Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-16 / 39. szám
lami melyek eddig a bizonytalan állásban finormértékül szólgálának az úrbéri kérdések eldöntésénél, s ezek közül főleg az 1 / dl ki 9 körv.c/c ikkre, mely a/, úr i-szék re 1 szól. Erős meggyőződésem, hogy e jog gyakorlata föhg az úrbéri viszonyokra nézve annyira bírósági helyes lógatom ellenes, hogy a’ felöl hoszszan értekezni, annak káros; az i■ ri/sá" kiszolgáltatása természetével szemben Laur*n álló voltáról csak szót is emelni időves/.lés lenne. Ennek kimondása nem egy rögtönzött elmélet nem más nemzetek állásából utánzásra kiszakított gondolat, hanem mindenkinek meggyőződése; ’s ez okon e’ törvényen alapuló jognak az úrbéri viszonyokra nézve leendő megszüntetését a’ 1. biz. l-ső §. javaslata szerint elvileg elfogadom; csak következőleg óhajtanám kifejeztetni: ,,az 1 . VI, 94 k. czikken alapuló úri-szék (dominale forurn) halósága csak is az űrbéli esetekre nézve ezennel megszüntetik.“ Ezen önügy feletti nem biráskodhatás elvének kimondásával azon kérdés merül fel: ,,llát minő bíróság fog az úrbéri viszonyokból eredő kérdések ellátásában eljárni? ’S e’ kérdést a’ 1. biz. 2, 3 és 4-4 §§-ba két megyei és fökormányszéki bíróságban helyezi. Ezen megyei bíróságok számára ’s némileg személyzetére van teljesen eltérő nézetem ’s tulajdonképp utasításomból folyó kivánalom. Az 1791 ki 12-kt.czikk rendelete szabjameg a’ tért, melyen kelletik siethet nézetem szerint e‘ tárgy körül intézkedni. A törvények fenntartása alkotmányos állásunk szerint az öszves igazgatásban áll; a’ megyei közgyűlés által gyakoroltatik a’ status hatalomnak igazság kiszolgáltatása és közigazgatási functiója. Ezen öszves kormányzási állásból kiindulólag, természetesen van és lenni kell két különnemű kifolyásnak, mely az öszves kötelességet egymástól elválaszsza; azonban egy czélra az álladalom közös jólétére, a törvények életbentartására működjön. Egyiket nevezzük politikai, másikat törvénykezési útnak; ezt törvényes székek gyakorolják ’s a’ törvény rólok ezt határozza: ,,ubi propter majorem pendentium processuum numerum, horum revisionem, discussionemque omnes in concreto jurati assessores citra grave ipsorum damnum praes’olari non possent , justitiae adminitratio propter judicum discessum remoraretur, ab una congregatione marchali usque ad aliam denominabuntur bonae conscientiae et legis periti 12 assessores, qui erga diurna per universitates demetienda eliam post terminationem negotiorum publicorum in loco generalis congregationis suu supremi officialis, aut ubi die propter alia negotia adesse nequiret, sub primarii officialis supremum immediate subsequentis praesidio, cum ordinario notario sedem generalem celebrente 1791. art. 97; másikat gyakorolja a’ tiszti kar, melyről a’ törvény ezt mondja: ,,ini 11 is objectis autem, quorum cura et eff’ectuatio in officii, vei ex praescripto legum ex concluso, determinationeque Universitatum officialibus incumbit“ 12 punci 3. anni 1791. Így a’ testületeknek az alkotmányos társaságokban létezni kellett egymástól’ elválasztása, mire a’ jelen század legjelesebb publicistái méltán nagy fontosságot helyeznek, már törvényesen fennáll. Nincs tehát egyéb bátra, mint hogy az úrbéri törvényeket reá alkalmaztassák; mi viszont az úrbéri tárgyak osztályozását teszi szükségessé. Exczellentiád által csak az úrbéri székek felettinézetünk előadása tüzet von ki, csak is erre kívánom véleményemet előterjeszteni; a fennebbi elv szerint az öszszes kormánynak két testületei lévén, én egy harmadiknak felállítását merőben szükségfelettinek találom. Ilyen lenne pedig a’ rendszeres bizottmány által javasolt úrbéri szék, melynek tárgyai eddig a’ törvény