Munka-lap, 2000 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2000-01-01 / Próbaszám

Póbaszám Munkavállalók érdekvédelmi folyóirata a szakszervezetek, a média és a közvélemény Ma Magyarországon a társadalom tájékoztatását ellátó média széles palet­tájáról teljesen hiányzik a munkaválla­lók érdekeit megjelenítő orgánum. A szakszervezetek hiába tesznek eleget feladataiknak, ha minderről az érintettek nem vagy csak szűk forrásokból — nem egyszer torzítva—értesülnek. Az igényeket és reális lehetőségeket figyelembe véve, egy összefogáson alapu­ló folyóirat beindítása a szakszervezeti mozgalom létkérdésévé vált. Tudjuk, hogy egy folyóirat kiadása ko­moly anyagi terhet is jelent az érdekelt szak­­szervezetek számára. Egy lap közös megje­lentetésének gondolatát a terhek elviselhe­tővé tétele is indukálta. A közös kiadású szakszervezeti folyóirat, amely az ars poe­ticában leírtaknak megfelelően az együttmű­ködésre helyezi a hangsúlyt, alkalmas lehet a szakszervezetek között napjainkra kiala­kult, egyre inkább elfogadott és a társada­lom által is méltányolt összefogás kinyilvá­nítására és közvetítésére. Ars poetica A Munka­ lap ars poeticájának ki­alakításakor olyan általános elvek rögzítését határoztuk el, amelyek nemcsak egy folyóirat, hanem több információ­hordozó készítése (példá­ul: szakszervezeti évkönyvek, zseb­naptárak, tankönyvek, weblapok, CD- k stb.) során is egyértelműen alkal­mazhatók. Ezek a következők: — Tartalmi szempontból, elsősorban a leendő, aktív és nyugdíjas munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő hí­reket, tényeket és egyéb információkat kell megjelentetni, illetve a munkavállalók összefogásában rejlő előnyökről szóló tá­jékoztatásnak és ennek érdekében kifejten­dő érveknek kell elsőbbséget kapniuk. — E cél érdekében fel kell sorakoztat­ni és fel kell eleveníteni a szakszervezeti mozgalom politikai és kulturális értékeit, tradícióit. — A kiadványnak nem lehet célja a szak­­szervezetek és konföderációik közti konku­rens helyzetek publikálása, különös tekin­tettel az ellentétekre. Ezt a piaci alapon ér­tékesített felületekre is érvényesnek kell te­kinteni (PR-cikkek). Ugyanakkor az együtt­működés és természetesen az érdemi véle­ményeltérések legkülönbözőbb formáinak mindenkor teret kívánunk adni. — Alapelv a pártsemleges, de nem po­litikamentes szerkesztési szemlélet. Azaz a politikai pártokról az első pontban leírt célok szempontjából érdemleges informá­ciókat szabad közölni. — Szintén általános alapelv, hogy a szer­kesztőség önállóan nem mozgósít, nem szervez és nem kezdeményez szakszerve­zetek feladatkörébe tartozó akciókat, de nyitott arra, hogy a nyilvánosság erejével támogatást nyújt azok sikeréhez. —Végül, de nem utolsósorban a szerkesz­tőség viszonylagos függetlenségét is dekla­rálnunk kell, azaz a felsorolt szerkesztési alap­elveken kívül az újság egyetlen konkrét szer­vezet felé sem lehet elkötelezett. A tartalomból: Munka nélkül (Te haltál már meg?), A célcsoportok, A Forma 16 oldala, Az egyesülés eszmélyét terjeszteni, Minden ami belefér, Harminchat-hatvannégy, Mibe kerül?, A szerzők, A terjesztésről. Nem mehet így tovább

Next