Munkásélet, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-27 / 21. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA — ....................... MUNKÁSÉLET — 5 Precíziós öntésnek az öntőtechnológiának azt az ágát nevezzük, mellyel nagy pontosságú, finom felületű és gyakran további megmunkálás nélkül is beépíthető öntvény gyártható. A viaszminta felhasználása öntéshez igen régi keletű. Már az ókorban, mintegy 4000 évvel ezelőtt, egyiptomi ötvözök készítettek ékszereket ezzel a módszerrel, de úgyszintén a kínaiaknál már ebben az időben ismerték a viaszkiolvasztásos technológiát. A babilóniaiak i.e. kb. 2000 évvel alkalmazták e módszert, bizonyítják a fennmaradt régészeti leletek: egy hengeres pecsét bronzfüggővel, valamint egy bronz szobor. A viaszkiolvasztásos módszerrel készített görögországi bronzöntvények virágkora az i.e. 400 körüli évek. A b berlini Pergamon múzeumban található egy görög váza, egyik oldalán az olvasztó kemence képét, egy szobor fejét, a testét és a lábát láthatjuk, a másik oldal az előbbi egyes darabokból összeépített szobor utolsó simításait mutatja. A reneszánsz vége felé, a XVI. században, több helyen öntenek szobrokat e módszerrel. Megmaradt a használata egyes helyeken ma is, különösen a szobrok és a harangok előállításánál. A szobor- és a harangöntésnek lényege hogy az agyagból kiformált szobrot vagy harangot viasszal bevonják, a végső formát elkészítik, erre ismét agyag kerül. A kiolvasztott viasz helyére öntik a fémet. 1920-ig a vasipari felhasználása a megfelelő tűzálló és felületi simaságú formaanyag ismerete nélkül nem volt lehetséges. Ekkor kezdték a tűzálló anyagokat etilszilikáttal kötni, amellyel igen hőálló, szilárd formát lehet előállítani, így született meg a fogsorok öntése vitaliumból (króm, kobalt, molibdén, wolfram). Ennek az ötvözetnek az olvadáspontja 1570 C 1929-ben alkalmazták Németországban, majd később az Amerikai Egyesült Államokban is egyre inkább elterjedt. Ma már a fenti eljárással tömegszerűen készítenek fogsorokat és ékszereket. Vasipari felhasználásra ez adta a serkentést. A második világháború nagy darabszámok kihozatalára késztette az üzemeket, különösen az olyan alkatrészekből, amelyeket bonyolultsági fokok miatt más eljárással önteni nem lehetett. A háború után tovább terjedt a precíziós öntés alkalmazási területe és ma is állandóan újabb területeket hódít. A gázturbinás repülőgépek (helikopterek), űrhajók egyes alkatrészei nagy hőszilárdságú acélból készülnek. Első előállításuk szokványos technológiával az anyag ridegsége, keménysége és geometriai forma kialakítása miatt nehezen és költségesen oldódott meg. Ma már méretpontos, alakhű, kevés utómegmunkálással járó öntvények, nagytömegű, viszonylag olcsó előállítását megoldották. 250 kg-os darabokat is öntenek, de a gazdaságos öntés a 10 grammtól 1 kilogrammig terjedő határok között mozog. Gyakorlatban az 50 X 50 X 150 mm mérethatárok közé szorítható öntvények a legelterjedtebbek. A viaszminta falvastagságának az előállítható szerszám helyes, szakszerű és gondos kiképzése szab határt. Rend-*szerint 1 mm alatti falvastagságot nem célszerű alkalmazni. A precíziós öntésnek nagy előnye, hogy lyukakat, illetőleg csavarméreteket is használhatóan lehet az öntvényben kiképezni. Belső furatok előállításánál különleges előre elkészített kerámiai magokat alkalmaznak. A precíziós öntés előnyeit technológiai szempontból a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az eljárás biztosítja a bonyolult geometriai formájú alkatrészek nagysorozatbani reprodukálását, amelyet nehéz vagy lehetetlen előállítani konvencionális öntéssel vagy megmunkálással. 2. A jól megválasztott modellanyagok és a használt technológia lehetővé teszi az alkatrészek alakhű részleteinek finom kiképzését. nagyobb méret -A felmelegített kásás állapotú viaszkeveréket szerszámba (présforma) préselik (A. 1.). Az így kapott viaszmintákat megtisztítják, majd fürtöt (bokrot) készítenek (A. 2.), beömlőtölcsérrel látják el, amelynek célja: a) a kohászatilag helyes öntési rendszer kialakítása; b) az öntött alkatrészek könnyű letörésének, vagy levágásának biztosítása. Az elkészített fürtöket többszöri bemártással (A. 3.) és beszórással (A. 4.) olyan tűzálló anyaggal vonjuk be, amely megfelelő száradás és kiégetés után kellő szilárdságú héjformává alakul. A bevonó anyag tulajdonképpen keverék — mégpedig a kötőanyag, és a tűzállóanyag keveréke — amely tulajdonságai: jó tapadó képesség, jó kötés az egymásután felrakott rétegek között, kis hőtágulási tényező, megfelelő gázáteresztő képesség, kellő szilárdság, fémekkel szembeni vegyi közömbösség. A viaszmintát először egy finom szemcsés bevonattal kell ellátni, mert pontosságot és simább felületet, mint ami elérhető más öntési eljárással. 