Munkásélet, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1972-06-23 / 25. szám
2 i ;:V.V/AV.W.V.V.V.V.VVAV.V/.V.V.V.%'.V.V ■* — Nem titok, hogy bár a bányavállalat évről évre *» '» szép eredményeket mutat fel, vannak még tartalékok a• ,* munkaidő ésszerűbb kihasználása terén. Például a be- b* tegszabadságok időtartamának csökkentése — mármint 1, % a kérdőjeles betegszabadságoké. ,* f — Valóban, ilyen „betegszabadságok“ is vannak. ,£ •J Noha szakszervezeti bizottságunk s annak társadalom- » 2» biztosítási komissziója az utóbbi időben eredményeseb- 2” mm ben dolgozik az efféle munkaidőveszteség minimálisra ■* ■J való csökkentése terén, még mindig vannak olyan al- Jakalmazottak, akik visszaélnek egyes orvosok jóhiszemű„*ségével, s betegséget színlelve nem jönnek munkába. ** ^ Két irányban próbálkoztunk küzdeni e mentalitás ellen. J» Egyrészt a szakszervezetek megyei tanácsának segítse «* igével igyekeztünk odahatni, hogy a bányászok lakta «2 •2 helységek orvosai sokkal alaposabb vizsgálat után, s kimondottan betegség esetén adjanak orvosi igazolványt. ^ Másrészt, amikor felfedtünk egy-egy szimulálási esetet, »* *2 az illető alkalmazott nemcsak adminisztratív szankció- 5 *■ ban részesült, hanem a közvélemény elé is állítottuk; a .• A szakszervezeti csoport vagy az időszaki közgyűlések »2 «2 előtt vontuk felelősségre kihágásáért. Sajnos, a kompakt 2» 2» ipari egységeknél gyakorolt jól bevált módszer, misze- «■ Print a csoportbürok társadalombiztosítási felelősei rend-í - szeresen meglátogatják a betegszabadságon levő mun .J J»katársakat, nálunk nehezen alkalmazható, mivel bánya- V pszaink szétszórtan, a környező községekben laknak. *2 1 Mindegyiket felkeresni szinte lehetetlenség, ezért inkább JJ» p az említett módszereket alkalmazzuk és a politikai-ne- ^ ,■ velőmunka fokozásával hatunk dolgozóinkra. J • (mark) 2“ '.V.V.V.V.^V.VAV.SVANWW.VMVVA'AY.: psacm POPA MIHAI elvtárssal, a dévai bányavállalat szakszervezeti bizottságának társadalombiztosítási felelősével V.■ Eredményeink elismerése Bensőséges ünnepség zajlott le közelmúltban a mihályfalvi állami mezőgazdasági vállalatnál. Történt ez abból az alkalomból, hogy egységünk megkapta a Munkaérdemrend I. fokozatát. Ez a magas kitüntetés a vállalat dolgozói munkájának és kiváló eredményeinek elismerése Az évek során a termelés fokozása lehetővé tette nagy mennyiségű növényi és állati termék értékesítését, ez jelentősen növelte a pénzjövedelmmét, s nem utolsó sorban a vállalat hírnevét. Vállalatunk dolgozói kötelességüknek érzik, hogy a pártszervezet vezetésével, ezután is mind nagyobb termelési szintet érjenek el, s bebizonyítsák, hogy megérdemeltük ezt a magas kitüntetést. KOVÁCS HOmALIA tisztviselő • Megszívlelve a dolgozók javaslatát, a máramarosszigeti faipari egység szakszervezeti bizottsága nemrégiben egy mérnökökből, jogászokból, orvosokból és tanárokból álló tudományos brigádot alakított. A brigád tagjai, akik túlnyomó részt a vállalat alkalmazottai, rendszeresen felkeresik az egység szétszórt részlegeit és váglereit,ahol nagyszámú hallgatóság előtt érdekes előadásokat tartanak és a dolgozók legkülönbözőbb kérdéseire válaszolnak. Rövid fennállása ellenére, a tudományos brigád máris nagy népszerűségre tett szert s szívesen várják mindenüvé, a brigád tagjai pedig lelkesen válaszolnak a meghívásokra. • A törvények és a különböző határozatok népszerűsítése és ismertetése céljából, tusiban a közelmúltban három jogügyi tájékoztató és dokumentációs központot létesítettek. A egyik a megyei néptanácsnál, a második a szakszervezetek művelődési házában, a harmadik pedig az ifjúsági kultúrházban működik. Mindhárom központban gazdag dokumentációs anyag áll az érdeklődők rendelkezésére. Ezenkívül kompetens szakemberek , ügyészek, törvényszéki bírók és a jogi fakultás tanárai adnak konzultációt. A kezdeményezés minden esetre dicséretre méltó s jó volna ha másutt is követőkre találna. 