Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-14 / 82. szám

Kolozsvárit. S3. Kedd oct. 91-ii ]­845. ERDÉLYI HÍRLAP. UHJMI“ D12IIIIH Figyelmeztetés. A’ „Mu­lt és Jelen“ a’ hozzá tartozó „Ilon és Fiuilföld­“ melléklappal hetenként négy éven jelenik­ meg. Félévi előfizetés­e* hírlapra 6 : Imi rft CZll*»Uteil. Itt helyben lehet szerkesztőnél belső f­arkasatszai professori szállásán előfizetni, valamint minden cs. k. postákon: nem kolozsvári olvasóink biztos alkalomtól bekü­ldhetik az előfizetést egyenesen a* szerkesztő professor kezébe_____Az idei utolsó fertály évre 3 CZÜSt előfizetést elfogadunk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Oyászu­­r. Széplaki Petr.Hor­vá­th Keren­cz, a­ nemesindulatú emberbarát, szerető férj és atya, munkás és szorgalmatos gazda, Marosvásárhelyt! tüdővész következé­séül, élte 37-dik évében f. oct. 9-re viradó­­lag meghalt. Béke porainak! Védelem s m­­ég* valami. Az „Erdélyi Híradó“ 75- és 79-d számaiban e’ czim alatt „Köz­b­es­zó­l­á­s­ra felelet“ és „Hírlapi modor“— lapomat és személye­met piszkosan megtámadó és sárral hajgáló két hoszszu czikk jelent­ meg. Felelni azokra piszokkal, és igy a­ sárt viszszahajgálni, köny­­nyű volna, de arra sem tentát, sem időt vesztegetni nem kívánok,— a' gyözedelem di­csőségét e' részben az „Erdélyi Híradó“ t. ez. szerkesztőségének 's hozzá méltó egy pár levelezőjének engedem. Annál inkább, mert azon lap érdemes szerkesztője természet­rajz professora lévén, jól tudja, 's úgy látszik levelezőit is megtanította, hogy a­ majmok, midőn megszok­ltatnak, elleségeiket minő szép fegyverrel szokták hajgálni. Qualis magister, ta­les discipuli. Csak egy pár szót legyen szabad azon czikkek szerzőihez intéznem.— A 1­75-d számbeli czikk írója, bizonyos Erszényes Elek, közügy-igazgatósági gyakornok, ki megtáma­dó czikkében úgy nyilatkozott, hogy „la­pom elveit sajátjainak nem ismeri“ most pletyka feleletében még is „lapom e­l­v­t­e­­lenségét“ emlegeti.— Valóban édes E. úr, mivel felteszem, hogy ön nem oly nagylel­kű, miszerint a’ kir. közügy - igazgatóságnál mind­végig ingyen kívánjon szolgálni, de bi­zonyosan fizetést és előmenetelt vár a­ kor­mánytól, annak teendő hiv szolgálatáért — úgy hiszem azt lehet igazán elvetlenségnek keresztelni, midőn valaki egyfelől kormány szolgálatjában van, annak kegyére szorult; a­­zonban másfelől ellenzéki laphoz szegődik, ’s annak levelezője dicsőségét vadászsza. Ez ám a­ „botor“ cselekvésmód, mely sem o­­kosságból, sem „logicai szabályból“ folyónak nem tekintethetik. Tudja­ meg azt édes E. úr! nem lehet becsülettel és elvvel egy­szerre Istennek és ördögnek szolgálni. Egy­szersmind pedig mivel oly szives volt, hogy maga kicsi személyét azon táj köz meggyőző­dése ’s igy a’ köz vélemény tolmácsává „fel­csigázva“ nekem jó tanácsot adott a’ viszke­­teg levelezők eltávolítására nézve,— én is ennek köszönet fejében egy pár jó tanácscsal szolgálok. Ha más alkalommal még a­ viszke­­tegség utolérvén, felelne egy érdemes sze­mélyét megsimogató czikkre, mérges és e­­pés iratával ne árulja­ el, hogy gyengéjét é­­rinteni találták, mert azzal ellenkezője állítá­sának tökéletesen igaz voltát ön maga vallja és megismeri, midőn annyira elfajdul; és to­vábbá , hogy ha még ezután is folytatni a­­karja a' híradói levelezést, és másfelől a' kormányt is szolgálni, tán jó lenne nevét az ellenzéki lapba küldendő czikkeinek alá nem írni, miért? kitalálni ön bölcseségére bízom. ------- A' 79-h sz. ,,Erd. Híradóban“ szászré­geni ügyvéd Szabó a has Schneider Samu mellett két kardot bizonyos D. S- A1 nevezett ügyvéd­ről, egy lényéért még a­ múlt tavaszon midőn Bécsben voltam, lapomban egy megjegyzés jött­­ki, mire nézve hogy magát védelmezte, azt helyesen és joggal tévé, de azzal nem elé­­gedve­ meg, lapomba „belé kaperáskodott“ ’s ezt gazul tévé a kegyelme, miért egy ölet jól ismerő egyén hozzám béküldött c­ikkben azon bojtorján ’s maga érdemei gőzében föf­­fedező ügyvéd úr képét pár vonásban a­ kö­zönség elébe terjesztő, és a­ mint hallottam, a' leczke kissé foganatos volt, bizonyságát adva, hogy a’ ráspoly és reszelő nemcsak durva anyagoknak, de élelmives testnek is hasz­nál. Ha Schneider úr maga védelme körében maradjon, magát a' herostratusi nevezetesség ki­vívásától, 's jó barátja vagy még tán köze­lebbije piszkos védelmére szorulástól megki­­mélette volna. Mert látja édes Schneider úr! öntől gorombaságot elszenvedni senki sem kö­teles ,­­s a’ ki mást megüt, számot tarthat azt kétszeresen viszszakapni. „Háromszor ve­ri ezt kedden Ludas Matyi viszsza.