Const. Ill r. 4 czime 1- sst czikke szerint elömutatandó l­ajstrommal nem igazolja követelése igazságát, megtiltot­ták volt, leiratik, hogy azon törvény ide nem alkalmaztatható. — De a' Rt. azon törvényes szempontból indulva­ ki, hogy a' dézmás he­­lyekrőli lajstromok megtekintése­ és tudásához azon törvényezikk, de az igazság és méltá­nyosságnál fogva is joguk van, midőn itt a­ kir. kamara dézmaf­ogadásérti pereivel olyan helyekről is követel dézmákat, hol vagy em­beri emlékezet, óta soha kir. dézma nem volt, vagy a’ melyekért a’ productionale forum e­­lőtt folyamatban lévő perek állanak. Minden esetre sérelem és nagy sérelem lévén az, hogy a’ kir. kamara itteni dézmatagadás iránti pereivel nem volt dézmáit megtartani, hanem újakat, 's még pedig a' lehelő védelem el­zárásával legtöbbnyire ,,per non venit“ senten­­kiákkal szerezhessen,— egy biztosság nevez­­tetett­ ki, mely a' szükséges e' tárgybeli ada­tokat egybeszerezvén , ő Felségéhez felfolya­­modás mozdittatni határoztatok; addig a' me­gye RRei magok előbbi határozatuk mellett maradván. (Vege következik). NI«sromszéki tiszt»­­it­ás. Ns H­á r­o­m s­z­éknek sept. 30-n octob. 1 -ső és 2- d napjain tartott tisztújító közgyűlésének eredménye a’ következő választás lett: Alkz­­rálisbiróságra­, Sepsiben. Prom. katholiku­­sok: Gál József 208, Szent­iványi György 66, gr. Kálnoki Dénezs 33. Reformátusok: Nagy András 170, Barta Károly 14­5, Domokos Fe­­rencz 5,­ szózattal. K­ez d­­­b­e­n : Rom. kathol. Cseh Ignátz 24­4, Hamar Lajos 196, Kenczei Antal 186. Reformátusok: Székely Károly 24­6, Lázár Dávid 217, Gyárfás Miklós 186 szózattal. O­r­b­a­­­ba­n II. katból. Fejér Áron 84, Imecs Ferencz 7­1, Szacsvai Gábor 88, Be­lőni). Horváth Károly 16(), Vájna László 3­2, Gyárfás Miklós 29 szózatokkal. A'árjegyző­tt ég­re'. Rem. kalb. Vajna Tamás 162, Barabás Lajos 149, ill. Hamar Lajos 56. Reform. Barabás Farkas 4­28, Donáth­ József 155, Gi­­dófalvi László 1 18 szózatokkal; miért Bara­bás Farkas, mint a’ ki legtöbb szózatot nye­re ,­­s eddig is buzgón és dicséretesen vitte e’ hivatalt, a’ mélt. fökirálybiró úr által köz­jegyzőnek kineveztetett. Levéltártiok lett Szé­kely László, ki most is viszi és kitűnő szó­zattöbbséget nyert. Orvosi mnitétel. Folyó 1845-k é­­vi junius 30-n az országos Karolina kórház­ba egy húgykő nyavalyában sinladó, Albert Mózes nevű 8-k évében járó kolozsvári szü­letésű izraelita gyermek vétetett-fel, ki e­­mi­att maga­­s szülei állítása szerint korának mar 2­k évében gyakori terhes akadozó és fájdalmas vizelésekkel bajlódott, mely szenve­delmei naponként terhesedtek, úgy annyira, hogy végre vizelete önakaratjától nem kor­látolhatva, szüntelen szivárgott 's e­ mellett a' gát iránya felett örökös fájdalmat szenve­dett , és e’ szenvedelmei testének mind nö­vését, mind kifejlődését nagyon akadályoztat­ták. Ily állapotában folyamod­nak szülei kórházunkhoz. A­ kőnek felfedezése után, gyógymódul csak is az egyetlen műtétéi va­­la elhatározva, a­­mi is azonnal mind szik­é­inek, mind kis betegünknek tudásul tétetvén, abban megegyeztek, mire nézve a' következő augustus l- ső napján a’ műtétéi, az úgy ne­vezett ol­dalas metszés módja szerint alel­irt által véghez is vitetett. Rövidség oká­ért , az annyira ismeretes húgykömetszés le­írását itt ezúttal szükségfelettinek tartom. Vér­zés igen csekély vala, a' sebet a' hirtelen e­­gyesités módja szerint bekötöttem, — a’ hó­lyagba húgycsapot alkalmazva, ’s kis bete­günket belsőképp salétromos fej­e­tt­e­l ellát­va, lefektetem. Ez nap betegünk elég vidám vala : éjjele valamennyire nyughatatlan. Má­sod nap reggel már nagy láz jelene­ meg fére­­beszéléssel; vizelete azonban a' húgycsapon minden akadály nélkül folydogált. Harmadnap láza még mind azon állapotban tartott, a' midőn is betegünk tán akaratján kívül a' húgycsapot testéből kihúzta, mit egy kórhá­zi gyakornok észrevévén, azt azonnal viszsza­­tette,— de erre a’ külső seb nyilásán igen bő vérzés következett, a' mely azonban a' rögtöni czélszerű­en alkalmazott vércsendesi­­tékre lassanként elcsendesedett. Negyed nap­ra a’ láz csendesedett, de a’ beteg igen nagy gyengeségről panaszolt. Ötöd napra láza még jobban is lecsendesedvén, kevés ételt is kivá­­rn; a’ külső seb nyilásán azonban a' nagyobb vérzésnek megszűnte után is szüntelen kevés véres genvédséges vegyes vizelet is folydogált. Hatod napra a' láz egészen megszűnt, étvá­gya szaporodott, és igy betegünk állapotja napról napra jobbult; de mind a’ mellett, hogy a' h­úgycsap szüntelenül hólyagjában tar­tatott, 's azon a­ vizelet akadály nélkül is folydogált, a' külső seb nyilásán olykor oly­kor kevés vizeletszivárgás is tapasztaltatott,— a' mely azonban egy­­ nehányszori kevés ége­tő-szer olvadékának a' seb nyilasába lett befecskendezése után tökéletesen elmúlt, úgy hogy betegünk a' kórházból a’ műtétel után, hol még sebének béhegedése után is hosza­­san ápoltatott, folyó évi September 18-kán tö­kéletesen meggyógyulva vizelésében, semmi akadályt nem szenvedve, elbocsáttatott. ■ - A­ kivett kő, monyom alakú, valamennyire laposacska, egy jérczetojáshoz hasonló, h­osz­­szának átmérője két és egy fertály, szélessé­ginek másfél, vastagsága egy hüvelyknyi, nehézsége két lót.------Rövid m­e­gj­e­g­y­zés á­talán­osan a' húgykö betegsé­gekről. A' húgyke Magyar- és Erdélyor­­szágban, igen ritka betegség, úgy annyira, hogy kórházunkban 23 évek lefolyta alatt, 488

Next