19 SOR A Csíkszeredai Hargita Országos szinten helytállni címen érdekes, gondolatébresztő cikket közöl a székelyudvarhelyi tömegmivelődés megtorpanásáról. Ívok,peencia, szélek, látókör és ügyszeretet jellemzi Hermann Gusztáv minden sorát. • Marosvásárhelyen a városné ./tanács határozatba foglalta a városközpontpilléreink eredeti stílusukban történő visszaállítását. (Sokat készítünk, írunk és teszünk a hagyományokért — ez egy új, mindeddig a közfigyelmet elkerül fejezete a hagyományápolásnak.) • Sarmiszi címen rendezték meg Hunedoara vidékén a tömegművelődés fesztiválját. Az iparváros tövében népünnepély zárta a sikeres ünnepségsorozatot. • Nyolc új szaklíceumban kezdődik meg magyar tannyelvű oktatás is az 1972/73-as tanévben. S ahogyan Debreczi Árpádnak az Élőrében megjelent nyilatkozatából kitűnik ez a hálózat — a szükségletek arányában — tovább bővülhet. • A kolozsvári Igazság Művészet és közönsége címen érdekes fejtegetéseket közöl a műélvezetről napjaink gyakorlatában. Krajk) MUNKÁSÉSET Az alábbi kezdeményezésről a szakszervezetek Kovászna megyei tanácsánál értesültem. Az újítók versenyéről van szó, melyet először az Oltus textilüzem, majd a bútorgyár szakszervezeti bizottsága szervezett meg Az újítók hónapja címen. Mi a célja és hogyan zajlik le a verseny ? — érdeklődtünk BERSZÁN IMRÉNÉL, a bútorgyár szakszervezeti bizottsága elnökénél. — Célja az új technika bevezetése és elterjesztése, a termelés műszaki színvonalának növelése. Ugyanis vállalatunkban sok olyan műszaki kérdés áll még függőben, melyek megoldásában hathatós támogatást adhatnak az újítók. Persze, ha vannak ilyenek. De sajnos nem sok újítóval dicsekedhetünk. Bár sok ötlet, elgondolás született eddig is dolgozóink körében, ezek nagy része elkallódott mert szervezett formában senki sem foglalkozott értékesítésükkel. Az említett verseny beindításával tehát ösztönözni akarjuk az új technika iránti érdeklődést, növelni az újítók számát, megoldani a fennálló műszaki problémákat. Reméljük ez sikerülni is fog, mert gondosan készítettük elő egy külön e célból kidolgozott szabályzat alapján. A szabályzat előírja, hogy a június 20 és július 20 közötti időszakban benyújtott javaslatok az újítási tematikai tervben foglalt kérdések megoldását kell célozzák. Többek között a termelési folyamat gépesítését, a minőség javítását, a munkaerő megtakarítását, továbbá a fajlagos anyagfogyasztás csökkentését, a munkakörülmények megjavítását. A verseny feltétele az is, hogy javaslataikat a szerzők megfelelő dokumentációval támasszák alá, mintegy igazolásaként az alkalmazás Az ötletek nem kallódnak el_______ lehetőségének. Minden elfogadott újítást a törvényesen előírt javadalmazásban részesítünk, a legjobbakat pedig külön is megjutalmazunk. A megszabott első díj 500, a második 350, a harmadik pedig 250 lej. Ismerik a dolgozók ezeket a feltételeket ? — Igen. A szabályzatot és a verseny jelentőségét az öszszes előnyeivel együtt, a szakszervezeti csoportokban ismertettük. A szabályzatot és az újítási tematikai tervet ki is függesztettük a munkahelyekre. És mondhatom, a dolgozók érdeklődést tanúsítottak a verseny iránt. Egyesekről, például Fosztó Béláról, a gépház csoportvezetőjéről, Fekete Gábor lakatosról és Gartner Károlyról, akik sokat törik fejüket, hogy valami hasznosat „agyaljanak“ ki, azt is tudjuk, hogy beneveznek a versenyre, készülnek javaslataik véglegesítésére. Milyen konkrét támogatásban részesítik a dolgozókat, hogy minél több javaslatot terjesszenek