nem szabályozta állásban a' megyei tisztség által kezeltetve, tolt. — 1.) Egyik maros-vásárhelyi, mint nos annak működése köréből kiemeltetni kívántainak. Ennek a’ gyakorlati életből mentett szükségeit mim találom ; ennélfogva azt nem is pártolom. Van ugyan a tiszti kirílak egy szabálylakul állása, mi nem akodalmat szülhet;s ez abban áll, hogy az eddigi tiszti gyűlések érvényessége bizonyos számtól nem függött; két három s több esetek lehetnek, hogy egyes tag is kezelte az administratot. Ezen luj ínyt kipo’olni a dobig rendéből természetéből foly, s így igen is a’ rendszeres bizo’tmány által javaslott 5-ös számot elfogadom,s kívánom törvényáltal sine qua non-nak állíttatni, hogy az úrbéri hatóság 5 számból álljon; — csak a telesszámu hatóság határozhasson. — Van még e’ ji vasluih ni ezy a Ibiró-ág tervezve; de ezt, azokon mivel a megyei úrbéri táblába minden eddigi úrbéri viszonyok chiáritásában hivataloskodott egyéneket annak tagjaivá kívánok tétetni, részint bdeslegesnek, részint, úrbéri törvényeink rendelkezésével ellenkezőnek találom; s igy rövidbe foglalva véleményünk »» következendő: ,,A1 dik törv.czikkben földesúri f enyitékre hagyott eseteken kívüli urbéri ügyek ellátására egy megyei úrbéri tábla állíttatik , mely öt tagokból álland , kik is ezek: a’ főtiszt, vagy is az utána következő liszt mint emüst ; a’ kerületi tisztek és egy megválasztott megyei, vidéki, vagy széki jegyző; ei kerületi lisztek hivatasukkali elfoglaltatásuk vagy megye kiterjedésénél fogva nem éppen eleredendő számuk esetében a' főtiszt vagy helyettese által az összím hiánya a’ választott szakbírák közzti 1 reend kipótlandó.“ 12s ezen úrbéri táblára utasítok , minden olyatén kérdéseket, melynek lény felett támadnak, és az úrbéri törvények tartalma szerint ellátandók; a’ megyei rendes törvényszékre pedig azokat, melyek jogkérdések, vagy valamely állás törvényessége felett támadnának , miről is maga idején nyíltabb nyilatkozatomat teendem. Dobok am. követje. A’ nemes 11unyad-megye követje által előterjesztett javaslatot, mely küldői nézetéhez közelebb áll, mint a’ rendszeres bizottmány javaslata, merőben pártolja, tekintetbe vétetni még a’ következőket kívánván. A’ t. követ úr javaslata szerint , az űrben viszonyokból eredő ügyek, azokon kívül, melyek jogszerzési üigyet foglalnának magukban, summarius útra tartoznak, minden más ügyből keletkezhető kérdések pedig politikai törvényszékre. Az eljárs kirekesztő helyességét adva elő az t. követ úr az úrbéri ügyek tárgyalásában némely formalitásokat szükségesnek látott, és szak nézete szerint is igen helyesen, mert külömben attól lehetne tartani, hogy az eljárás az igazságszolgáltatás rovására történnék. De éppen azért, mert a’ törvényes formalitások szerint hoszszadalmassá válik a’ bíráskodás, igen szükséges lenne az oly úrbéri ügyekre nézve, melyek késedelmet nem szenvedhetnek , egyes első bíróságot felállítani. És e’ javaslatát következő okokkal kívánja szóla erősíteni. 1-ször A’ szegény úrbéres nem érkezik meszsze földekre járkálni ; mert állása sok elfoglaltatásokkal közteherhordozással ’s más egyéb szolgálatokkal van egybefoglalva 's ennélfogva mentői kevesebb idő alatt szükséges részére az igazságot kiszolgáltatni, mert csak akkor lesz czélszerű az úrbéri bírói eljárás. De 2-szer az egyes bíróság előtt igen sok ügy igen jókor elenyész, mert közel lévén a bíróság, ennek közbejöttével mindkét fél, hanem békére lérett. Vannak továbbá esetek, mikor az ügy megorvoslása haladékot nem szenvedhet; ilyen p. o. midőn az úrbérest a' földesül’ erőszakosan akarja birtokából kivettetni, sőt ki is vetteti. Ily esetben az első bíróság a‘ méltatlanúl megbántott úrbérest telkébe azonnal viszi/a