“ — Eny­­nyi elég a' két levelező úrnak; most már egy pár szóval O. S- úrhoz fordulok. Ön, bár ki legyen, elég orózátlan volt egyfelől rá­fogni lapomra, mintha az kormány orgánumává felava­tását maga bevallotta volna (a’ mi merőben hazug­ság); másfelől arra minden piszkot és szennyet rá­rakván azt gyanúsítja ’s a legundokabb szenve­déllyel vádolja, midőn az Erdélyi Híradót az ár­tatlanság beszinében kívánja kitüntetni, ’s é­­gig magasztalja — miben legszebb, hogy azon dicséretet az említett lap maga hirdeti és trombitálja, önt azért O. S. úr,— ki felejte­ni látszik azt, hogy a’ megtámadás Schnei­der úr részéről jött, lapom pedig csak ma­gát védelmező, 's igy a’ személyeskedési har­­czot éppen az ártatlan Érd. Híradó kezdette­l említett hazug piszkolódásaiért hitvány és semmirekellő rágalmazónak nyil- V­á­n i­t­o­m. — Ennyit e' kedvetlen ügyben, mi a' személyes vitát illeti: mivel azonban lapom gya­núsítását, iránya elferdítését és hitele csökken­tését a’ nemes és ártatlan „Erdélyi Híradó“ mint látszik, működése egyik feladatává tette, más­felől 80 . számában a’ híressé vált successio kérdésében e’ lapot is, ha szinte meg nem nevezte, de azt érdekelve és vádolva szólalt­fel. A jogomat fennhagyom , hogy nyilt leve­lekben több érdekes és napi­renden lévő kér­désekről nézeteimet, bizonyos részben védel­memet olvasóim elibe terjeszszem, 's becses véleményükre hivatkozzam, mely levelek u­gyan szorosan csak a­ felvett ügy megvitatá­­­sával és felvilágosításával foglalkozandnak, de mellőzhetetlen apologia következéséül a’ két szembe álló lap irányára és működésére is kiterjeszkedniök kell , miben azonban t. ez. olvasóim iránt tartozó tiszteletem mindég sze­mem ehtitt leend. Szilágyi Ferenc z. Kolozs illegre közgyűlési*. (Végzet). Második ülés sept. 30-­ 10) Megyei hites ülnök K. B. azon aggodalmát nyilvánítván, hogy a’ midőn ezen Kolozsvár váro­sából kiágazó többi útvonalakra a' legna­gyobb figyelem fordittatik, az úgy nevezett Kardosfalva felé vezető út annyira mellőzve van, hogy az azon való járhatás veszélyeinek majd minden napon nyilvános példái mutat­koznak,­­s a’­mellett hogy nevezetesen a­ ko­lozsvári határban lévő több hidak merőben el vannak romolva , hol az út járható lenne is szántszándékkal éppen közepében több helyeken ásott agyaggödrök veszedelmeztetik az utasokat, ’s mind­ezeket a­ Kardosfalva mellett lefolyó Nádas vizén lévő nagy fahíd merőbeni járhatatlansága fejezvén­ be, az őszi időkkel többnyire beálló esőzések miatti viz­­áradások által, lehet tartani, hogy azon ne­vezetes kereskedési vonalon, hol Kolozsvárra nem csekély mennyiségű épületre való és tű­­­zt­ fa, mész, faragott és más kőanyagok szál­­líttatnak­ be, nem csak az idézettek fuvarozá­sa, hanem még a­ legkönnyebbszerű közleke­dés is merőben elszigetelődik; mihez képpest azon útvonal járhatóvá tétele iránti intézkedés­re a’ megye Prreit felszólította. Ennek követ­keztében , az úgy nevezett Kismezőn keresz­tül menő útvonalnak járható állapotba tétele iránt Kolozvár városa tanácsa felszólittatni határozhatott; a­ kardosfalvi hid megigazitása pedig jelenleg tárgyalás alatt lévén , annak eredménye elvárandó. ( 11) Olvastatott a­ folyó évi június hónapjában tartatott közgyű­lés határozatai mikénti teljesülések megvizs­gálására kirendelt bizottmány jelentése, mely szerint, az érintett közgyűlés határozatai tel­jesítésében semminémű hi­ány nem találta­tott ; ugyanis a’ tisztségre bízott tárgyak ma­ga rendén teljesitődtek,­­s azok közzül némelyek jelenleg tárgyalás alatt van­nak, némelyek ezen közgyűlésen előfor­dultak, mások előfordulandók , — a’ ki­rendelt bizottmányokra bízattak is részint teljesitvék, részint munkálat alatt állanak. Tu­dásul vétetett.— 12) Olvastatott a' nj ma­gyarhoni gyáralapító társulat elnökének, kir. tárnokmester gróf Keglevics Gábor ő­rma­­gának, folyó évi februar. 6-ról a' mélt. főis­pán­i helytartó úrhoz intézett felszólítása és ahoz csatolt aláírási­ ív ’s alapszabályok, me­lyeknek tartalmok szerint a’ mélt. főispáni helytartó úr ő mlga, a’ as megye RReit­a* 82

Next