Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-06-10 / 46. szám

lád­axitrard. Hi­l'M»IOI*H»k 1I1IIÍI9S 10-11 fl» l? ff'ig,yolllie*tdté§. E’ folyamatban lévő 2-k fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk »{«lltflOIll fYftolf ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a' szerközlöséghez beküldeni. Szerk. 1­­ ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. «Jótékonyság". O cs. kir. apost. Felsé­ge ez évi május i-ső napjáról költ legkegyelme­sebb kir. határozatánál fogva a’ zaránd-megyei sze­gények felsegélésére lo,nop tiz ezer rftokat pen­­gepénzben a’» szebeni kir. kamarai pénztárból oly feltétel alatt méltóztatott legkegyelmesebben elő­legezni, hogy azon Öszreg legfennebb 4 évek lefoly­­ta alatt az előlegező pénztárba viszszafizettessék. Országiistyű­lé.A1 közles A1 má­jus 15-kén tartott ötvennegyedik or­szágos ülés vége. E­gy k­i­r. i­­­­v. Ezen kérdésnek ez ú­­toni eligazításába nem lehetvén elegyedni, rö­viden közigazgató úrnak véleményét pártolja. Kükül­lő nn.­k: Sokszor hallotta meg­ emlittetni azt, hogy territoriális kérdés elin­tézésébe most ereszkedni nem lehet. Ezt hi­szi szóló is, de nem forog itt lenn territori­ális kérdés , mert Zsidve és Balkács fele ré­szében Kükü­llő vármegyének befolyása örök­ké volt, mert az, az alispánok bírósága alatt állott; s midőn ez igy van, akkor egyszerre Küküllő vármegyét el jogától megfosztani i­­gazságosnak nem látja. Mondatott, hogy áll­jon a’ jelen szokás. Nem képzelheti szóló, hogy mi a’ jelen szokás, mert ha ily törvény hozalik, a’ szokás a’ vármegyére egyképp, a’ szász székre nézve másképp lesz, a’ mi­ből csak zavar következend; de a’ jelen tör­­vényczikknél fogva, az úrbéri törvényszék el lévén törölve nincsen is szokás. A’ czirkáló bizottmányokba a’ vármegye mindég befolyt, mert vármegyei tisztek jelenlétében kellett azoknak véghez vitetniük, ’s ezen két hely­ség dolgaiba a’ vármegye béereszkedett; — tudják a’ il­ továbbá , hogy azon jószágok nemesi jószágok, hogy azokat a’ Talyai csa­lád hűtlenség bűnébe esvén elvesztette, hogy azok nemesi joggal ajándékozhattak a’ szent László praepostságnak , melynek eltörlése u­­tán viszszajöttek a' fejedelem kezébe, igy a­­zoknak fele részét a* Belien családnak , a’ másik felét pedig a­­­ bíráknak egyforma joggal ajándékozta , midőn fele részben a' vármegyei béf­olyás alatt van, és fele részben akarják csak a’ RE és RR a’ vármegyét meg­fosztani !* Egyébiránt kéri szóló a’ Elv­ és RRet, mitól lassúnak a’­­ birák, mint nemes emberek által bírt jószágokat a’ vármegye által felállítandó úrbéri székekre bízni, vagy ha ezt a t. Elv és RR tenni nem kívánják, vagy ha azt gondolják, hogy ezen tárgy a­ territoriális kérdésbe igen bevág, inkább e­zen dolgot végképp elhagyni és nem említe­ni semmit. Ekkor legalább nem fogják, mi­dőn ezen kérdés annak idejében szőnyegre kerülend némelyek mondhatni: nem szólha­tunk mert ország­­sei már elismerték azt, hogy ezen jószágok, nem a’ vármegyékhez tartoznak ; annál fogva maradjon inkább a’ 1.czikkből az egész ki, ’s abban semmi szó ne legyen a­­z birák jószágairól. Egyik ítélő mester: Mivel a’ jelen kérdés a' székely nemzet állásával hasonlot­­tatot­t egybe, szó nélkül nem hagyhatja.Mon­datott ugyan is,­hogy mint a’ székely földön az adományozott jószágokra nézve felállít­ta­tott az úrbéri­ szék ’s ezen itélő­ szék tagjai­nak a' székely törvényhatóságok általi válasz­tása és kinevezése megh­agyatott, úgy kell a’ szászokra nézve is határozni. De sántít ez öszvehasonlitás. Külömbözik ugyan is a’ két nemzet állása egymástól; mert a’ székely fül­­dön privatusok bírják az adományzott jószá­gokat, melyeknek jövedelme sem foly tehát közeassába; midőn másfelöl szóló tudta sze­rint a’­­ birák nevezete alatt birató némely jószágok jövedelme közeassába foly. Egyébi­ránt szóló szerint is ezen kérdés a’ territo­riális kérdésbe vágván a’ közigazgató m. D. S. s m­. itélőmester urak által­­elhozott o­­kokból abba most ereszkedni nem kíván; a­ hasonlatosságnak pedig mint nem helyesnek ellene is mond , külümben a’ tett javaslattal sem lévén teljesen megelégedve, legjobb vol­na az egész intézkedést merőben kihagyni; ha pedig a/l a’ t. EE és RR tenni nem a­­karják, legczélszerűbb volna igy tenni a’szer­­kezetetet : ,,annak végső elhatározásáig em­litett nemzet az úrbéri tábla személyzetét a­­zon hatóság egyéneiből választhassa, mely hatóság személyzetéből az , eddigi szokás­os felsőbb rendelésnél fogva állott.