Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-22 / 32. szám

Holo/iSvárt­.­­ ERDÉLYI HÍRLAP. Figrellk­eztetés- A' második évnegyedre 3. floroill rfttal ezüstben, valamint szerkesztőségnél, úgy minden es. kir. postahivatalnál előfizetni lehet. Szerk. 33. Zá­cri ii april. 33-n 1845. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Örölllinnlep- Kolozsvár april. 19-k. Ő császári és apostoli kir. Felségé­nek, számos népeit atyailag boldogitó leg­jobb Fejedelmünknek 53-k születése nap­ját tántorit­allan bakeletti városunk ma in­­neplé­ meg. Tegnap estve felé a k b. Sivkovich nevét viselő cs. kir. 41-k nemes gyalog ez­red hangász kara , a' közszeretetet és tiszte­letet méltán biró kir. fökormányzónk ö fó­­méltósága szállása elött, hirdető zenéje által b' következő öröminnepet, melyet ugyan csak tegnap este városunk fényes kivilágítása és kir. főkormányzónk ö fóméltósága szállá­sán díszes tánczvigalom elöze­ meg, melyre a­ fels. királyi főkorm­ányszék és a hazánk boldogitásában fáradozó országos bizottmány tagjai, a­ cs. kir. katona­tiszti kar ’s több más úri vendégek mindnyájan disz­öltözetben és drága borunk bájteljes hölgyei ragyogó drága ékszerekkel felékesitve jelenének­ meg. Ma reggel ismét az említett bányászkar har­sogó zenéje hirdető az innepélyt; kevéssel 10 óra előtt a* cs. kir. katona­tiszti kar Sta­he­ Károly és Gallbrunn Ádám tábornokok e méltóságuk vezérlete alatt, azután a’ fels. kir.­­’ökormányszék és e’ városon lévő minden polgári hivatalok, testületek, egyházak és is­kolák papjai és közoktatói, városi tanács es­küdt-közönség, (országos elnök b. Kemény Ferencz úr ő excja gyengélkedvén) mindnyá­jan mélt. gr. Lázár László honunk cancellá­­ra és Sz. István jeles rendje kis keresztes vitéze ő méltósága által vezérelve megjelen­tek kir. főkormányzó ő főméltóságánál fel­séges F­e­j­e­d­e­l­m­ü­­n­k személyesénél, ő Fel­sége iránt tartozó alattvalói hódoló tisztele­tüket bemutatni , mely alkalommal a’ köz­tisztelet és hódolás tolmácsa , honunk can­­cellára , maga lelkes és ékes beszédét a’ je­lenlévők háromszoros ,,éljen“ kiállása köve­té. Megkérvén továbbá cancellár ő maga kir. főkormányzó e excját, hogy ezen alattvalói hü érzelmek kiömlését ő Felsége szentsé­­ges szine ekibe juttatni méltóztassék, kir. fő­kormányzó ö föméltósága e’ hüt alattvalói hó­dolás óhajtását teljesitni igéré. Végződvén e’ kódolási tisztelkedés, tiz órakor kir. fökor­mányzó , főmaga és kir. főkormányszék, a' cs. kir. katona tiszti kar, a' városi tanács és minden rendű és karbeli hit alattvalók a' pi­­aczi r. kath­ol. székes egyházban forró hálát és buzgó fohászt bocsátottak­ fel a’ fejedel­mek Fejedelméhez honunk atyja dicső életé­ért, valamint szintén minden egyházakban buzgó könyörgések emelkedtek­ fel a' minden­­ség nagy Urához felséges Fejedelmünk hosz­­szu és népeit boldogító országlásáért. A' pi­­aczi székes­egyházban a‘ szent foglalatossá­got salamoni apát, károlyfejérvári kanonok és városi plébános főtisz. mélt. Kedves István úr teljesítő, mely diszes egyházi szol­gálat után a’ katonaság a’ piaczon tiszt­el­ke­­dési lövéseket tett. Az innepélyt fényes ebéd követte kir. kormányzó e főmélt­óságánál, hol Császár és Császárné ő Felségükért és az e­­gész fels. ausztriai házért vidám poharak ü­­­ritettek , mig az alatt a’ fellegvár árkáról á­­gyuk dörgöttek. Felr­abosítás a­ „Mult és Je­len“ ez évi 28-dik számában, az „Erdélyi Hír­adó“ 22-dik száma alatt Aranyosszék közgyű­lését tárgyazó czikkre Csipkés Sándor úr ál­tal tett észrevételekre. Távol volt tőlem avagy csak szándéka is annak, hogy gyrás gyűlé­sünket gyanúsításoknak kitenni kívántam vol­na ; de miután 1839-en a’­as szék Kendet közgyűlésen elhatározván, hogy a­ székház­hely kérdéseibe közgyűlésileg ne avatkoz­zanak , hanem azt külön járásonként kineve­zett bizottmányok által mérlegeljék; ezen ha­tározat, útját metszette annak, hogy mindkét járások utóbbi bele­egyezésük nélkül ily kér­dések elhatározásába közgyűlésileg ereszked­ni lehessen, és még is midőn a’ felső járási Rendek az alsó járásbeliek részvétele nélkül székház kérdéseiről tanácskozni akartanak, a­­vagy nem méltán neveztem kövendi pártnak a* felső járási Rendeket ? 