elő ? — A mérnök és technikus komisszió tagjainak és más műszaki kádereknek a bevonásával két kollektívát alakítottunk a két legnagyobb termelő részlegen, melyek rendelkezésükre állanak mindazoknak, akik ötletekkel,gondolásokkal jönnek, műszo,aki tanácsot adnak nekik, segítenek a szükséges számítások, rajzok, dokumentációk elkészítésében, a javaslatok véglegesítésében. A dolgozók bizottságával együtt pedig egy központi komissziót hoztunk létre a főmérnökkel az élen, amely elemzi a verseny eredményeit, felbecsüli az elfogadott újítási javaslatokat, meghatározza a verseny győzteseit. Célkitűzésünk az, hogy a verseny által kiváltott érdeklődést az új technika meghonosítása iránt tovább is fenntartsuk és fejlesszük, olyképpen, hogy év végéig legalább 30 nagy hatékonyságú újítást valósítsunk meg. KASZÁS VIKTOR Igen kellemes meglepetést hozott szerkesztőségünknek egy Szalon- fáról érkezett levél, melyben SZÉKELY JÓZSEF, a METALUL helyiipari vállalat igazgató-helyettese, lapunk barátja, arról tájékoztat bennünket, hogy Kósa Lajos, Kujtor István, Gali Ferenc és Oláh György elvtársak érdemeként újabb 178 előfizetővel gyarapodott vállalatuknál a MUNKÁSÉLET olvasótábora. Ez azt jelenti, hogy mintegy 250dolgozó forgatja immár lapunkat a szakmai egységnél, s mondanunk sem kell, hogy nagyon örvendünk a jelentős növekedésnek. Köszünetünket tolmácsoljuk a felemlítélt elvtársaknak lapunk terjesztésében kifejtett munkájukért, s szeretnénk, ha új olvasóink közül minél többen mondanának véleményt az újságról, hogy tetszik, mit olvasnak szívesebben, mit kevésbé? Maradandó élmény volt idén is a székelyudvarhelyi népiegyetem hallgatói számára az évzáró alkalmával rendezett hagyományos kirándulás. Ennek egyik mozzanatai, A KISBACONI BENEDEK ELEK EMLÉKHÁZNÁL tett látogatást örökíti meg versében id. BÁRÓ JÓZSEF. Sajnos, nem közölhetjük egészében a verset, de ízelítőül idézünk belőle: Fenyves susogja a vén Hargitán: Ifi cici kel mindkét oldalán. Földből nőnek gyárak, üzemek, Rohan a lét, a föld is remeg. Jól esik látni, nagy az örömünk: Mint gyermekek úgy gyönyörködünk. Ide jöttünk, meséljük Neked: Elek-nagyapó: Elel! Szeretet! Te e szép föld s nép szerelmese Ez az új hír való! — Nem mese! ★ Kolozsvár talán legidősebb meg dolgozó faesztergályosáról tudósít levelében ISZLAI ALBERT. „Mark bácsi, az esztergályos — így ismeri mindenki a városban. Még egy hónapot dolgozik a 71 esztendős mester, s aztán bezárja Bolyai utcai kis műhelyét. Egy életen át dolgozott, bármit esztergált, amit kértek tőle, ha kellett gombokat, fogantyúkat, szék- és asztallábakat, kerti díszeket. Azért sorolom ilyen részletesen, mert bizony Márk bácsi viszszavonulásával probléma lesz az ilyen apróságok beszerzése, mivel a kolozsvári kisipari szövetkezetekben dolgozatok ugyan faesztergályosok, de csak nagybani megrendeléseket vállalnak. Nem lehetne ezen változtatni?“ * Márnájáról, tengerpartunk gyöngyszeméről írt hosszú levelet SZATMÁRI ALBERT olvasónk, a medgyesi 8 Mai cipőgyár munkása. Évi pihenőszabadságát tölti ott családjával együtt. Nem először lubickol a Fekete-tenger hűsítő vizében, mégis a felfedezés örömével ír a rohamos építkezésről, a kiváló pihenési feltételekről. „Alig lehet ráismerni a két-három évvel ezelőtti Mamaiára, pedig akkor is csodálatosan szép volt. Lépten-nyomon új, gyönyörű szállodák, szórakozóhelyek, egészségügyi létesítmények. Mindaz, amit itt látunk, amiben mi munkások részesülünk, meggyőzően bizonyítja, milyen nagy gondot fordít, pártunk a munkásosztály, e-,..egész népünk jólétének szüntelen növelésére. Mi mással, mint jó munkával hálálhat- nánk meg népünk vezetőjének irántunk tanúsított gondoskodását.“ ★ Közkertjeink „nyersanyagforrása“