“ Szeben­szék k. fia azon részvételt, melyet indítványom nyert, rokonszenvnek tu­lajdoníthatnám , akkor méltán örvendenék é s indítványom is szerencséltetnék , de azt gon­dolom nem r­okonszenv volt, hanem az ér­vei­m­ek az önvédelem terére bocsátkoztak. Ily helyzetben magam, indítványom megc­áfolá­­sára tett ellenvetésekre kellene felelnem , a­­mennyiben tehetségem volna megpróbálom mennyiben lógtam légyen­ fel azon ellenveté­seket , s röviden a* nevezetesebbekre bátor leszek felelni. Nemes Belsőfejér-m. t. k. N­. J. úr , a­­kár miképpen keressek illő kitételt, csak is a’ jurisdictionalis kérdést , leginkább kíván­ságának tárgyául lelte, ebbe teljességgel nem bocsátkozom, 's belé nem elegyedem a' ju­­risdierio vitatásába. De nem lehetem, hogy azokra, miket a’ t. k. úr, közben­ előleg az accordáról méltóztatott mondani, némely ész­revételt ne tegyek. Az accorda, mely nem azon törvények­kel hasonlítandó, melyek 1691 töl 1743-ig lévő időszakban hozatván, csupán gubernium által megérös ultet­tek, hanem éppen oly érvé­nyes, mint az 1722 ben hozott, 1­723-ban meg erősített ’s csak 17­22 ben a’ tör­vénykönyv­be felvett pragmatica sanctio. Az accordát erősíti 1692 ben a' k. gu­­bernium, 1693-ban a’ levég is a' RR előtt 1730-ban eképpen „mane supremorum co­­mitum Albensis et. de En­küllo in bonis VII Judicum ipsis Reges Judicibus concessum“ és igy méltán neveztethetik „complanatio ab imp. Leopo­lo confirmata et in formára pri­­vilegiorum redacta.“ 1763-ban A' EE- es RRhez küldött leg­felsőbb válasz azt írja : ,,Liquidem vere inter­­sit glóriae et­ auctoritatis nostrae C. R. con­sensus et diplomata praedecessorum nostro­­rum­ sarta intactaque conservare et haec vel­­licare subditis netas sir, contractum adeoque bone consensu modo praevio­­ormaturo rau­tationi obnoxium nullatenus agnoscimus, eum­­quae manuteneri dementer volumus.“ Ezen manutensiora vagy épségbentar­lásra a' t. köv. urat és általa a’ ns megyét mint a’ t. EE- és RRet felszólítani, az unióra való hivatko­zással bátorkodom, annyival biztosabban, hogy most a’ jurisdictiokérdés fenn nem foroghat. Nemes K­ük­üllő vármegye kövedét nem értettem , de hiszem hogy hoszas histó­riai deductiot mondott, mely az 1811 deli jegyzőkönyvbe bővebben fel van véve, erre figyelmet nem fordítok , mert csak is juris­­dictioról beszél. Magos kir. h. gr. B. J­urnák, ki vala­mit követelni látszik , mivel teljesen nem éltettem, röviden felelek, hogy: éppen a’ mlgs gr. Bethlen família 1791-ben tulajdon írásában elismerte , hogy Balkács és Zsidve helységeknek csak fele a’ mlgos gr. családé. és Alsófejér­ megye t. kövedének gr. B. G. úrnak azon javaslatára, hogy a’ két tör­vényhatóság lisztjei promiselle igazítsák az úrbéri eseteket, azt mondom, hogy: a* 1. kö­vet úr osztozni kíván ; mi valóban már osz­toztunk, mikor a' k. főkormányszék a’ he­lyett, hogy a' rendes hatóság m­­­gállittatott volna, más biztosokat a’ vármegyéből kikül­dött, mert a’ commissariusok diurnumait mi fizettük­ meg. A’ nevezetesebb ellenvetések lényege abban központosul, hogy megállíttatvák­ azon elv, mely szerint a’ birtokos maga tulajdon úrbéri ügyében nem biráskodhat­ik, valamint a' vármegyékben, szintúgy a* VII birák és szász közönségek úrbéri dolgaiban az illető tiszthat­óság*, mivel az is birtokossághoz tar­tozik, bírói hivatalt nm­ viselhet. Ezen elv és abból húzott következtetés betű szerinti értelemben magában teljes igaz­zal bír, de az alkalmazásban azon külömb­­séget szenvedi, hogy a’ hét (ill) bírák jószá­gait igazgató tiszth­atóság, egy testület, mely­nek egyetlen egy tagja sem privát bir­tokos, annál fogva magán jogokban sémi­képp nem bíráskodó. Hogy lehessen még a’ vármegyékben ezen elvet egész szentségében fenntartani, hol az úrbéri hatóság tagjai bár mely osztályból legyenek alakítva, mindnyá­jan nemes birtokosok és úrbéri ügyekben nemesi kiváltságot védelmeznek, melyek sze­mélyektől elválaszthatatlanok. Ha a’ vármegyei úrbéri ügyekre nézve ugyan azon vármegye nemes­eiből állttatik a’ bírói hatóság, nem foghatom­ fel, miért ne maradjon a’ szász kö­zönséggel jószágaira nézve a’ szék vagy vi­déki tisztség.’ Nékem legkisebb aggodalmam sincsen abban, hogy az úrbér­i szék az illető vármegyei tisztekből állíttassák, mert hiszem én vallom, azok bíráskodásra alkalmasok, mivel 1 .

Next