ledélelni, a ekkor a' földesúr ezen első bíróság által, ha ne talán az első ítéletben meg nem nyugodnék, követelt sérelmével a megyitáblához alasittatik. Jobb eset, midőn a’ földesúr oly viheres áltál károsíttatnékmeg, kinek igen kevés causoja van; ilyenkor is nagyon szükséges a/, első bíróság bíráskodása. Szóló az első bíróságot a kerületi főbíróknak kivánnná átadni azért, mivel a’ lóbirák a’ határozat hozatalra alkalmatosabbak; de az úrbéresek is hajlandóbbak a’ tekintélyes tisztviselők rendeletét elfogadni; ’s ha a’ lóbiró határozatával az illető fél meg nem elégednék , áttétethetnék birtokon belől az ügy a’ megyei táblára, ’s ekkor a’ luireatin alia nyomásától sem lehetne semmit is luilamilis/m jelenleg is a’ kerületi főbírók gyakorolnak urbéri tárgyakban elsö folyamodást bíróságot és pedig a* nélkül hogy a’ bureaucratia elnyomása ellen panasz tétethetnék. .Mindezeknélfogva szükséges lenne tehát szóló véleménye szerint első bíróságot is felállítani, melyekbe tartoznának mind azon ügyek, melyek Slunyad megye t. követte javaslatában emlittetnek, t. i. mind azon urbéri ügykérdések, melyek törvény rendes útjára nem utasitják. A megyei úrbéri tábla a számos kerületi tisztekből álljon ’s kerületi biróság helyett az elnök által választott 3 ímokat kívánna szóló (elvétetni; de csak ket illeti tisztekből és olyformán , hogy azok legalább minden két hétben urbéri széket tartsanak; nemérkezésök esetében pedig 11 e I y «*l t*siesse I egeszit tessékki a’ törvényszék. Folytul óta lövetkezik.) BfoVilíció/IeS- A’ május 12 a tartott 52-dik országos ülésben mint f’ennebb is mondatott, az urbéri X111 dik törvényczikk volt szőnyegen, ’s jelesen annak az ,,úrbéri székekről“ szóló l-sö pontja vételi tanácskozás alá — mire nézve Hunyad-megye követte egy szerkezetet indítványozóit. A tárgy valamint ez elő, úgy a’ pénteken május 14-n tartott második ülésben is élénk vitatásokat idézet-ele — a’ nélkül, hogy az első pont is bévégrzve *s igy arra nézve elnöki kijelentés lett volna. Tegnap u. mi május lő n országos illés volt. Ilá’1.1 Kti'S lé*. A* marosszéki egyházkerületnek papi gyűlése volt Maros-Vásárhelyit, mull mártz. lm 16 dik ’s következett napjain. Nevezetesebb tárgyak fordultak meg a’ gyűlés előtt, következők. 1. Székező bírák választattak, mint rendszerint minden évben. — 2) Mező madarasi egyház, melyben közelebbről sok szép és hasznos intézet létesült, többek közli kisdedovoda is, tervet adott be felsőbb helyre megerősítés véget! ajánlandót, az iránt, hogy a* kepefi/.etés egyes tagok által váltassonmeg az egyház tárából fizetendő öszveggel. Az egyház tára most t. i. nevikedett egy eladott erdőnek árával, ötezer e/.ust német írttal, és az egyes tagok által saját ersenyökből ajánlott mintegy ezer ezüst filial. Az egyházi gyűlés belé egyezed abba, hogy a’ papi képe vállassék meg 300 ezüst német forinttal; ezen kivid kiadatlán rendes ráfizetése, megmiveltetvén papi földet az egyházi tagok által. Ha a' törv ily módosítással ’s még némely kevésbé érdekes változtatásokkal elfogadtatik az egyház által, majd az egyházi gyűlés által ajánltatnag megeredtés végett a s mlgos főegyház tanácsnak és közzsinatnak. Megjegyzendő, hogy ezen egyház igen szép tökével és kül-o birtokokkal van ellátva; most nagyon jég álapotban van, mit részint egyik buzgó, tagja Levél Nagy József úrnak is méltán köszönhetni. Az öszszes papi jövedelem a' meghrditott terv szerént rámegy ötszáz ezüst német frltjal. A* mostani 'jövedelem,' ■' n.i.basooyijn .Benne van a’ tervez el Beny ,ennek delét fogja tenni... 3 Kérdés támadta' felett: lehet-e~a:' fiú az a‘pával együtt székező' biró?-Fejjelet rá* lett : igenis, ha választatik; *s lett is, mert válaszra-