3. A módszer alkalmazható majdnem minden fém vagy ötvözet esetében, amit olvasztani, illetve önteni lehet, beleértve a vákuumos vagy védőatmoszférát igénylő eljárásokat is. 4. Az alapeljárás bizonyos módosításával 200 kg-nál súlyosabb darabok, ritkán 400—500 kg-os alkatrészek is előállíthatók. 5. Különleges acélból, beszereléshez kész alkatrészek állíthatók elő. Rendszerint a fenti módon készülnek: textil- és varrógépalkatrészek, orvosi műszerek, jármű-alkatrészek, gázturbinák, Diesel-motorok bütykös emelői, megmunkáló szerszámok , marók, fúrók, eszterga betétkések stb. A marosvásárhelyi Metalotechnica vállalatnál már 1959 óta működik precíziós öntöde, hazai nyersanyagokat használva, saját technológia alapján. Ennek tökéletesítésében különös érdemeket szereztek Fülösi András, dr. Kolozsváry Zoltán mérnökök. A viaszkioldásos technológiát illetően nevükhöz több találmány is fűződik. Szeretném vázlatosan bemutatni, az általánosságban használatos precíziós öntést, ez érintkezik, közvetlenül a mintával és ettől függ az öntvény felületi simasága. A külső rétegek beszóró anyaga már durvább szemcsézetű. A héj rendszerint 5—5 rétegből áll, amelyből teljes kiszáradás után a viaszkeveréket autoklávban kiolvasztják (A. 5.). Az így kapott héjformát kb. 900 C'-on kiégetik és ebbe beleöntik a megolvasztott fémet (A. 6.). A fém dermedése és lehűlése után a kerámiai héjat eltávolítják, légkalapácsos leveréssel (A. 7.) szükség esetén a héj maradékokat marészódás lúggal lefőzik, majd következik az alkatrészek levágása (A. 8.). A megtisztított darabokat hőkezelés után ellenőrzik (méretpontosság, szilárdság stb.). A fenti munkafolyamat az általában használatos precíziós öntési eljárásra érvényes. Ma már vállalatunk precíziós öntödéje csak hazai nyersanyagokat, hazai felszereléseket használva, korszerű technológiával rendelkezik. ISTVÁN FERENC tudományos kutató ÉRZÉKENY MIKROSZKÓP Hosszas tanulmányozás, kísérletezés és több műszaki nehézség leküzdése, különböző eljárások kidolgozása után született meg a későn látható MC 5A típusú kutatási célokat szolgáló új román készülék, az igen pontos és érzékeny mikroszkóp. Segítségével a tudomány számos területén végezhetnek pontos megfigyeléseket. A készülékkel kutatják, illetve tanulmányozzák, többek között a természetes és szintetikus szálak összetételét, felülvizsgálják, mérik a partikulákat, felfedezik a porszemcséket stb. KORSZERŰ GYÓGYTECHNIKAI KÉSZÜLÉKEK Nemrég Kolozsvár-Napocán megalakult az első, hazai egészségügyi biotechnikai kör, amely az Orvostudományi Társaságok Egyesületének égisze alatt tevékenykedik. A kör, amelynek elnöke Manea Pompiliu mérnök, a megyei gyógyászati berendezések osztályának főnöke, tagjai tudományos kutatók és tervezők, orvosi berendezés-készítők és szerelők, biotechnikusok, akik a szóban forgó készülékek karbantartását, javítását végzik, s természetesen a berendezésekkel dolgozó egészségügyi személyzet. Az első jelentős eredmények közül ezúttal a Gligor Traian doktorált mérnök, politechnikai egyetemi tanár vezetésével dolgozó, Orvosi Elektronikai Intézet kolozsvári fiókjának munkaközössége által tervezett és kikísérletezett, első romániai elektronikus automata sebészkész, valamint az ágyban fekvő beteg állapotának paramétereit jelző monitorokat említjük meg olvasóinknak. (Fodor György) ROBOPAS Ú1 robotot fejlesztettek ki a kolozsvárnapocai politechnikai intézet szakemberei. A Robopas 0101 tud hegeszteni, szerszámgépeket kezelni, 20 kilogrammnál könynyebb tárgyakat felemelni és felszerelni különféle elektronikai alkatrészeket a nyomtatott áramkörbe. A robot alkatrészeinek zöme a mikroprocesszorokon kívül román gyártmányú. Sorozatgyártását jövőre kezdik meg. Orvosi vélemény az egészséges életmódról A futás A világstatisztikák kimutatták, hogy az emberi élet hosszabbodik. Ennek ellenére azonban sokan korán, életük derekán halnak meg. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a civilizált országokban a legnagyobb veszélyt a közlekedési balesetek számának a növekedése és a rák jelenti. Ez azonban nem így van. Az első számú veszély a szívinfarktus, amely a szív és az érrendszer betegségeinek a következménye. Néhány évtizeddel ezelőtt csupán az idősebb korosztályt sújtotta, de napjainkban már nemcsak a 40 évesek, hanem sajnos, gyakran a 30 évesek betegségének is nevezhetjük. Ma már az e betegségben szenvedő nők száma is egyre növekszik. A kutatók tanulmányozták a szív és az érrendszer megbetegedéseinek okait és rájöttek, hogy a szívinfarktusban szenvedőknél a felsorolt tényezők közül egy, esetleg több is szerepet játszott: 1. magas koleszterol-szint és egyéb zsírok a vérben; 2. elégtelen mozgás; 3. elhízottság; 4. stresszek; 5. magas vérnyomás; 6. dohányzás; 7. anyagcserezavarok (cukorbetegség). Vannak tényezők és betegségek, melyeknek kialakulása nem az embertől függ. Az említett tényezők nagyobb részének a szabályozása azonban a kezünkben van, ezért ha baj van, ne a civilizációt, hanem saját magunkat okoljuk. Mit tehetünk és kell tennünk egészségünk érdekében? A szívizom, éppúgy, mint a test egyéb izmai, a tétlenségtől gyengül és funkciója romlik. Az aktív testmozgás ellenkezőleg hat a szívre és az érelmeszesedés kifejlődését is gátolja, illetőleg lassítja. Az ülő munkát végző embernél a szív vérellátása csökken, az erek szűkebbek. Ismeretes, hogy a torna és a testgyakorlás segíti a véráramlást, és hatásosabb bármely gyógymódnál. Az izomzat képezi a testsúly 40 százalékát. Az elégtelen izommunka károsan hat az összes emberi szervre, de elsősorban a szívet és érrendszert érinti. Évszázadunkban a szív- és érrendszeri betegségek veszedelmesen elterjedtek, számuk megnövekedett. Megváltozott a munkaterhelés, a közlekedési lehetőségek és az életmód. A gépesítés és az automatizáció eredményeképpen könnyebb lett a testi munka az olyan munkakörökben is, mint pl. a bányászat, építőipar, mezőgazdaság. A legtöbb munkát ma ülve végezzük. Ülünk a munkahelyünkön, munkába menet a járművekben, és ülünk munka után is. A mozgás csökkenésében nagy szerepet játszik a közlekedési eszközök, az autóbuszok, villamosok és elsősorban az autók számának növekedése. Megváltozott továbbá az életmód és a szabadidő kihasználása is. Szabad időnkben nem kényszerülünk nagyobb energiakiadásra, ezért többet kellene sportolnunk, a természetben járnunk. Statisztikák szerint átlagban a férfiak naponta 4 percet, a munkába járó nők 2 percet és a háztartásbeliek 1 percet tornásznak. Ebből látható, hogy az ember szabad idejét nem sportolással, mozgással, tornával tölti el. Előnyben részesítik az autózást, olvasást, televíziózást. Ez kényelmessé, lustává teszi az embert, ami viszont árt az egészségnek. A szervezet egészségben tartásához napi 30 perc intenzív testmozgásra van szükség, ha ez kevésbé intenzív, kb. 45—60 percre. A gyaloglás a mozgás alapja, ezt követi a gyors gyaloglás, majd a kocogás és a futás. Mind a négy elem könnyen kihasználható mozgáslehetőség. Legegészségesebb, ha naponta legalább egy órát szentelünk egészségünk védelmének. Ha évekig lustálkodtunk, az intenzitást és az időt fokozatosan növeljük. Futással előzhetők meg a legeredményesebben a szív- és érrendszeri megbetegedések. A „Futás az egészségért" mozgalom ma már az egész világon elterjedt. Új-Zélandból indult ki 1965- ben. Az új-zélandi mozgalom alapítói kétfajta futást ajánlanak: a futásnak és a gyaloglásnak a kombinációját és a hosszan tartó megszakítás nélküli futást. Felmerül a kérdés, hogy miért került a futás az érdeklődés központjába? A felelet egyszerű azért, mert a futás kielégíti az ember egyik alapigényét, a mozgásigényt. Ezt minden szülő jól tudja, gyermekét mozgásra készteti, magára azonban már nem gondol. Mivel a technika vívmányai sok mozgástól fosztották meg az embert, szükséges, hogy ezt tudatosan pótoljuk. A szívet, a mozgás, a sportolás megterheli, de a szív ezt igényeli, s veszélyezteti, ha megvan ettől fosztva. Jó, ha az edzést gyaloglással kezdjük, utána térünk át az igényesebb sportolásra, futásra. Hatásos az úszás, evezés, sízés is, hátrányuk csupán abban rejlik, hogy időhöz, felszereléshez vannak kötve. A futás nem csupán testi edzést jelent, de lelki feloldódást is. Sok futó állítja, hogy nemcsak az egészségéért, hanem az ebből származó örömért is fut. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