's foglal-e ez vala­mi gyanúsítást? azt akár ki megítélheti. Bár észrevételeiben sokszor emlegeti, de nem tu­dom honnan, ha csak nem önérzetéből vette ügyvéd úr azon állítást, mintha én észrevé­telei alá vett czikkemben a­ felső járást, „ma­kacs és engedetlen“ czímzettel illettem volna, mert abban azon szavak fel nem találhatók; de ha már csak ugyan kérdés alá jönne, hogy illenek-e azon szavak a' felső járási Rendekre, meg lehet, azt felelném: illenek; mert csak­ugyan, ha tekintetbe veszszük, miként a­ szék­ház helyének Felvinczre történt állandósitta­­tását dicső Mária Therézia 1­77­5-n, Ferencz császár 1802-n, felséges jelenben Uralkodónk pedig maga is 1824-n elhatározták és még is mind e' mai napig oda a' székház fel nem épült, sőt ma is (történjenek azok kérés, vagy más szinti tiltakozások eszközlései által) az é­­pitésnek ellenébe újabb meg újabb akadá­lyok gördiltetnek, e’ tényt csakugyan enge­delmességnek senki sem fogja keresztelni. — Érinti ügyvéd úr, hogy „Felvinczet kevés szá­­mnak pártolják, kik a­ közóhajtásnak minden kitelhető gúnyos modorban ellenszegülni kí­vánnak.“ Ha ez kevés szám­i pártolóinak ne­vezete alatt az alsó járásnak csak kiváltságos tagjait érti, igazat adok állításának, de az al­só járásban lakó kiváltságos és kiváltságtala­­noknak száma minden esetre kiüti a’ felső­­járásiaknak is vegyes számmértékét; és va­­gyon székházra — hol az elnyomatottnak vagy ü­ldöztetettnek, légyen az bár, szegény vagy gaz­dag, kiváltságos szűz válla vagy közterhektől görbédést , igazságszolgáltatási menedékhelyet keresni joga van, szükségük ’s köz óhajtásuk csak a’ kiváltságosoknak lehet ? és ügyvéd úr egy otthonos enyhűltebb állapotában, ke­zét bal meljére téve, nem vett-e észre soha abban egy feldobogó meleg érzetet, vajha a kiváltságtalanoknak is felsülne fóltéve napvi­láguk, hogy valahára ők is minden polgári jogokban részeltetnének? vagyon nemzetisé­günk, álladalmunk ereje és minden-------nem igénylik és soha sem jövend­el az ő orszá­guk?? Hogy önöknek ügyeket Követül mel­lett törvény szentesítené, azt ok nélkűl vitat­ják, mert az 1791-ki 12-ik törvény világos szavaival ellentmondásba jönnek. Magán ér­dekkel is vádol ügyvéd úr engemet! erre néz­ve illő tisztába jönnünk egymással, 's én el is ismerem, hogy engemet inkább érdeked a’ székháznak Felvinczre leendő építtetése, mert közttünk maradjon —hozzá közelebb la­kom, ’s mi még nem csekély ok, hogy arra bírjon; mert Felvincznek, látom, a­ székház­hoz törvényen alapuló elsőbbségi jogát, 's minden tekinteteket, miket egy székház kö­zelébe központosítani akárkire nézve kívána­tos lehet, inkább reményiek ezáltal, mint Kö­veiden elérhetni. De kérem vádlómat, ne ta­­gadja­ el ön is, hogy Kövendhez még köze­lebb lakván, mint én Felvinczhez és minde­­nik székeinken szószólóságot folytatván, még tan inkább érdekében ne volna Kövenden megtartani a’ székházat! ezt kérem máskor ne feledjük! — Taglalt czikkemben állítot­tam azt, hogy a' Tóth Péter által kereset alá vont telek 90 vagy 100 n öinél többet nem teszen, minek hi­ányában is ott a’ legtága­sabb és szükségen is felyü­l való székházhely maradhat; ügyvéd urnak taglalásában tetszett, erősíteni, hogy „a’ Tóth Péter által kereset alá vont telek teszi“ a' székházhelynek egy oly részét, mely a’ székháznak tisza felöli ki­látását merőben elfoglalja, mely nélkül a'ter­vezett épületnek alsó szobái vízzel telvék és az épidei előtti kör megfordulhatatlan szűk­ké alakulna, ’s mely nélkül közházat, ha a' legfelsőbb helyen megállított rajz félre nem vettetik , a’ legfelsőbb határozat kijátszással, a’ szék nyilvános kára és országos pénztár rövidsége nélkül állandósítani éppen lehetet­len,“ és végre, hogy „felszámításom az ügy állásával ellentétben áll.“ Nézzünk jól szem­be mind­két részről történt állításokkal, hogy most megengedi ön, miképp a’ Tóth Péter által per alá vont telek nem teszi az egész ajánlott székház telkét, azért köszönettel tar­tozom, és hogy számításom az ügy állásával ellentétben nem állott hivatkozom a' köze­lebbről a’ fels. kir. kormányszékhez általam béadott azon mérnöki térrajzra , mellette lé­vő mérnöki bizonyítványra és törvényes es­­ketésre, melyekből tökéletesen kiviláglik, hogy a' kereset alá vont lelek a’ székháznak aján­lott helyekből semmivel sem apasztana töb­bet 93 1/3 □ ösnél, mely a’hozzávetőlegesen tett számításomtól nem igen távozott mes­sze. Ellenben tisztelt ügyvéd úr, midőn azt állította, hogy a’ per alá vont telek a’ ter­vezett székházának az utsza felöli kilátását 32

Next